Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-04-24 / 17. szám

1915 az örök szeretet ügyének szempontjából nem annyira romboló hatású, hogy ellene a tiltako­zás fegyueréhez kell nyúlni. Én ezt igy látom. Hogy te máskép látsz és máskép láthatsz, nem vontam s nem vonom két­ségbe. Statisztikai kimutatás a sok millióról nem áll rendelkezésemre. Számtanilag nem tudom bebizonyitani, hogy nekem van-e több millióm, de te sem tudod számtanilag bebizonyítani, hogy a te millióid a többek. Én is szoktam azonban olvasni emberi szemekben s igy valamennyire szivekben is. Kapok leveleket harctéren küzdő, szenvedő testuéreimtől : egyháztagjaimtól. Én pe­dig azt olvasom ki a mai vallásos életet élő em­beri szivekből, hogy soha nem élt az emberek színében az Isten — mint Szeretet és Béke örök lelke — oly őszintén, erősen és annyi sok em­berben, mint most ebben a mai háborús életben. Ez a meglátásom, nagy hitem az örök Szeretet­nek a mai életben történő diadalában szintén ama a meggyőződésre vitt, hogy nincs veszély­ben az ő ügye, nem támadták meg annyira em­berek és nem tudtak vele visszaélni annyira, hogy ezzel szemben tiltakoznia kellene a lelkemnek vagy bármely más embertársamnak, tehát ne­ked is. Munkád közérzéseket fejez ki. De nem ab­ból a szempontból, hogy félő, bátortalan lelkek gondolkodását szólaltatod meg, hanem abból a szempontból, hogy munkád olvasói között is so­kan vannak olyanok, akik Istent ebben a borzal­mas időben is az erős, dolgozó szeretetnek ér­zik, vagyis az én millióimhoz tartoznak. Ebből a szempontból sincs tehát szükség tiltakozásra, hanem munkád tükre sok millió em­beri léleknek. Ez a nagy érdeme. A tiltakozást pedig hagyjuk nehezebb időkre. Csoruás Sipos András ,Katonai lelkészetünh'! Nyitra, a hazai 7 legnagyobb megfigyelő katonai állomás egyiké lévén (4000 fertőző be­teggel) e körül kifejtett lelkipásztori működés jo­gán bátorkodom én is hozzászólni a cimben mi­les „által fejtegetett panaszhoz" (l. Ev. Őrálló 15 sz.), mely joggal felsir törvényszentesitette ka­tonai-gyámságunk miatt s egyúttal élesen rávilá­gít úgy „ev. katonáinknak a harc élén és kór­házainkban való lelki ellátásának hiányosságára", valamint a segitség mikéntjére, mert a főba], hogy, úgy mond „kevés a katonai ev. lelkész", fí felhozott panaszár tehát kettős águ, de 168 mivel, holt bizonyos szerintem, hogy egyház-ka­tonai gyámságunkon a jogügyi bizottság jeles stilusu §§-ai most sem fognak könnyiteni, azért azt tartom, hogy a „hie rhodos, hie salta" prak­tikus elv alapján felettes hatóságaink összes te­vékenységét csakis ama baj, „a katonai lelkész hiány" fedezésére kellene concentrálni. — De mig „miles" szerint a katonai lelkész-hiányt a tartalékos katonai lelkészek bevonásával kellene elliminálni, addig csekélységem, — szem előtt tartva azt, hogy még a tartalékosból sem futja, s hogy ezek kivonásával az anyaegyházak erő­sebbjei elárvulnak, — a katonai lelkész-hiányt polgári lelkészeknek u. n. „helyettes felügyelői" minőségben való alkalmaztatásával óhajtana fe­dezni. — Ezen óhaj nem utópiai? — A debre­ceni református Timotheusok is ily polgári féle, de katonai fizettséget húzó helyettes kórházfelü­gyelők! — lelkészek, — kiknek, pld. Nyitrán a megfigyelő állomás katonai parancsnokságától vett hivatalos értesülésem szerint „Protestáns felekezetekhez tartozó katonák lelkigondozására elegendő idejük és alkalmuk van". — Difficile est, risum teuere", mert bár hárman vannak, esak egy nyeluen tudnak s a reform, beteg szám az evangélikushoz úgy aránylik mint 2 : 101 — Ez a mi megsiratni való gyámságunk ! Ez okoknál fogva, ha kevés a katonai lel­kész első sorban a harcmezőn (katonai nyelven ,,Uorderland"-on) állitassanak be a belföldi kór­házakban (,,Hinterland"-on) nélkülözhető katonai lelkészek, s ezek elvonásából keletkezett hiányt fedezzék az u. n. „helyettes felügyelői" minőség­ben alkalmazandó polgári lelkészekből. E cél­ból a „miles" inditványa módositható lenne ekké­pen: „méltóztassék sürgős előterjesztést tenni a hadügy, illetve a honvédelmi ministernél, hogy azonnal neveztessék ki, minden helyőrségi kór­ház-centrumhoz, a hozzá legközelebb elfekvő egyház evangelikus lelkésze, s „helyettes-felü­gyelői" cimen részére a megfelelő dijazás a ka­tonai pénztár terhére utaltassék ki". — Méltó a munkás a maga jutalmára, az igaz, de úgy lát­szik az evangélikus lelkész esak az „Ígéretre" vagy a morzsára. Ualóban siessünk, mert megkötik a békét s félő, hogy újból kútba esünk. físsakürt (Nyitra m.) Zathureezhy László evang. lelkész f VANGELIKUS ŐRÁLLÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom