Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-03-21 / 12. szám

Preuss munkáját. Megadja azt ami a kálvinizmusé, elismeri, hogy nagy és fontos eharizmáknak van birtokába, ám kétséget kizáróan, szigorú objec­tivitással állapitja meg fejtegetésének végén, hogy a „lutheri vallásosság vallásos tárgyi értékét te­kintve fölötte áll a kálvinizmusnak s igy a kettő nem egymás mellé, hanem előbbi utóbbinak fö­léje helyezendő." „A kálvinista Istennek dicsősé­gét, a lutheránus magát az Istent akarja." Nem lehet feladatom, már csak a helyszűke mi­att sem, e becses kis füzetet részleteiben ismer­tetni; óhajtom azonban, hogy ezt minden müveit evangelikus ember elolvassa. Nagyon kivánatos volna tehát, ha a Luther társaság e füzetet a forditó engedelmével több ezer példányban ki­nyomatná és terjesztené hiveink körében. Ezek után még esak azt jegyzem meg, hogy a forditás hü kifejező és magyaros. * * * A dunántuli egyházkerület pénzügyi bizottsága március 10-én tartott ülésében osz­totta fel azon 23.500 K összeget, melyet a mult évi egyetemes gyűlés, 140. jegyzőkönyvi pontjá­ban foglalt határozatával „a vallásoktatók, sze­gényegyházak és missziók segélyezésére kiutalt. A számvevőszék különösen a hitoktatói segélyek egységes és igazságos megállapítása végett kérdőiveken kérte be az egyes esperességekből a jelentéseket, a melyek egyik másik helyről mégis vagy annyira tulesigázott vagy annyira ingadozó adatokat tartalmaztak, hogy csak ala­pos átdolgozás után lehetett a segélyt ugy fel­osztani, hogy a tényleges szükségletet és Dalóban telj e s i t e 11 hitoktatást véve alapul, egyik esperesség a másikkal szemben hátrányt ne szenvedjen. Magától értetődik, hogy nem lehetett segélyt a még meg nem lévő s esetleg csak ezután szervezendő missziói lelkészi, se­gédlelkészi s másnemű állások javadalmazására fordítani, mert akkor az összeg erre magára is kevés lett volna. Ép ugy nem állapithatott meg a bizottság olykor százakra rugó fuvardijigényt olyanoknak, akik a kongrua megállapításánál fuvardij általányban részesültek. Végül oly helye­ken, ahol óriási távolságban esak 1—2 tanköteles van, kiket kellő utmutatás mellett szüleik oktat­hatnak, nem lehetett fedezet hijján a kért száza­sokat engedélyezni. Elvül mégis kimondatott, hogy első sorban mindenütt a tényleges (heten­ként egyszer számitott) fuvardij téritessék meg, s csak ennek fedezése után forditható a megma­radó rész az órák díjazására illetőleg az óradij kiegészítésére ugy, hogy a népiskolai jellegű másfelekezetü iskoláknál az óradij helyen kivül évi 50 korona. Ha tehát az iskolafentartó esak 30 kor. vagy^ 40 kor. óradijat ad, az 50 koronára kiegészítendő. Ezek előrebocsátása után elő­ször: 2500 K. a már meglévő s eddig is segélyezett missziók és szegény egyházak javára kihasittat­ván, 2300 K pedig hitoktatói alap cimen tőké­sittetvén, azon célból, hogy ha időközben jogos igényt lehet kimutatni, lehessen azt miből kielé­gíteni, 18,700 korona hitoktatói dijjazásra for­díttatott ily módon: győri esperesség 1900 kor. (eddig kapott 800 K) kemenesaljai 2400 K (1000); vasi felső 2000 K (500); vasi közép 2600 (1700); tolna-baranya-somogyi 2500 K (1000); zalai 1000 K (500); soproni alsó 800 K (200); soproni felső 1500 K (800); veszprémi 2600 K (800); somogyi 1400 K (700). fl kiutalt összegeket, melyek az eddigivel szemben mindenütt (helyen­ként négyszeres) emelkedést mutatnak, az espe­rességi számvevőszékek lesznek hivatva, velük közlendő egységes elvek szerint igazságosan felosztani. fiz egyetemes mjugdijmiézeii foisott~ ság ülése. Budapesten, márc, 2C-án Báró Pró­nay Dezső egyetemes felügyelő elnöklete alatt a nyugdij intézeti bizottság a következő ügyeket intézte el: Suehla Gusztáv breznóbányai lelkész, kiérdemült föesperes 51 évi lelkészi működése után nyugdíjaztatott ez év julius 1-től évi 3200 koronával; özv. Berta Dávidaé, volt eeldömöki lelkész özvegye ellátási dijul évi 1290 koronát, temetési költségül 300 koronát kap, Ringbauer Qusztávné volt rajkai lelkész özvegyepedig ellá­tási dijul évi 1254 koronát és 300 kor.-t ápolási költségül; és Borcsa Mihályné volt bácsfalusi lel­kész özvegye ellátási dijul évi 600 koronát, temetési költségül pedig 300 koronát. Tárgyalta­tott Németh Gyula szekzárdi lelkész beadványa, melyben fellebezését visszavonja s igy az ügy­vivő kiszámítása helyben lett hagyva. Terray Gyula rozsnyói lelkész — föesperes nyugdíj­igénye 1912. julius 7-től kezdve 670 koronával emeltetett. Schualm György panesovai lelkész szolgálati idejének kezdete 1873 október 10-ikében állapitatott meg. Hlár Béla nyug. lelkész 8 évi tanítói működése nem volt beszámítható. Csobrda Pál nyug. lelkész gyermekeinek neveltetése cimén kivételesen a két gyermek 20-ik évéig egyenként 200 koronát szavazott meg a bizottság. Özv. Nagy Eajosné munkaképtelen beteg leányának ellátása címén pedig további 2 évre évi 200 ko­ronát. Özv. Péter Lajosné kérelme kedvezően in­téztetett el. özv. Wallach Mihályné volt kisáczi lelkész özvegye kegydij képppen évi 100 koro­rát kap. 1140 kor. 40 fill, két hét alatti? A sági templomot illető könyöradomány-gyüjtő be­harangozásomra vonatkozólag számos NT. Testvér

Next

/
Oldalképek
Tartalom