Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)
1915-02-20 / 8. szám
EV ANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1915 74 A 35. oldalon pedig ez olvasható: „fí „Csodálatos éremről" A boldogságos Szűz 1830-ban megjelent egy Hatalin nevű irgalmas nővérnek, kinek azt a parancsot adta, hogy veressen érmeket, melynek egyik oldaláu az ő szeplőtlen fogantatásának képe legyen, a másik oldalán pedig nevének kezdő betűje: M. egy kereszttel, alatta jézus szivének és az ő szeplőtelen szivének képe 12 csillagtól körülvéve. A sz. szűz ezt is mondta: „fíkik ezen megszentelt érmet viselik, sok és nagy kegyelmekben részesülnek". Szűz Mária azóta annyi feltűnő kegyelemmel — testiekkel és lelkiekkel, anyagiakkal és szellemiekkel — váltotta be szavát, hogy a kis érmet a csodálatos jelzővel tisztelte meg a közvélemény és az Egyház is. Hadfiaink között, kik a háborúba indultak sok ezret osztottunk szét és ők nagy áhítattal s bizalommal csókolták s akasztották nyakukba a szent érmet. Az olasz-török háború alatt — miként a katonák maguk irták — bámulatosan megsegítette a szűz Anya azokat, kik az ő érmét tisztelettel s bizalommal viselték. Szerezzünk mi is ilyent, viseljük azt életünk végéig s a szent Szűz, mint édes gyermekeit fog minket megsegíteni". Ennyit olvastam erről a modern babonáról 1 íme, maga az egyház, melynek az lenne Krisztus határozott parancsa szerint a rendeltetése, hogy a sötétség ellen küzdjön s mindenhová elvigye a biblia világosságát, ily módon szegődik a sötétség és babona, valamint a népbutitás szolgálatába 1 jaj azonban mindazoknak, kik a Krisztus által hozott világosságot véka alá igyekeznek rejteni. De nagy szegénységi bizonyitványt állit ki magáról az az egyház, mely a maga hiveit ahelyett, hogy a Krisztus szerelmére buzdítaná, arra biztatja, hogy a megszentelt skapuláréba vesse bizodalmát. Mily en csapásnak kell még jönnie, hogy a babona végleg eltűnjék s a nép szeme kinyíljék s tanulja megismerni az egy igaz Istent 1 Évekkel ezelőtt egy német lapban élesen támadtam az ev. hivek közt elterjedt babonát s babonás szokásokat. Hiveim egynémelyike sértve érezte magát, mert találva érezte magát. Ezentúl még sokkal élesebben kell fellépni a babona ellen, mely ugy egyházunkon belül, mint egyházunkon kivül felüti fejét. Mi a világosság fiai vagyunk s hiuatásunk küzdeni a sötétség ellen. Wallrábenstein Jahab. BEEÉLBT. fl háborús lenetekről. Lapunk 1914 évi 51 és 1915 évi 4-ik számaiban a margonyai a pazdicsi és a laposi lelkésztestvérek tollából leveleket tettünk közzé azon hiszemben, hogy ezek közlésével a világháború történetére vonatkozó adatok összegyűjtésének teszünk majd szolgálatot. Végtelenül sajnáljuk, hogy a közölt levelek néhány kifejezése alkalmasnak látszott és okul is szolgált a félreértésre. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a levelek közlésével semmi más szándékunk nem volt, mint az adatgyűjtés szolgálata. Lapunk komolysága, hazafias iránya, krisztusi szeretettől vezetett szelleme merőben kizárja, hogy a levelek közlésével a, kedélyek nyugtalanitását, egymásra utalt társadalmi rétegek harmóniájának megbontását céloztuk volna. Ilyennek célzása a levelek Íróitól is föltétlenül távol állt. Ha ilyenre csak gondoltunk volna is, a leveleket közlés előtt mindenesetre cenzúrának vetettük volna alá. Izzó hevülettel, villanyos szikrákkal van telitve egész légkörünk. A félreértetés ma sokkalta könnyebben megtörténik, mint bármikor normális időkben. Ezért is kijelenjük, hogy a háború tartama alatt semmiféle beküldött leveleket és harcokkal ^öszszefüggésben álló eseményekről való tudósitást nem közlünk. A szerkesztőség. Halálozás. Huszy Qusztáu nyug. erdőbádonyi kántor-tanitó 63 éves korában Erdőbádonyban (Zólyom m.) az Úrban elhunyt. Temetése febr. 17-én ment végbe. Az elhunytban Kussy Qusztáu dabari lelkésztestvérünk édes atyját siratja. — Áldás emlékére. Esküuö. Dr. Obál Béla eperjesi theol. akad. tanár, lapunknak is buzgó munkatársa február 10. esküdött hűséget Qyurátz Linus k. a.-nak Pápán. Az esketést a mennyasszony rokona Mesterházy László lelkész végezte. — Az áldások atyja kisérje az ifjú párt az ő közös boldogságuk seép utján.