Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-08-21 / 34. szám

1915. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ ségesnek tartja, hogy a javaslathoz pótlásul még egy pont esatoltassék a következő tartalommal: „Mindezen kerületi tanfelüggelői tisztségek a ke­rületi iskolai bizottság tagjai közül töltendők be s megbízatásuk a kerületi iskolai bizottság meg­bízatásának lejártáig tart." — A közgyűlés a gon­dos előkészites folytán lelkiismeretes tárgyalás dacára pár óra alatt véget ért. — A gyáminté­zet céljaira az egyházmegye községei részéről befolyt 526 kor. Egyesületi közgyűlés. A dunárituli ev. egyházkerületi evangéliumi egyesület folyó évi közgyűlését augusztus 17-én Gzelldömölkön tar­totta meg az ev. templomban. Reggel 8 órakor a — „Jövel Szentlélek Ur lsten"-nek eléneklése után Madár Mátyás az egyesület jegyzője imád­kozott az oltár előtt és olvasott alkalmi szent igéket. A közgyűlést Gyurátz Ferenc püspök, egyesületi elnök hosszabb beszéddel nyitotta meg, a melyben részletesen sorolta el azokat a hatásokat, a melyeket a háború az egyes gyüle­kezetekre s azok hiueire tett, továbbá azt az evangéliumi munkát, a melyet a lelkészek e ne­héz időben hiveik lelki gondozása és vigaszta­lása körül kifejtettek. A lelkészi munkában a békének visszatérése nem fog nyugalmat hozni, sőt fokozottabb tevékenységet fog kivánni. Az özvegyek, az árvák és a harcban munkaképte­lenné lett hősök lelki gondozása, sőt anyagi tá­mogatása az állami gondoskodás mellet is nagy gondot fog okozni az egyházaknak. A harctéren elesettek emléke iránt hálával tartoznak az élők, emléküket meg kell őriznünk az egyházak arany könyueiben, emléktáblákon vagy, a hol lehet, emlékoszlopokon. A magyar bibliatársulat esz­méjét napirenden kell tartani, e célra gyűjtéseket rendezni s a mikor kellő anyagi erőnk meg lesz, meg kezdhetjük a biblia kiadását. Végül Husz Jánosról emlékszik meg kegyelettel. Scholtz Ödön indítványára a közgyűlés hálás köszönetet sza­vaz a püspöknek és mind azoknak, a kik neki nehéz munkájában segítségül voltak s főleg, a kik imakönyveket és vallásos elmélkedéséket irtak. Madár Mátyás egyesületi jegyző részlete­sen beszámol azon munkáról, a melyet az egy­házmegyei lelkészegyesületek a hozzájok áttett kérdésekre nyilatkoztak. Igy a diskrecionális jog ellen, a püspöki székhely állandósítása ellen, a püspöki másodlelkész jogkörének kiszélesítése ellen, az egyetemes lelkészi segélyezési alap növelése mellett ugy, hogy minden lelkész a kor­pótlékából évi 2 °/„-ot s a gyülekezetek az 1 %-ra felemelendő közalapi kivetés felét adnának e célra. Varga Gyula esperes jelentést tesz az egyházmegyei lelkészi értekezletek működéséről. Két esperességtől eltekintve már minden egyház­megyében van esperességi belmisszió egyesület, itt is alakulás alatt áll. Nőegylettel csaknem min­den gyülekezet rendelkezik. Ez idén az egyletek gazdag szeretet munkássága főképen a háború okozta sebek gyógyitására irányult. Hapi Béla a belmissziói munkálkodást elősegitő felolvasások gyűjteményéről azt a jelentést teszi, hogy ez a háború miatt nem készülhetett el. Indítványára az egyesület kimondja, hogy most egy kisebb több, a háborúval kapcsolatos felolvasást tartalmazó füzetet ad ki. Horváth Sámuel esperes javasla­tára a Baliko Lajos „Elmélkedések és imádsá­gok" eimü pályadij-nyertes munkáját, mivel a Luther Társaság Dr. Schmidt K. ]. felülbirálata alapján nem adta ki, az egyesület fogja kiadni. Takács Elek esperes Husz Jánosról tartott igen kimeritő jellemrajzot nyújtó s működését szépen megrajzoló emlésbeszédet. Az egyesület ez em­lékbeszédet külön lenyomatban is terjeszteni fogja s jegyzőkönyvébe is felveszi, valamint Endreffy J. az idő rövidsége miatt felolvasásra nem került mun­káját is Scholtz Ödön a külmisszióról tett jelen­tést s az „Allgemeine Lutherische Konferenz"-ről. Javaslatára az egyesület kimondja, hogy az álta­lános egyetemes lutheránus konferenciához csat­lakozik s megbizza az előadót, hogy e csatlako­zás további módozatait az illető elnökséggel be­szélje meg. flz egyesület vagyona 7500 korona. Kapi Béla indítványára az egyesület felkéri a püspököt, hogy a külföldön levő ev. hadifog­lyoknak imakönyvekkel és vallásos iratokkal ualó ellátására az illetékes helyeken módot keressen, valamint arra is, hogy a magyar fogolytáborok­ban levő evangélikus hadifoglyok lelkigondozás­ban részesüljenek. Végül a nemi betegségekkel foglalkozó füzet kiadására, a kórházakban és kaszárnyákban való terjesztésére az egyesület 100 koronát szavazott meg. A közgssülést püspök hálaimája rekesztette be. Uajha minden kerület­ben ily nagy irányitó gondot fordítanának az evangéliumi munkára. N. Adóalap! segélyek. Tudvalévő dolog, hogy a rendes adóalapi segélyek ujakb tiz évre szándékolt megállapítása körül tévedések történ­tek. Nyilvánvaló ez ama mintegy 200-ra menő felebbezésból, melyet az egyes egyházak az egyet, adóalapi bizottság megállapítása ellen az egyetemes közgyűléshez benyújtottak. Mivel a háborús bonyodalmak az egyet, gyűlés megtar­tását a mult év őszén — lehetetlenné tették, ezen felebbezések tárgyalhatók nem voltak. Te­kintettel arra, hogy egyes egyházaknál a rendes adóalapi segélyek elvonása súlyos helyzetet te­remtett s az elégületlenség nóttön-nőtt: az egyet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom