Evangélikus Őrálló, 1916 (12. évfolyam)

1916-06-03 / 23. szám

XII. év. Budapest, 1916 május 25 177. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILA A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemű postai külöernény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklám? a lap tulajdonosához. .H kó István lelkészhez P ' G ereszturra (Pest megye, ;l öő. ^ ^ FELELŐS SZERKESZTŐ ES LAPTULAJ

DONOS: N OSZ KÓ ISTVÁN rákos k e r e s /. r, i ír i lelkész,. FŐSWN'KÁTAItSAK : 5CHOLTZ ÖDÖN JAHN JAKAB BLATNICZKY FAL áyí'alvi *spere«4dk-s/, kiskér i lelkész. cinkotai lelkés*. DUSZIK LAJOS GÖ/nÖRYJANOS szatmári leikés». eperjesi főnyin. iyaz«,'at<>. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre ....... 7 K Egyes szám ára . . 40 | Hirdetések es pályámrok ái.n: higész olda k> K yezés sz 'VHD-» Aüandó bír letess: .mej TARTAEOMJ yZÉHs VEZÉRCIKK: Mikor felemeltetem. N. - Mozdulások. - szikla 3Ök jubileuma. Noszkó Istuán. Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Ssholb. püs' Mikor felemeltetem. Ján. XII. 32. „És én mikor felemeltetem e fötdröl, mindeneket én hozzám vonszok"'. A föld nehézkedési, központi erejének minden irtás erő kell, hogy engedelmeskedjen. Ezen központi gravitátionális törvénynek minden más földi törvény alá van rendelve. Hatalma és ereje abban van, hogy minden tárgyat, a legkisebb atomot is magához vonz, hogy semmi el ne vesszen. Ez igy van a természetben. Van-é ilyen törvény, ilyen hatalom, ily erő a lelkivilágban is? Van-é ily központi erő, amely a megszámlálhatatlan, különböző emberi lelket magához vonza? Uan-é oly nagy hatalom, amely végül az összes lelkeket magánál összegyűjti? Ez ama nagy kérdés, amelyet a mai nap, az Ur menybemenetelének nagy emléknapja lelkünk elé tár. S e kérdés annál időszerűbb most, a nagy világ zivatar második esztendejének végén, a mikor száz és száz ezer ember lehelte ki lelkét az eddig soha nem észlelt világ küzdelem nagy esatamezején. Amikor száz és szás ezer apa, anya, testvér, hitues, árva és ara sir és zokog elveszített szeretteinek halála miatt. Amtkor e hivő lelkek nemcsak azon kérdés felett gyötrődnek, hogy mi lesz velük a szomorkodókkal, hanem az a kérdés sem hágy nekik nyugtot, hogy mi lesz as elesett kedoesek lelkéüel? Hová, merre kerül a bűnös lélek? Lesz-é, ski as örök biróf szent irgalmába ajánlja azt? Less-é, «ki *s örök hajlékokban ssámára helyet késsit? Less-é öruendetes viszontlátás abban a szebb hazában, ahol az örök béke és soha el nem malő szeretet lakozik? És elő lép az Ur. ff keresztre feszitett, a halált meggyőző vitéz, a halottaiból feltámadott Krisztus, a megdicsőült Üdöözitő, akinek „hatalom adatott a mennyben és a földön" és szól: „És én mikor felemeltetem e földről, mindeneket én hozzám vonszok íme itt a' lelkiuilág központi ereje, itt a győző hatalom, itt a lelki törvény, amely minden lelket magához vonz, hogy egy is el ne vesszen azokból, akiket a -lelkek teremtője, a mindenható Isten alkotott. A Krisztus az, aki felemeltetett e földről, s aki ott áll a bűnös lélek mellett, amikor az örök, élő Isten irgalmára van szüksége; aki minden benne bizó és hivő léleknek helyet készit a

z örök hajlékokban; aki előkészi i a vágyya vágyott öruendetes viszontlátást a most szomorkodó. de reménységüket Benne helyező lelkek számára. Oh hirdessük hivő lélekkel a szomorkodó sok léleknek, az aggódó sok szivnek a hösponti; lelki törvény eme vigasztaló szent erejét, a felemelkedett Hrisztus hatalmában vetett szent bizonyosság édes reménységét, hogy ö mindeneket magához vonz, magáh®z a sötétségből az örök »ilágosságra. N. (D. Hunzinger ngomAn.)