Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-07-15 / 29. szám

1916 Eperjesi ualasz az egyetemi ev. theol. fakvltás kérdésében. 1. Azok között, a kik az egyetemi eu. theologiai fakultás kérdésével hirlapilag foglalkoznak, a legagilisabb s Eperjessel szemben legtárgyilagosabb Pröhle Károly soproni theol. akad. tanár, a ki „Az Evangelikus Egyházi Élet" f. é. 6, 7, 23 és 26-ik számaiban részletesen vázolja az ev. theol. fakultásnak szeruezését és hasonló részletességgel méltatja a tiszai memorandumot. jóllehet fejtegetéseiben ő is igazságtalan túlzásokra ragadtatja magát s túllő a célon, a mikor Pozsony iránt való előszeretetében bécsi mintájú theologiai fakultás állami szervezésével s fentartásával is megelégszik, a mely az evang. egyház jogi állásának és kulturális jelentőségének egyáltalán meg nem felelne s az evang. lelkésznevelés tudományos színvonalát nem emelné: mindamellett tud engedékeny is lenni s a mikor az ellenkező véleményt is megolvassa és fontolgatja, hisszük, benne is támadnak aggályok arra nézve, hogy vájjon az, a miért annyira lelkesen síkra száll, csakugyan megfelel-e a kivánt célnak? S mert azt eddigi cikkeiben feltalálni véljük, azért gondoljuk, hogy van egy közös elfogadható alap, amelyet elfoglalva egymást megérthetjük, meggyőzhetjük s ilyképen a közös célt könnyebben megközelíthetjük. E nélkül meddő volna minden irás s kár volna a reáforditott időért. Midőn tehát Pröhle K. hirlapi cikkeire felelni akarunk, különösen azokra a fejtegetésekre leszünk tekintettel, a melyekben a tiszai egyházkerület által kiadott memorandummal foglalkozik s ezekre sem akarunk egész terjedelműkben részletesen kiterjeszkedni, hanem csupán azokra a részekre, melyek elvi jelentőségűek s legszembeszökőbb ellentétben vannak a tiszai memorandum tartalmával. A jelentéktelen kis dolgokban való eltérések nem dönthetik meg az elveket, azokban könnyű engedni s megegyezni; de midőn elv elvuel áll szemben, akkor az érveknek kell dönteniök s a jobbnak kell győznie, a részleteknek pedig az elvekhez alkalmazkodniok. fl theol. fakultás kérdésénél a legelső elvi jelentőségű állásfoglalás az, hogy mit is akarunk a fakultás eime alatt? A memorandum e részben félre nem érthető módon kifejti, hogy fakultás alatt az egyetemnek oty integráns részét érti, a mely mindazokkal az attribútumokkal rendelkezik, a melyekkel az egyetemek fakultásai bírni szoktak és esak Ilyen fakultás szeruezését tartja elfogadhatónak, 22? mert csak igy hiszi biztosítottnak az euang. egyház jogi állását, presztízsét más hazai felekezetekkel szemben s a theol. tudományoknak méltó keretben való miuelését. Ezzel szemben másodranguvá válik a helynek kérdése. A memorandum ugyanis azt az álláspontot foglalja el, hogy ez a gyakorlati kiuitel dolga lévén, az ev. theol. fakultás abban az egyetemben szeruezendő, amely az elnileg megállapított érdekeknek kielégítését legjobban s legkönnyebben biztosítja. Ebből kifolyólag vizsgálja a magyar egyetemeket s ezen az alapon vonja meg következtetéseit. Nem igy tesz Pröhle és társai, a kik az elvet hangoztatják s papiroson elfogadják, a gyakorlati megvalósításnál azonban megalkusznak s „átmenetileg" megelégesznek olyan theologiai főiskolával, amely sem nem fakultás, sem nem akadémia, hcuiern a kettőnek ismeretlen keveréke. Nem fí kulíás azért, meri nem szervi része az egy testet alkotó egyetemnek, hanem csak amolyan függelék, amelyhez az egyetemnek semmi köze. Ennek a fakultásnak tanárai és hallgatói szeretnék s akai-nák is, hogy legyen valamelyes közük az egyetemhez; a tanárok szeretnének valóban egyetemi tanárok lenni s a hallgatók igazi egyetemi hallgatókká válni, ámde az akarásnál többre nem mehetnének, mert a valóságon minden igyekezetök megtörnék. Szemeink előtt lebeg a mintáut választott bécsi ev. theologiai fakultás közel száz éves története. Császári kegy létesiti politikából — s istápolja ezt a fakultást. Az osztrák protestánsok összes egyházai, hatóságai s befolyásos emberei tudomány, kultura, liberalizmus, jogegyenlőség stb, nevében hosszú évtizedek óta törekszenek arra, hogy ha már fakultás az a bécsi theologiai főiskola, tegyék meg a bécsi egyetem integráló részévé s minden fáradozásuk hiába ualó, mert a mi az egyetemi fakultás lényegét alkotja, azt nem adják meg neki. Ugyan igy járnánk mi is ; sőt, rosszabbul, mert mi jogokat adnánk fel, holott az osztrák protestánsokra nézve a bécsi fakultás felállítása mégis vívmány számba ment. Az osztrák protestánsoknak nincsen 1848. évi 20, t. cikkük, amely bizonyos békekötések s alaptörvények értelmében a magyar protestánsoknak iskolaalapítási s fentartási jogot biztosit az állam költségén s nincsen törvényben biztosított oly autonómiájuk, mely egyetemeknek alapítását s fentartását is megengedi, és ez okból bármennyire fájó és elítélendő osztrák hitsorsoEVAN0ELIKQS ŐRÁLLÓ