Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-09-23 / 39. szám

XII. év. Budapp, 1916 szeptember 23. 39 8ZÉWM. EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP, A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű póstai külöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszko István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Fest megye) küldendő. ÉK S9 FELELŐS SZEBKESZTŐ ÉS LAPTULAJDONOS: NOSZKO ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész,. FŐ

»UNKATA K.SAK : SCHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY PAL ájír'alvi espere*4eJk*sv. kiskéri lelkész. oiukotai lelkész. DUSZIK LAJOS GÖnORYJÁNOS szatmári lelkész. eperjesi f%ym. Äegjelenik hetenként eav ivére A lap ára : Egé&z évre 14 K PéJévre 7 K Egyes szám ára 40 ) HúmieteseJt ös pályásatok am: iígta&í. oláa . K Uiriiet-ési^virDetiefjyea^s az i>nt TARTALOM]EQlJZÉK : VEZÉRCIKK: Az euangelikus noi egyháztagok jogainak rendezése. Kouáes Andor. — TÁRCA. Templomi elöfohász. Petrouies Pál. — A bánijai egyházkerület közgyűlése. N. - Döntés egy fontos kérdésben. ]. H. — Belélet. —Pályázatok és hirdetések. Az euangelikus női egyházíagok jogainak rendezése. Zsinattartás idejét éljük, fel kell az időt és alkalmat használnunk arra, hogy minden kérdés, a mely a zsinat elé tartozik s egyházunkban még rendezésre vár, e legfőbb, törvényhozó testületünk elé vitessék és ott megoldást nyerjen. Ilyen kérdés az evang. női egyháztagok jogainak rendezése is. Sokan fáznak e kérdésnek szőnyegre hozásától, sokan egy erős gesztussal agyonesaphatónak s ily módon elintézendőnek gondolják azt, sokan azt tartják, hogy nem kívánatos és nem szabad a nőt még jogok adása és bővitése révén sem elvonni rendeltetése eredeti helyétől: otthonától; nagy azoknak a száma, a kik ugy gondolkodnak, hogy a hitvest családi tűzhelyétől s az édes anyát gyermekétől közmegbizatások révén elszólítani rövid időre sem szabad, mert ugy mond, több és nagyobb kára van abból a társadalomnak, ha a nő saját házában kénytelen a reá váró feladatokat, ha esak néha is háttérbe szorítani, mint a mennyi haszon háramlik a közre az által, hogy övéitől távol köztéren jogainak gyakorlásával él. Ez éroek előttem is súllyal bírnak s ha ugy állana a dolog, hogy az evang. női egyháztagok jogainak kiterjesztése nagyobb mértékben veszélyeztetné az ő családjuk körében reájuk háramló kötelességeik teljesítését, már most lemondanék e kérdés taglalásáról s annak tovább is bolygatását egyenesen kóros dolognak tartanám, de nem ugy áll a dolog. Eleget tehet és eleget is tesz az arra való nő házában is s házán kívül * társadalomban is a reá ruházott megbízatásoknak. Köztársadalmi téren van is asszonyainknak sok megbízatásuk s azokat lelkesen, brílliánsul teljesitik is. Ha lehet az az evang. nő nőeguleti, avagy egyéb jótékony egyleti, szanatóriumi, uöröskeresztegyleti stb. stb. elnök s választmányi tag, miért ne lehetne tagja az egyház presbitériumának s közgyűlésének is; ha ama megbízatásoknak eleget tud tenni, meg fog felelni az egyháza által reá ruházott tisztségeknek is; ha egyháza körén kívül nyert megbízatások teljesítésére van ideje, lesz egyháza szolgálatára is. fí mi megtiszteltetést és jogot az idegenek, a távolabb álló nagy társadalom megadnak nőinknek, mi azt tőlük tovább el nem vonhatjuk. Én abban a véleményben vagyok, hogy e korszerű s egyházunk jövő fejlődésére nagy kihatású kérdést a Zsinatnak most rendeznie kell. A női jogok kiterjesztésének kérdése világszerte megoldást, s minden civilizált nemzet törvényhozásának ajtaján bebocsáttatást követel, Az államok és nemzetek sociális viszonyainak különösen a hosszan tartó áldatlan háború következtében beálló nagymérvű átalakulást mindenütt szükségszerűen maga után fogja vonni a harctereken mind nagyobb mérvben a mindinkább elvesző férfiak hivatás és munkakörébe lépő nők jogkörének kiszélesítését; a hol ezideig e kérdéssel való foglalkozás elől bármi ok miatt is, de kitértek, a szükség fogja kényszeríteni a társadalmat és a törvényhozást annak rendezésére. Méltányos is, hogy ha az eddig kiváltképen férfi vállak hordozta terhek a nőkre nehezülnek, necsak a kötelességek teljesítéséből juttassunk nekik, hanem részesüljenek jogokban is. Ha szükséges köztéren is a közre munkálkodásuk, elodázhatatlan a megtiszteltetésük is; ha jók a munkára, legyenek Jók a jogok gyakorlását tekintve is; ha a létért folyó harcban egy sorban küzdenek a férfiakkal, nem tolhatók többé félre és hátra akkor sem, ha }ogok és előnyök gyakorlásáról van szó.