Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)
1915-07-31 / 31. szám
303 - EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ 1915 árulása alkalmából előterjesztett hódolatát élénk megelégedéssel fogadta és az egyházkerület közönségének ősöktől öröklött hűsége és áldozatkészsége biztosításáért legkegyelmesebben szíves köszönetét nyilvánítani méltóztatik. Legfelsőbb parancsra Daruuáry" fl közgyűlés további tárgyalása során elintézett ügyekből megemlítjük még a következőket. A tiszavidéki és a sárosi egyházmegyék felteriesztései folytán a kerület elérkezettnek látja az időt arra, hogy az egyetemes lelkészi nyugdíj szabályzat revideáltassék s főleg, hogy a lelkészi szolgálati idő 40 évről 35 évre szállitassék le. Tekintettel arra, hogy hazánkban az állami életben is minden pályán, a melyen egyetemi, vagy akadémiai képzettséget kívánnak meg, a szolgálati idő 35 évben van megállapítva s esak az érettségi, vagy ezzel egyenrangú, avagy annál alacsonyabb képzettséget követelő pályákon van a 40 évi szolgálat fentartva ; igazságos és méltányos dolog, hogy a lelkészi pályán is csak 35 évben legyen a teljes nyugdíjra jogosító szolgálati idő megállapítva. — A tiszai egyházkerületet e kezdeményező lépés megtételéért üdvözöljük s ez iránt intézett felterjesztését egyetemes egyházunknak s az összeülendő zsinatnak figyelmébe ajánljuk. A hegyaljai egyházmegye felterjesztése folytán szóba került azon anomália is, hogy mig a róm. kath. egyháznak mindenütt, a református egyháznak több helyen van az állami javítóintézeteknél rend«s kinevezett lelkésze, addig a mi egyházunknak egy ilyen állami intézetnél sincsen lelkésze. Ezen sérelemre méltán mutatott reá a ker. közgülés kérve a kassai javítóintézetnél ev. lelkészi állás szervezését. Adorján Ferenez, a nyíregyházi főgymnazium uallástanárának németországi tanulmányútjáról szóló terjedelmes jelentését a közgyűlés köszönettel vette s elrendelte, hogy az, mint függelék a jegyzőkönyvhöz csatolva kinyomattassék. Több felebbezés, elemi népiskolák államosítása tárgyában hozott még határozatot a közgyűlés, azután összegezte, (mivel ez alkalommal kerületi lelkészi értekezlet nem volt megtartható), a M. E. L. E. választmányának körlevelére beérkezett egyházmegyei válaszokat, a melyek a M. E. L. E. közgyűlése elé fognak kerülni; jóváhagyta a rimaszombati egyesült prot, főgymnázium kormányz. szabályrendeletét s elhatározta, hogy a Bibliának magyar kiadását pártolni fogja. A közgyűlés iránt az érdeklődés, dacára, hogy az egész nap, reggel 8 órától kezdve, két órai ebédidőt leszámítva, a késő esti órákig folyton tartott, általános volt. A tiszai egyházkerület újból megmutatta, hogy hogyan kell az időt okosan kihasználni. Bár lennénk követői e tekintetben az egész vonalon! Ostya-kérdés. Alig hinné az embet\ hogy ilyen megoldásra váró kérdés is van, — pedig van. Mindjárt egy konkrét esetből indulok ki: Egyik a délvidéken működő tábori lelkészünk azon kéréssel fordult püspökéhez, hogy küldjön neki kétezer darab ostyát, hogy a nagyszámú evangelikus katonaságnak az uruaesorát szükség esetén kiszolgáltathassa. Az illető püspök ur engem bízott meg, hogy rendeljem meg számára az ostyát Németországból, bizonyára azért, mert nem tud, esak ugy mint jó magam sem tudok hazai céget, a melytől ostyát lehetne rendelni. Németországban, mint mindenről ugy erről is gondoskodva van, s igy könnyű volt a megrendelést eszközölni, — de ostyát még sem kaptunk. E helyett levelezőlap jött ezen tartalommal: „A megrendelt ostyákat ez idő szerint sajnálatomra nem szállíthatom, mivel a liszt s a Itsztkészitmények kivitele meg van tiltva." A püspök urat is ily értelemben értesítettem. Nem tudom, hogyan jutott már most az illető testvér az ostyához s harcba vonuló, vagy a csapatkórházban haldokló katonái az urvacsorához, de az bizonyos, s ez az eset feltűnően bizonyítja, hogy egyházunkban mint oly sok mást, még az ostya- kérdést is meg kell oldani. Hogyan jut a lelkész nálunk most az úrvacsoránál szükséges ostyához? Vagy maga süti, vagy a kántor, esetleg az egyházfi készíti. Ezek legalább a leggyakoribb esetek. Hogy miként történik a sütés, milyen mellék körülmények mellett, megfelelnek-e azok mindég a cél szentségének és komolyságának, azt feltételezzük, de minden esetben nem tudhatjuk. Pedig ennél még az is tekintetbe veendő, hol tartjuk, mikép őrizzük meg az ostyasütőt s megfelel-e minden mellékörülmény esztetikai tekintetben is az úrvacsora méltóságának ? Minden esetre legmegfelelőbb lenne, ha az urvacsorához szükséges ostya készítésével nálunk is uagy egy egyházi szereket készítő és árusitó protestáns cég, vagy ami még helyesebb s amint az a külföldön is a legtöbb helyen történik, diakonissza anyaházunh bizatn ék meg Ez esetben meg volna a teljes garancia arra