Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-08-05 / 32. szám

1916 EVAMG£LIKÜSQRÁLL0 261 A lelkészek között az ezen módon begyülendő összegnél nem volna különbség teendő, mindegyik kapja meg egyformán a száz koronát, a segédlelkészek az ötven koronát, mert hisz egyenlőek vagyunk. Igy, ha a kezdet csekély lesz is, de Isten áldása lesz rajta, mert a magunk erejéből indult ki és idővel el lesz érhető a cél. Orsova. Francs Ede ev. lelkész. Iskoláink értesítői. Nemcsak kedves kötelességet teljesitünk akkor, midőn tanintézeteink értesitőit lapunk olvasóinak bemutatjuk, de az ősi evang. szellemet is szolgáljuk azzal, hogy az iskolák beléletéuel, évi emelkedő munkálkodásával megismertetjük. Az iskola a protestantizmus szemefénye, fíz iskola a mi ősi erényünk, szabadságunk s evangéliumi nemes önérzetünk melegágya. fíki ismeri a XVI—XVII sz. történetét, aki tudja, nogu a tan és nevelésügy mily szánalmas helyzetbe került a kötelességét felejtette kathol. papság kezében, s ezzel szemben megfigyeli a protes antizmus ölén fejlődő s óriási lendülettel emelkedő szellemi életet, az tudja hogy a mi érdemünk, első sorban iskoláink érdeme a nemzeti irodalom, történelem s a természettudományok biztos alapokra fektetése s lázas kiépitése. Igen, az iskola, a magyar nyelv és a sajtó voltak azon tényezők, melyek a Regnum Marianumcl protestáns állammá tették, melyek a reformátorok tanait oly mélyen vésték az amúgy is mély kedélyű magyar lelkébe, hogy az lelkének megnyugvását a protesiantizmus tanaiban, a evang. vallásban lelte fel. Belátták szellemi fölényüket az ellenreformátorok is elég korán s a mi kovácsolta fegyvereinkkei: az iskola, nemzeti nyelv és sajtóval küzdtenek ellenünk. Szép és nemes volt mindkét tábor munkássága, mert — eltekintve a felekezeti gyűlölködésből — izmosodik a magyar kultura, tisztulnak a zavaros fogalmak, fí protestantizmust mindig a haladás jellemezte s a tudományszomj lelkesítette, Hogy ősi erényünk nem homályosodott el a négyszázados élet-halál harcban, hanem emelkedett, sőt ma már vezet is, megnyugtató, de sőt felemelő bizonyságai iskoláink működése s működésűk eredménye. Hegy mindaz amit itt — persze csak dióhéjban — mondtunk, a valóságot fedi, ime beszéljenek helyettünk aa értesítők. /. Budapesti ev. főgimnázium. fíz intézetnek négy alsó osztálya párhuzamos, ami mindenesetre a nagy látogatottságot igazolja. Tanulóinak száma 664, kik közül 189 evang., 351 izr. a többi pedig más felekezetű volt. Bizonyára feltűnik az olvasónak hogy az evang. elem kisebb százalékban van képviselve mint a többi. Oka egyszerű. Pesten az evangélikusok igen elszórtan laknak s igy nem mindegyik szülő van azon kellemes helyzetben, hogy gyermekeit evangelikus intézetbe járathassa. Ellenben a zsidóság nagy aránya mindenesetre az iskola magas nivója mellett tanúskodik. Tudjuk, hogy a fasori főgimnázium «özeiében két állami iskola is van s ezek dacára is a mi intézetünk tul zsúfolt. Mi ennek okát abban keressük, hogy az intelligens zsidóság felismerte az intézet magasabb szellemi fölényét, tanárainak tudományos készültségét, kötelességtudásaí pártatlanságát s az evangéliumi nevelés áldó hatását. Az intézetnek 23 tanár a van, kik közül három a becsület mezején küzd hazán kér t. Dacára a háború okozta túlterhelést, a tanárok számottevő irodalmi munkásságot fejteitek ki, miről külön fejezetben számol be a szerkesztő. Lendületes Dr. Serédi Lajos tollából kikerült Kéler Teréziáról, az intéze* jótevő nagyaszszonyáról irt vezető értekezése. Ugyancsak remeket alkotott Dr. Loisch ]énos „ünnepi beszédjében. Az intézet áldozatkészségéi bizonyltja az a 171450 kor is, melyet a haza oltárára helyezett a nemzeti ügy érdekében. fí háború okozta sebek gyógyítására pedig 1351 koronát áldoztak. E számok is fényes íanubizonyságottesznek arról, hogy az intézet tanárai nemesek tanítanak, de hazafias szellemben nevelnek is. Szép működést fejtett az intézet keretén belül működő önképző, da« óo scnccgylet s a cserkész csapat. fíz ifjúság valláserkölcsi s ienu'mányí állapota nemcsak jó, de nagy reményekre iogosiíó is, ugyancsak az egészségi állapot is jő volt. A szülők örömmel érdeklődtek s az iskolai ünnepélyek fényét megjelenésükkel emelték. II. A budapesti deáktéri ág. h. ev. polgári leányiskola. Ezen iskolának értesítője 58 oldalas kis programm, mely az intézet beléleíét világítja meg igazán kellemes meglepetésben részesiti az olvasót. Meglepő a vezető helyen közölt két bájos kis történet, melyek Szüsz La^os avatott tollából kerültek ki. Ritkán hall az ember ily kedves, közvetlen, őszinte hangot. De talán a