Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)
1916-11-11 / 46. szám
1916 EVáAHÜJeUKUS ŐSÁLLÓ 371 közöltetik és tudomás vétel végett megküldetik a bécsi főegyháztanáesnah. Többek hozzászólása és az egyet. Jelügyelő felvilágosító szavai után az egyetemes gyűlés a memorandumot a maga Jeljességében elfogadja, felkéri Geduly püspököt, hogy azt személyesen adja át az illetékes helyeken. A nő egyháztagok jogainak kiterjesztése tárgyában, miután a zsinat szünetel; érdemleges intézkedést nem tehet. A bányai egyházkerület által felterjesztett azon sérelemre, hogy az egyházi alkalmazottak is bejelentessenek a munkás biztosító pénztárnak, a jogügyi bizottság javaslatára a közgyűlés kimondta, hogy miután a sérelem felsőbb fokon orvosoltatott, az orvoslás felesleges; figyelmezteti az egyet, gyűlés az egyházakat az 190? évi 19. te-re, mely szerint az egyházi alkalmazottak nem tartoznak a közintézmények alkalmazottai sorába s igy a munkás biztosítás alá nem vonhatók, annál kevésbé, mért róluk gondoskodva van a nyugdíj törvénnyel. Ezen esettel kapcsolatban az egyet, theol. akad. bizottság is mint sérelmet jelenti be, hogy a munkás biztosító pénztár a dijakat nem csak az akad. szolgákra, de a beteg ápolókként alkalmazott theologusokra is kiveti. Az egyet, felügyelő felvilágosítása után az egyet, gyűlés a beteg ápolókul alkalmazott theologusok ügyét külön választja az akadémia szolgák ügyétől, miután az első esetben határozott sérelmet lát s annak orvoslása tárgyában felterjesztést intéz a kormányhoz. Az akad. szolgák biztosítása azonban, a törvény szerint kötelező, s esak az esetre vonhatók ki a törvény alól, ha az egyház maga gondoskodik alkalmazottjairól betegség, illetve balesetek esetére. Napi rendre került azután a tiszaföldvári sérelmes ügy, a hol bár a község túlnyomó részben evangélikusokból áll, az ottani községi iskolához róm. kath. tanerő neveztetett ki. Miután maga a politikai község felebbezett ez ellen, az egyet, gyűlés bevárja a felebbezés^elintézését. Ezzel az ügygyei kapcsolatosan Dr, Mohácsi Lajos lelkész felveti a hillsőuáthi sérelmet, a hol bár az evangélikusok külön eu. elemi iskolát tartanak fel, még a községi iskolára is megadóztatják őket. Ezen sérelemre még választ nem adott a kormány. Most ujabban a róm. kath. plébániai lakás, felépítésére köteleztetett, a politikai község az összes forumokon (32.000 kor. a költség) s igy a községben lakó evangélikusok vállaira ujabb törvénytelen terhet akarnak hárítani. A közgyűlés megbista az egyet, ügyészt, hogy az illetékes minisztériumban közben járjon a sérelmes hözigaagatási határozatok felfüggesztése céljából, hogy az ügy bírói útra legyen terelhető. E mellett a sérelem áttétetik a közös prot. bizottsághoz. A gyermekmenhelyben gyermekek elhalálozása esetén a fuuar és stóla díj kérdésében a^közgyülés a stóla köueteléstől eltekint, de a fuuar dijak megtérítését a gyűlés kéri a belügyminisztériumtól. Ezen sérelmeket képező ügyek letárgyalása után Bancsó Antal a theologiai akadémiák bizottságának intézkedéseiről és jauaslatairól tett jelentést s ennek alapján a közgyűlés tudomásul ueszi, hogy Csengey Gusztáu 46. éui tanári szolgálat után nyugdíjba uonult s tanszékére Dr. Deák János 1916. szept. 1-től rendes tanárrá uálasztatott. Gsengeyuel szemben elismerő köszönetét nyiluánitja. A theol. tanárok állami nyjgdijintézetbe ualó átlépése tárgyában felterjesztést intéz a miniszterhez, hogy átmenetileg a mostani tanárok lelkészi szolgálati éuei beszámíttassanak a töruény 90. §-a alapján, fí jöuőre nézue pedig a lelkészi éueknek nouelláris intézkedés alapján ualó beszámítása szerint szintén felir. Déli 1 órakor a közgyűlés folytatását az elnök délután 5 órára tűzte ki. fí közgyűlés délutáni megnyitása után Bancsó fí. folytatta jelentéseit s ezekre a közgyűlés köszönetet mond a nógrádi és aradbékési egyházmegyéknek, a melyek, előbbi 4000, utóbbi ezer K, alapituányt tettek az eperjesi theol. Otthonra. Délután fél hat óra uolt, a mikor a theol. fakultás kérdése került napi rendre. Az e célból mult éuben kiküldött bizottság jelenti, hogy a miniszternek az önálló s az egyetembe szeruesen bekapcsolt theol. fakultást kérő memorandumot átadta s bár a miniszter elui akadályt nem látott, még is gyakorlatilag azt kiuihetetlennek jelenti. A memorandumra azonban uálasz nem érkezett. A bizottság szótöbbséggel (hat három ellen) hozott határozatából folyólag még is azt jauasolja, hogy miután ezt a miniszter a tárgyalások során biztos kilátásba helyezte, fogadjon el az egyetemes közgyűlés egy Pozsonyban felállítandó önnálló, független, de az egyetemtől külön álló fakultást, a mely már a jöuő 1917 éuben felállítható és megnyitható lesz. A bizottság ezen jauaslatáual szemben Geduly Henrik püspök a köuetkező indituányt tette: „Miuel egyházunknak kezdettől fogua az uolt és ezúttal is az az álláspontja, hogy a felekezetek közötti egyenjogúságra és uiszonosságra ualó tekintettel csupán oly euang, theológiai fakultást fogad el, aminőuel a magyar állam a róm. kath. és református egyházakat ajándékozta meg, uagyis a tudományos képzés szinuonalát teljes mértékben biztosító, az egyetembe belekapcsolt fakultást,