Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-06-19 / 25. szám

1915. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 19? és martyr halálát festi, egész kis korrajzot nyújt az akkori egyházról, sőt „Hogyan lett az apóstoli egyházból kath. egyház" és „Az egyház eltér ideáljaitól" eimü fejezetekben rövid történeti visszapillantást ad. Ismerteti Viklef működését s hatását Húszra. Ajánljuk e füzetet olvasóink szives figyelmébe, igen alkalmas arra, hogy evang. közönségünk kezébe adjuk. BBtÉLET. fl dunáninneni ev. egyházkerület folyó évi augusztus hó 26—27-én Pozsonyban közgyűlést tart, melyet 23-án a délelőtt folyamán számvevőszéki, Reischl és gyámintézeti bizottsági ülés, és egyházmegyei elnökségi értekezlet, 25-én pénzügyi, segélyosztó bizottsági ülés, ker. lelkészi értekezlet és a ker. gyűlés előértekezlete előz meg. A kerületi közgyűlés 26-án délelőtt a Nagykönyvtárban, d. u. pedig a törvényszék ülése a ker. pénztárban tartatik meg. jGelene gyermekek felkarolása. A háború zajában, nagy erőfeszítések közepette megjelent egy miniszteri rendelet, mely karitativ feladatokra irányítja a figyelmet, a mely az állami gyermekmenhelyen ápolt s egyes vidékekre kihelyezett lelenc gyermekek társadalmi és nevelési szempontból való felkarolásáról és támogatásáról szól. A vall. és közokt. minisztérium ezen 46692—1915 sz. rendeletét a püspöki hivatalokhoz küldte azzal, hogy e kérdésben egyházkerületük lelkészei és tanitói révén hatékonyan közrehassanak. Arról van szó, hogy a társadalom ezen kirekesztett, elkülönített egyéneit minden lehető eszköz igénybe vételével felkarolják, nevelésükről a rendes iskolába a többi növendékek közé való besorozás által gondoskodjanak s minden tekintetben azon legyenek, hogy ezen elhagyott lelencekből a haza, a társadalom javára hasznos tagok váljanak. A püspöki hivatalok felhívást intéztek a lelkészekhez, hogy e miniszteri rendelkezés értelmében járjanak el s a keresztyén szellemtől, a krisztusi szeretettől áthatva, hivatásukhoz méltón végezzék a tanítókkal .karöltve e nemes munkát. E gyermekek nevelésének főmunkája a menhelyek igazgatóságának van fenntartva, de a lelkészek e gyermekek kihelyezésénél és beiskolázásánál hatékonyan közreműködhetnek e gyermekek megmentésében. Egyházi szempontból pedig nagy suly helyezendő arra, hogy a mely lelenc gyermeknek vallási hovátartozása de iure megállapittatott, a lelkész különös gondját képezze, hogy az ily gyermek evang. családhoz való kihelyezés és evang. hitoktatás, evang. iskolába való elhelyezés és iskolázás által az evang. egyház részére meg is tartassék. Gyönyörű, figyelmet érdemlő munka ez, a mint az Úr is mondja: valaki egynek az ügyét karolja fel az én kicsinyeim közül, az én ügyemet karolta fel. A löesei eu. egyház 19121. éui felentése. A lőcsei egyház 1914. évi jelentése ismételten tanúságát adja annak, hogy feladatát társadalmi és egyházi téren egyaránt hiven teljesítette. Veszteség és csapás nélkül nem zajlott le az év, hiszen egymás után veszítette el Dr. Polnisch Arthur kórházi főorvost, Dr. Máléter Ernő, Molitor Béla buzgó és önfeláldozó egyháztagokat, mégis a feladat megoldása felé lankadhatatlan erővel haladt egész éuen át. Az egyház jótékony intézete a „Hermann Qusztáv-árvaház" ez évben is Mayer József árvatya és az árvaszülők karöltött munkálkodásával szeretettel gondozta a szegények ügyét s a hol csak tehették, sebeket gyógyítva vigasztalták, gyámolitották a nélkülözőket. A „Hermann Gusztáv kórháa" — az egyház büszkesége — a legmesszebb menő odaadással teljesítette emberbaráti feladatát s mikor a háború a kötelességteljesitést esak fokozta, kettőzött szorgalommal és odaadással látott munkájához. Sebesült hőseink szerető otthonra találtak benne s még arra is tekintettel voltak, hogy a kórház kitűnő berendezése elsősorban a súlyos betegeknek nyújtsa segítő kezét. flz a 268 súlyos beteg katona, kiket a kórház fogadott ápoló karokkal, tanuja annak, hogy samaritánusi szeretet irányította kezeiket azoknak a diakonisszáknak, kiknek élén Schrverdtmann Mária vezetőnővér és Prihradny Oszkár kórházi bizottsági elnök mutattak jó példát. A szeretet ama törekvése azonban, hogy egy újonnan építendő kórház bőuitse a segélynyújtás munkáját, a háború miatt nem sikerült, bár maga az épület tető alá került, de igy is a kifejteit munka sikeréről tanúskodik a hórházi statistika, mely szerint a kórházban ualláskülömbség nélkül 1002 beteg részesült gondos ápolásban. Az iskolaügy a pusztitó járvány, majd a tanitók bevonulása miatt feladatát tökéletesen teljesíteni nem tudta, bár az áldozatkész önfeláldozás itt sem hiányzott. Az istentiszteleti élet tere is a szükséghez képest nagyobb kört ölelt fel. A szokásos szolgálatteljesitésen kivül a háború kitörésétől december hó végéig a temetői kápolnában a esüggedők vigasztalására és bátorítására istentiszteletet tartottak minden reggel, hogy a bánatban megnehezült szívnek legyen alkalma Istenéhez segítségért, áldásért folyamodni. Az istentiszteletek mellett a vasárnapi iskola is tel-