Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-10-02 / 40. szám

XI. év. Budapest, 1915. október 2. pio szem. US ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS ISKOLÁI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű pós.tai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő. ^ ^ SXKUK L>ZT1K : RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FÖ.MlJNKATARSAk : SCHOLTZ Ö-DÖN BLATNICZKY PAL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. DUSZIK LAJOS GÖnÖRYJANOS szatmári lelkész. eperjesi főnyin. igazira tó. Megjelenik hetenként eqv iven A lap ára : Egész évre 14 k Egyes szám ára 40 J •hirdetések es palyazatok ar-a Efrész oldal 40 « A llaudó hirdetések mese: yezéa SZÜI III* TARTALOMJEGyZÉK : VEZÉRCIKK: Otthon és élethivatás, id. Reichert Gyula. — Yárea. Hadi-temetési énekek. Kouáes Andor. — A bányai egghäzkeriilet közgyűlése. — Néhány szó a német vallásos ipátokról. Dzurányi Dezső. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Otthon és élethiuatás. A családi otthon a mai gondteljes viszonyok között nehezen tudja megállapítani azt a családtagokra nézve oly fontos és életbe vágó hivatást, melyet azoknak jövője követelne s elvárna. fl már nőemancipációs világban, hol minden állás túlfömve és elárasztva »an, nehéz élethivatást választani. Azt a latin közmondást: „Non scholae, sed vitae discimus 1" kellene megszívlelni minden családfőnek, különösen most mikor az iskolai év kezdetén állunk ; mert nem a tudományos pálya ám az egyedül boldogító, mint sokan tévesen hiszik. Volt ugyan idő, mikor alapos oka volt a közvéleménynek az iskolával szemben hangoztatni ezt az elvet, mely száraz szabályaival kiölte a tudományból az éltető, szabad szellemet, s a rábízott növendékeknek csak emlékezőtehetségét gazdagitotta a nélkül, hogy az igazi tudás alapjául szolgáló önálló gondolkodás kifejlesztésére akart, vagy tudott volna kellő gondot fordítani. Ez öz idő elmúlt. Napjainkban már megfordítva áll a dolog. Igaz, hogy a társadalom széles rétegeiben az életnek való tanulás alatt a megélhetés.'iessközeinek megszerzését értik, fl ^szülők igen jelentékeny része csak azért iskoláztatja gyermekeit hogy a bizonyos hivatalos állások beltöltésénél előirt minősítéshez jussanak. Sok szülő azért ad előnyt a gimnáziumnak a reáliskola fölött, mivel amaz több pályához nyit utat, mint emez. Tehát csak maga magáért volna az iskola ? flz élet igényeihez nem volna semmi köze ? Nem volna feladata növendékeit az élet számára előkészíteni ? De igen! Sőt ez a legfőbb, mondhatnók egyedüli feladata, flz iskolában az élet számára kell tanítani és tanulni, csakhogy egészen más értelemben, mint igen sokan vélik és gondolják. flz iskolának kötelessége ugy tanitani és nevelni növendékeit, hogy egykor mint müveit emberek betölthessék nemes emberi rendeltetésüket, de egyszersmind a társadalomban is becsülettel megállhassák helyüket. Ehhez pedig sokoldalú és összhangzatos kiképzés szükséges. Valláserkölcsi alap nélkül a nagy tudás olyan veszedelmes a társadalomra nézve, mint az éles kés a gyilkos kezében. fl ki sok alapos ismerettel rendelkezik és ezeket az ismereteket rendezni, áttekinteni képes, a ki tájékozódni tud a kultura nagy feladataiban s azok megoldásában szóval, tettel részt vesz, a ki a mély* gondolkodás, az éles különböztetés és a helyes ítélet fegyvereivel van felszerelve, a ki lelkesedni képes min-