Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-09-04 / 36. szám

XI. év. B

udapest, 1915. szeptember 25. 39. szám. ff ORALLO EGYHÁZI ES ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai külöemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) kiilöenöő. BS SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMŰNK ATA KíSAK ; SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PAL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. DUSZIK LAJOS GÖ/nÖRYJÁNOS szatmári lelkész. eperjesi ffíyyin. ijraz<rató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 } Hirdetések es pályázatok ar-a: K<rész oldal , 40 K AI landó hirdetések -»leüt* ye/.ea sz^.i n> TARTALOHJEQIJZÉK : VEZÉRCIKK: A theologiai akadémiák egyesitése. Mayer Endre. — Egyházkerü* leti közgyűlés. Z. — Irodadalom. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Éí theologiai akadémiák egyesítése. Mindig fájdalmas érzéseket váltanak ki lelkemből azok az időnként megujuló közlések és törekvések, melyek a magyar evangelikus három theologiai akadémiának egyesítésével foglalkoznak. És ezek az érzések nem csupán akkor foglalják el lelkemet, a mikor az eperjesi theol. akadémiáról van szó, hanem akkor is, a midőn minden helyi és egyéni vonatkozástól eltekintve és önmegtagadásig menő tárgyilagossággal vizsgálva a kérdést akarom látni a célt, a teendő nagy lépésnek eredményeit s kihatását egyházunk egész jövőjére, mert nem látom szükségességét. Mert hogy esak azért egyesítsük a theologiákat, hogy kevesebb legyen a számuk s kisebb legyen a theológiák fenntartási terhe, az nem lehet ok és eél egy oly hatalmas testület előtt, mint a minő a magyar evangelikus egyházegyetem. Egyetlen egy esetben tartanám megengedhetőnek az egyesitést, ha biztositékot nyernénk arranézve, hogy az egyesités által oly kulturális értéket nyernénk, a mellyel felérne az egyes theológiák feladásával járó nagy áldozat. Ha tudnám azt, hogy valamelyik theologiánknak a budapesti egyetembe való beillesztése oly módon történhetnék, hogy, az teljes fakultási jelleget nyerve s theologiai tudományos^törekvéseink a nemzeti szellemi fejlódés~integráló részévé válnék s világi tudomány és theologiai tudomány egymásra való kölcsön hatásában, mint két testvér egymás mellett fejlődhetnék : akkor nyugodt lélekkel s a felelőség jteljes tudatában tudnék hozzájárulni gyenge szavammal az egyesítéshez. De ebben az esetben is esak oly feltétellel, hogy ezen kivül még legalább egy theologia fennmaradna, mint tisztán egyházi s független intézet; mert veszedelmesnek tartanám egyházunkra, ha csupán közvetlen állami felügyelet alatt álló, vagy állam által fenntartott főiskolában, egyetemen neveltetnének leendő lelkészeink s foglalkoznának ev. theologiai tudománnyal. Mindig ez volt a kérdésben a felfogásom s ez volt Ä véleménye Eperjesnek s a tiszai egyházkerületnek is. Ha egyesek mégis azt gondolják, hogy az eperjesieket partikuláris helyi s magán érdekek vezetik a kérdésben, amikor ragaszkodnak theol. akadémiájukhoz, csak önmagukat Ítélik el, mert nem tudnak arra az álláspontra helyezkedni, a melyről az egész kérdést elbírálni kell. jogunk és kötelességünk a magyar államtól követelni azt, hogy lelkésznevelésünket olyanná tehessük, a minővé azt az evangelikus egyház fontos s előkelő kulturmissziójához képest tenni kell, hogy az ne legyen saját hazánkban idegen. Magának a kath egyháznak kellene törekednie arra és segítenie bennünket abban, hogy lelkészeinket magyar egyetemen nevelhessük, mert ebből a kath. egyháznak is nagy szellem erkölcsi haszna lenne. Valóban szégyenletes állapot, hogy a mely szellem 1666 évben eltiltotta a felsőmagyarországi evangelikus rendeket az eperjesi eu. egyetemszerü főiskolának építésétől, hogy az még harmadfélszáz esztendő múlva sem tud teljesen eltűnni s theologiai tudományunk ki van közösítve azokból a tudományos központi helyekből, a hol a nemzet tudósai a magyar tudomány épületén dolgoznak, a mely épület azonban nem lehet teljes, biztos és állandó, mert hiányzik belőle az egyesítő, biztos erkölcsi alapot adó s éltető szelleme, a prot. theol. tudomány által megalapozott keresztyén világnézet. fíz eddig ismert s tárgyalt egyesítési kísérletek egyike sem volt olyan, a mely megközelítette volna azt az ideált, a melyet e kérdésnél