Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-11-13 / 46. szám

1915 ' """ EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 435 lényi flladár előadása nyomán a közgyűlés az lß^. évi 20. törvénycikk végrehajtása targyában — tekintettel a nehéz viszonyokra, — most nem kiván a kormányhoz memorandumot beadni, azonban megbízza a jogügyi bizottságot, hogy a memorandumot készítse elő s majd alkalmas időben fogja azt a kormányhoz beadni. A zsinat elnapolása tárgyában érkezett felterjesztéseket a zsinat elnökéhez teszi át a közgyűlés, valamint a püspöki diseréeionális jog kérdésében érkezett felterjesztéseket is. dr. Lehoczhy Antal előterjesztésére a közgyűlés jóváhagyta a magyarhoni evangélikus lelkészek egyesületének alapszabályait. Dr. Sztehló Hornéi egyetemes ügyész előadása alapján tudomásul vette a közgyűlés az iskolai telkek telekkönyvi biztosítására tett intézkedéseket. A zólyomi sérelem ügyét a közös protestáns bizottsághoz teszi át, valamint az 1868. éöi 38. törvénycikk revíziója tárgyában érkezett felterjesztéseket. Az istvánvölgyi esetben a közgyűlés nem lát sérelmet fennforogni azért azt a napirendről leveszi. Nagyobb vitát idézett elő a közoktatásügyi kormány azon rendelete, amely szerint az egyház iskoláinak költségvetését és számadását az egyes államsegélyes iskoláktól beköveteli, fl közgyűlés Baltik Frigyes, Geduly Henrik, Kubinyi Géza és Haviár Dániel felszólalása után, ezen autonómia elleni sérelem sürgős orvoslását kéri a kormánytól s egyszersmind az ügyet a közös protestáns bizottsághoz is átteszi, flz egyes lelkészek és tanitók internálása tárgyában lüagner Adolf főesperes felszólalása után a közgyűlés ugy határozott, hogy kérni fogja a kormányt, hogy ilyen esetben az egyházi hatóságot intézkedéséről értesítse. Kérdés merült fel a közgyűlésen az iránt, hogy a hadbavonult s főleg az eltűnt vagy elesett tanitók javadalma kiszolgáltatassék-e azoknak, akiket ezen javadalom felvételével az illetők megbíztak. A közgyűlés azt az álláspontot foglalta el, hogy addig, amig az eltűnt hadbavonultak elhalálozása beigazolást nem nyert, életbenlévőknek tekintetnek s részükre a javadalom kiszolgáltatandó. Nagyobb vitát idézett elő az egyetemes központi iroda szervezése. Gyurátz Ferenc püspök, Szentiványi Árpád, dr. Zsigmondy Jenő, Zelenka Lajos és dr. Kéler Zoltán felszólalása után elfogadta a közgyűlés a jogügyi bizottság javaslatát, amely szerint addig is, míg e tekintetben a zsinat határoz, az egyetemes főjegyzőt külön tiszteletdíj mellett megbizza az iroda ideiglenes vezetésével. Második nap. A közgyűlés első tárgya volt az egyetemes bizottságok kiegészitése. Megválasztattak az egyetemes törvényszék tagjaivá: dr. Fischer Gyula, Osztroluczky Miklós, Wagner G. Adolf és Horváth Sándor (paksi). A közös protes táns bizottságba: Bakay Péter főesperes, a tanügyi bizottságba: Gömöry ]ános igazgató, a theologiai nagybizottságba: Biszkup Béla, az egyetemes lelkészvizsgáló-bizottságba: dr. Hittrich Ödön, Okály Adolf, Hajnal Endre, Seholtz Ödön és Sztráner Vilmos, a jogügyi bizottságba: Berzsenyi Dezső, a pénzügyi bizottságba: Pranger József, dr. Meskó László, Sehönrviesner Kálmán, a nyugdij-bizottságba: Bognár Endre, az adóalapi-bizottságba: Sehönrviesner Kálmán, a Luther-Otthon felügyelőbizottságába : Góbi Imre. Azután a közgyűlés tudomásul vette a lelkészek egyesületében történt uj tisztikar választását, s Raffay Sándor egyesületi elnök kérelmére a közgyűlés az egyesületet jóindulatu támogatásáról biztosította. A Kunay-féle alapítványnak az alapítványi igazgatósághoz való felterjesztése tárgyában a közgyűlés kimondta, hogy az alapítólevél — az egyház elvi álláspontjának fentartása mellett — a közalapítványi igazgatósághoz felterjesztendő. Az erdőíaresai hitoktatás tárgyában érkezett sérelmes miniszteri rendeletet sürgős intézkedés megtétele céljából a dunáninneni püspökhöz teszi át a közgyűlés, fl nagygeresdi egyezség megszüntetése tárgyában a református egyetemes konventtől érkezett választ a közgyűlés tudomásul vette, s utasitotta a jogügyi bizottságot, hogy a református egyetemes egyházzal létesítendő kapocs ügyében, ha arra keduező alkalom kínálkozik, javaslatot tegyen. Banesó Antal a theologiai nagybizottság jelentését terjesztette elő, amelynek kapcsán a közgyűlés felirattal fordul a közoktatásügyi miniszterhez, hogy a theologiai akadémiai tanárok tanári nyugdijába a lelkészi pályán eltöltött évei is beszámíttassanak. fl közgyűlés az evangélikus theologiai akadémiák egyesitése kérdésében hosszú vita után, amelyben résztvettek: Banesó Antal mint előadó, Baltik Frigyes, Geduly Henrik és Gyurátz Ferenc püspökök, Raffay Sándor, dr. Szeberényi Lajos, dr. Schmidt K. Jenő, dr. Dobrovits Mátyás, dr. Masznyik Endre, Beniczky Árpád, végleges határozatot nem hozott, azonban dr. Poluer Ödön pozsonyi egyetemi rektor indítványára, aki a theologiai fakultásnak valamely egyetemen való létesítését nemcsak egyházi, de nemzeti érdeknek is tartja, a közgyűlés a theologiai fakultás szervezése, s konkrét jaoaslat elkészítésére egy kisebb bizottságot küld ki, amelynek tagjaivá megválasztotta: a négy püspököt, a három theologiai akadémia dékánjait, dr. Polner Ödön, báró Láng Lajos egyetemi tanárokat, dr. Zsigmondy Jenő, Osztroluczky Miklós és dr. Szélényi flladár közgyűlési tagokat, fl közgyűlés további tárgyalásának során elintézte dr. Szelényi Aladár előadása alapján az adóalapisegély tárgyában beadott felebbezéseket. (]öuő heti számunkban folytatjuk.)