Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-08-21 / 34. szám

1915 felfogni nem voltak képesek, és a kiknek most a harcok zajában, mint hajnalfény a setétségböl, támadt fel a keresztre feszitett megváltó, nyilt meg az ég s jelent meg a teremtő, élet és halál ura, kit a térnek nagy távolában is otthon maradt kedveseikkel együtt érezve, testben és lélekben megrendülve, együtt találtak fel s térdre hullva együtt kezdtek imádni. Az igaz hivőnek a valódi tudósnak, soha nincs ily világot rengető eseményekre szüksége, mert az hitében soha meg nem tántorodik, meg nem inog és meg nem gyengül, sőt erősbül. Ko­pernikus az astrologus a csillagok tudományos vizsgálata közben csak közelebb jutott a világo­kat alkotó szellemhez, s joggal mondhatta magá­ról : Glóriám quaesivi seientiarum, inveni Dei; és hogy magyar tudóst is idézzek, Hyrtl József a mult század legnagyobb anatómusa, kit bonc­termében folyton az enyészet szellemének szárny­csattogása vett körül, a sir minden anyagot meg­semmisítő tudatában igy nyilatkozott; Ualjon fel­tehető-e hogy az a végetlen szellem, ki akaratát mindenhol oly tiszta érthető vonásokban nyilvá­nította, egy soha ki nem elégithető reménytelen vágyódás veszedelmét oltotta volna sziveinkbe. A tudomány kutatásának itt végére jutott, a leg­merészebb kutató szellem is megnyugszik. Szent jogába lép a hit. Így beszél a na:jy tudós, a nagy bölcsész, Ilyenekről mondja sz. könyvünk is: Az értelme­sek pedig fénylenek mint az égnek fényessége, és a kik sokakat az igazságra visznek, miként a csillagok örökkön örökké. Dániel Xll. 3. Ha a duló háború tüzében feléled a hit a legmakacsabb istentagadó keblében is, nem ma­radhat el egy másik erkölcsi motiuum, mely azzal mintegy karöltve jár: a szeretet. fl családi élet bensőbb, egymáshoz von­zóbb, ragaszkodóbb, szentebb lesz a szenvedé­sek súlya alatt, a közélet bajai elsimulnak, el­csitul a pártszenvedély, szünetelnek a felekezetek közti súrlódások, elnémul a nemzetiségek gyű­löletet szitó lármája, és elő jön a részvét az irgalom, a jótékonyság, a kegyelet, a könyörület és még sok minden a mi a háborúból született szeretet müve,de a mikre egyenként bővebben ki nem térhetek. Időnk szük volta korlátokat szab. Megnyitom ez évi egyházkerületi gyűlésün­ket, elnöktársamnak 8 év előtt itt elhangzott meg­nyitójának záró szavait ismételve: „Nemes szivek hamvai felett indul meg e helyen egyházunk ér­dekében a tanácskozás. A régen megdicsőültek emléke élessze bennünk is a lelkesedést e szent örökségért: a hitért." A közgyűlés mély megilletődéssel és lelkes éljenzéssel fogadta ezen klasszikus, mély hitről tanúskodó s a felügyelőnek lelkes egyházszere­tetét bizonyitó megnyitó beszédét s elhatározta, hogy azt egész szövegében jegyzőkönyvébe iktatja. Madár Mátyás kerületi jegyző ama jelen­tése után, hogy a kerületi közgyűlés határozat­képes, az elnökség Fischer Gyula hadbauonult kerületi jegyző helyettesítésére Márolyi Endrét kérte fel. Dr. Berzsenyi kerületi felügyelő indítványára a kerületi közgyűlés hódoló táviratot küldött Ö Felségének, a magyar királynak, Frigyes főher­cegnek, seregünk főparancsnokának és a hűséges szövetségesnek, II. Vilmos német császár 0 Fel­ségének. A miniszteri leiratok bemutatása után a püspöki jelentésnek tudomásulvétele után a közgyűlés Bognár főjegyző előadása folytán a jelentésben foglalt püspöki intézkedéseket jóvá­hagyólag tudomásul veszi s örömének ad kifeje­jezést a felett, hogy az egyházkerület gyülekezetei, tanintézetei a különféle egyházi egyesületek, lel­készek, tanárok, tanitók és tanítványok a hadi kölcsönre összesen 1,583,425 koronát jegyeztek, flz elhunytak emlékét kegyelettel iktatja jegyző­könyvébe. A közgyűlés legelső tárgya a theol. akadé­miák egyesítése volt. Hetuényi Lajos a főiskolai nagybizottság előadója részletesen ismerteti ez ügynek állását és a bizottság által kidolgozott tervezeteket. Bancsó Antal, Payr Sándor és Hapi Béla igen alapos hozzászólásai után a közgyűlés — tekintettel arra, hogy, bár 1912-ben az akadé­miák egyesítését elfogadta, de mivel azon felté­telek, a melyek akkor kilátásba helyeztettek, nem következtek be, t. i. a tiszai egyházkerület az eperjesi akadémiát továbbra is fenntartani hatá­rozta el, a pozsonyi tudomány egyetemen az állam eu. theol. fakultást felállítani ez idő szerint nem hajlandó s még filozófiai fakultás sincs, a melyen theologusaink ismereteiket bővíthetnék — egyhangúlag az egyesítés ellen döntött és a soproni theol. akadémiát továbbra is fenntartani határozta el. Egyszersmind újból felterjesztést intéz az egyetemes közgyűléshez, hogy az 18H8. XX. t.c. alapján határozottan köretelje az állam­kormánytól s az ő költségén az evangélikus theol. fakultás felállítását. A második fontos tárgya volt a közgyűlés­nek a tanítónőképző intézet felállítása. Ez ügyben a kerület azt határozta, hogy mivel ez idő sze­rint anyagi viszonyai nem engedik meg, hogy a kőszegi felsőbb leányiskolát tanitónőképzóvé át­alakítsa, de mert a soproni gyülekezettől ez ügy előmozdítása céljából ajánlatot kapott, a kőszegi felsőbb leányiskolát egyelőre fenntartja, a tanító­nőképző felállítását elvben himondja s megbízza az eljáró bizottságot, hogy a soproni gyüleke-

Next

/
Oldalképek
Tartalom