Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-09-04 / 36. szám

348 EVftMfiEUKUS ŐRÁLLÓ 1915 lábán való járásra nem fogja tanitani ; ellenben az én nézetem szerint való gyakorlati nevelés feltétlenül megadja a saját lábán való járást is. Hogy a segédlelkészségnek ilyen átszervezése bizonyos nehézségekkel s anyagi áldozatokkal fogna járni, az tagadhatatlan ; de megszűnnék a jelenlegi állapot, a mely a szükséglet és kereslet szerint alakul s tanitó nevelő hatással nem bir. — Ezzel feltétlenül járna a lelkészi fizetéseknek egységes alapon álló korszerű rendezése is ; megváltoznának a lelkészválasztási szabályrendeletek is, a melyeknek szembeszökő hiányai oly sok anyagi és erkölcsi kárt okoznak gyülekezeteinknek, fí kérdés e szerint belekapcsolódik egyházunk legvitalisabb érdekeibe s önmagában meg sem oldható. Igy bele kell kapcsolni a tervbe vett soproni szemináriumot is, a melynek ezt a hatását csak üdvözölni tudnám, bár magát az intézményt el nem fogadhatom. Minthogy azonban lehetséges, hogy a szeminárium létesül anélkül hogy annak feltétlen hasznáról és szükségességéről mindenki meggyőződve lenne, ez okból nagyon helyes a soproni javaslatnak az a modus vivendije, a mely nem akarja általánosan kötelezővé tenni a szemináriumnak látogatását, hanem megengedhetőnek tartja, hogy egyesek segédelkészi működéssel s külföldi egyetemek látogatásával is megszerezhetik azt lelkészi képesitést, a melyet egyébként a szeminárium biztosítani akar. Hogy vájjon a modus vivendi minden tekintetben megfelel-e, az egyelőre alárendelt kérdés; a mennyiben nem kielégítő, jóindulattal megoldható esetleg másfélével ; de semmi esetre sem ajánlanám, hogy akár a dunántuli egyházkerület, akár az egyházegyetem bele menjen szemináriumi épület építésébe, mielőtt annak életrevalóságáról meggyőződött. Mert én azt hiszem, hogy nekünk a soproniak szerint javasolt theol. szemináriumra szükségünk nincsen, s az minálunk beválni nem foq. ,, „ , Mayer Endre Egyházkerületi közgyűlés. A dunáninneni egyházkerüteti közgyűlés második napján néhány választást ejtettek meg, Megválasztattak: a tanügyi bizottságba Bodó János, Zsámbor Pál, a törvényszék tagjává Wenk Károly, a jog és alkotmányügyi bizottságba Dr. Pollner Ödön és Kosztolányi István, a kerületi számvevőszékhez Krahulecz Aladár és Posch Aladár, a pénzügyi bizottságba Bodó ános, Kosztolányi Istuán, Dr. Halmi Béla. fi Reishl bizottságba Sehőnrviszner Kálmán és Pröhle Henrik, a modori ker. leányiskolái bizottságba Kosztolányi István, Sehőnrviszner Kálmán, Zsámbor Pál. Az egyetemes gyűlésre kiküldettek a múltban kiküldettek mellé jegyzőkönyvi kivonattal még Dr. Halmi Béla, Kéler Bertalan, Wolf ]. Schmidt K. Jenő felolvasta a német császárhoz intézendő üdvözlő irat szövegét — mivel a külföldi fejedelemnek távirat nem küldhető, fiz 1848. évi XX. t. c. végrehajtásának ügyét a gyűlés nyilvántartja, egyes egyházmegyéknek a lelkészfizetés rendezése ügyében hozott határozatát a zsinat elé terjeszti. A theologiai fakultás felállításáról Dr. Schmidt referált s itt különösen azt emelte ki, hogy egyházunknak erre szüksége van. A minisztérium a fakultás felállítása iránti kérvényt azzal intézte el, hogy nincs erre fedezete. Ha mi azonban a három theol. akadémiánkat egyesitenők, akkor oly anyagi erőket bocsátanánk az állam rendelkezésére, hogy az a theol. fakultás felállítását nem tagadhatná meg. Előadása alapján a gyűlés az akadémiák egyesítése mellett foglairállást. A pénzügyi és iskolai ügyek elintézése után a közgyűlés örvendetes tudomásul vette a modori árvaház jelentését, melyből kitűnik, hogy dacára a nagy drágaságnak az árvaház képes volt árváit önkéntes adományokból ellátni, sőt az árvák számát még szaporíthatta is. fi reformáció jubiláris alapjára eddig 1354.62 kor. folyt be. Ezen eredménnyel a gyűlés nem volt megelégedve, miért is az intensivebb gyűjtés foganatosítását szorgalmazza. A pozsonymegyei esperesség abbeli indítványát, hogy szüntessenek meg a tanítói minősítések; nem fogadja el. A nógrádi egyházmegye indítványa felett, mely szerint tiltakoznunk kellene a járási iskolai tanács behozatala ellen, napirendre tér. Ugyancsak napirendre tér a nyitrai esperességnek egy tót gimnázium felállítását kivánó indítványa felett. Helyt ád s magáévá teszi a trencséni esperesség ama panaszát, hogy egyes állami iskolák a gyermekeket akadályozzák a konfirmációi oktatás látogatásában. Ezt mint orvoslandó sérelmet az egyetemes gyűlés elé terjeszti. Ugyancsak a trencséni egyházmegye előhozta azt, hogy Bodicky Cyrill kisszaniszlói lelkésztől megvonatott a korpótléki segély azzal az indokolással, hogy nevezett a nyolcadik gimnáziumi osztályt nem végezte el hazai tanintézetben, fi közgyűlés ebben nem láthatott sérelmet, mert a minisztérium teljesen a kongrua törvény alapján járt el, de a tehetséges és buzgó lelkésznek a korpótlékot mégis meg akarná adatni, azért kéri az elnökséget, hogy követne el minden lehetőt, hogy nevezett, kinek sok a gyermek neveltetési gondja is, a korpótlékot megkaphassa, fi midőn