Evangélikus Őrálló, 1915 (11. évfolyam)

1915-03-13 / 11. szám

Budapest, 1915. mácrcii/s 11. szám EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai külöemény, a hiröetesek szövege és ára, valamint az esetlcces reklamáció is a lap tulajdonosához: Nos'/.kó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. Ü3 SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATA KSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY FAL ajfí'alvt esperes-lelkész cinkotai lelkész. QÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi főnyin. i"*á/,i>ató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 J i livdetések es pulyuzni ok ám: K-resz oldal .... . 40 K Aliiindó hirdetésen mes>e -vezés SzenxU TARTAEOM]EG US5ÉK : VEZÉRCIKK : A lelkészi fizetés mértéke. Raffay Sándor. — üuther polemikus irataiból. (1521.) Fordította Möhr Gyula. - Irodalom. — Beléleí. - Pálgázatok és hirdetések. A lelkészi fizetés mértéke. A lelkészi fizetés tételeit és menynyiségét mindig az szabta meg, mire volt képes a gyülekezet akkor, midőn a lelkészi állást szervezte, vagy mire lett képes anyagiakban és jóakaratban a későbbi fejlődés folyamata alatt. Hazai evangélikus egyházunk sohasem gondolt a lelkészi fizetés egyetemes rendezésére. Magukban a lelkészekben sem volt meg eddig az a testületi szellem, amely az ilyesféle mozgalmak és törekvesek vitelehez feltétlenül szükséges. A református testvérek szervezkedése reánk is mozgató hatással volt ugyan, de a mi szervezkedésünk máig is nagyon langyos és ingadozó, fí lelkészegyesületbe a lelkészek fele sem lépett be, s igy a lelkészek egyeteme nevében intézkedni, cselekedni lehetetlen. Pedig a lelkészi kar egyházjogi és anyagi helyzetének rendezéséhez erős és tervszerűen működő szervezetre van szükség. A lelkészi fizetés rendezésének e terén a legelső lépést a politikai hatóságok tették meg. Sajnos, hogy mikor a kongruáról szóló törvényt megalkották, protestáns egyházaink nem léptek fel a kellő időben és a kellő nyomatékkal, hogy az állam rólunk, nélkülünk döntő intézkedéseket ne tegyen. A kongruáról szóló törvény a lelkészi fizetés minimumát meghatározta, de sajnos ez a minimum a kongruás lelkészekre nézve egyúttal a maximumot is jelenti. Az 1600 korona évi jövedelem pedig sem a lelkészi állás jelentőségének, sem a családdal biró lelkészek megélhetése feltételeinek meg nem felel. A 150 lelkész mozgalma ezen az elégtelenségen akarí segíteni. Hibája az volt, hogy a lelkészi fizetés kérdését nem egyetemesen és egységesen, hanem csak részlegesen kivánta rendeztetni. A lelkészegylet megalakulása óta a kérdés helyes mederben van, amennyiben a lelkészi fizetést országosan, egységes nézőpontból, azonos alapon kivánja rendeztetni. S itt az a kérdés az első, melyet meg kell oldanunk, mi legyen a mérték, amelyhez a rendezésnél magunkat tarthatjuk ? fí nyugdíjintézet 2400 korona minimális nyugdijat állapit meg. Szinte magától kinálkozik tehát a fizetés minimumául a 2400 korona. Mindenesetre ezzel is sokat segíthetnénk a kongruára szoruló gyülekezetek lelkészein, de igy a kérdést véglegesen meg nem oldanánk, legfőlebb csak elodáznánk. Ez az évi jövedelem nem felel meg a lelkészi állás társadalmi helyzetének. Mikor az állam a tanitók fizetését rendezte, nézetem szerint akkor lett