Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-12-21 / 51-52. szám

1914 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 567 egy nemzetközi szerződés megóvására rántott és kellett fegyvert rántania. Ebben az állításban, legenyhébben szólva is, félelmetes önámitást látok. Ami Szerbiát illeti, minden kétségen felül áll, hogy kormánya részes volt a sarajevoi gya­lázatos bűntényben, való tény továbbá, hogy Oroszország gyámolitásával évek sora óta igye­kezett fellázítani Austria délszláujait. Ha utóvégre Ausztria kemény ultimátumot küldött neki, annél­kül, hogy területi épséget kikezdeni akarná, kö­telessége volt minden civilizált nemzetnek, igy Angliának is, hogy ezt megengedje; mert Austria uralkodóházára, Austria becsületére és Austria létére törtek. Ha Szerbiát szabadjára ereszti, ugy ez az orosz uralmat jelentette a Balkán ke­leti felén; mert Szerbia nem más, mint orosz satrapia és az Oroszországból indított Balkán­szövetség kizárólag Ausztria ellen irányult. Épp oly ismeretes ez Angliában, mint nálunk Német­országban. Ha Önök, igen tisztelt Urak, mind­ennek ellenére fenntartják ítéletüket, hogy itt tu­lajdonképen csak arról van szó, hogy egy kis államnak egy nagygyal szembeni önállóságát kell megoltalmazni, ugy nehezemre esik az Önök bona fides-ében hinni. Nem a kis Szerbia forog itt kockán, hanem Austriának és a nyugati kul­túrának élet-halál harca ez a pánszlávizmus elle­nében. Hiszen Szerbia Oroszországnak csak előretolt őrszeme és ezzel a hatalommal szem­ben annak „souverainitasa" voltakép az árnyék­nál is kevesebb. Ezt nem védelmezheti meg Anglia, minthogy valójában nem is létezik már. Hozzá Szerbia a leggyávább gyilkossággal, melyet a világtörténelem valaha ismert, törölte önmagát azoknak az államoknak sorából, melyekkel az egyenlőség elve alapján érintkezünk. Vájjon mi­ként cselekedett volna Anglia, ha a rvales-l her­ceget olyan ellenséges állam béreneei lőtték volna orvul agyon, amely szünös-szüntelenül lá­zítja az íreket? Vájjon enyhébb ultimátumot kül­dött uolna? Mindezekről nem szólnak Önök sem­mit, hanem ama rettentő állapot helyett, melybe Szerbia és Oroszország Ausztriát sodorta, csu­pán egy megszorult kis állam szükségét látják, melynek segítségére kell sietniökl Ilyen ítéletet hozni nem is vakság már, több, eget ostromló gazság volna, ha történetesen nem tudnók, hogy Anglia szemében más nagyhatalmak létkérdései egyáltalán nem léteznek, mert csak a saját érde­keinek és azoknak a kishatalmakénak enged utat, melyeknek fennállása Nagybrittániára értékes. Alapjában Szerbia természetesen Önökre nézve éppoly közömbös mint ránk nézve, igen Austria is közömbös Önöknek és belátják azt is, hogy Ausztriának joga volt ahhoz, hogy Szerbiát megbüntesse. De mert Németországot kell leti­porni, mely Ausztria mögött áll, azért Szerbia az ártatlan kisállam, melyet meg kell kímélni! Nos mi ennek a folyománya ? Nagybrittánia Oroszor­szággal karöltve ront Németországnak 1 Mit je­lent ez ? Azt jelenti, hogy Anglia átszakította azt a védgátat, mely Nyugateropát és kulturáját ol­talmazta Oroszország és a pánszlávizmus ázsiai műueletlenségének homoksivatagja ellen. Most pedig saját testünkkel pótoljuk mi németek. Vér­özön közepette tesszük majd, és kitartunk, mert ki kell tartanunk : másfél évezred munkáját védel­mezzük egész Európa és Nagybrittánia részére is ! De az a nap, melyen Nagybrittánia áttépte ezt a gátat, nem merülhet feledésbe a világtör­ténelemben. Ítélete imigyen hangzik majd : Azon a napon, amikor az orosz-ázsiai nyers erőszak Nyugateuropa kultúrájának feszült, Nagybrittánia kinyilatkoztatta, hogy Oroszországgal kell tarta­nia, mert a „gyilkos Szerbia souuerainitása szen­vedett csorbát"! (Folyt.) IRODALOM. Ne sirj! E cim alatt egy valóban hézag­pótló füzet jelenik meg a pécsi Betháni Egylet kiadásában, 24—28 oldal terjedelemmel, csinos boritékban. A könyvecske a szenvedés' problé­májával foglalkozik és kesergő lelkek vigaszta­lására készült. Vargha Qyuláné: „Ne sirj" cimü szép köl­teménye mellett: Dr. Szabó Aladár, Dr. Houáts Lajos, Takaró Géza és Nyáry Pál dolgozatai lesznek a füzetben. Tekintettel arra, hogy annyi szenvedő vigasztalást kereső lélek talán soha­sem volt az emberek soraiban, mint éppen nap­jainkban, — a könyvecske a legalkalmasabb időben lát napvilágot. Tömeges terjesztésre is azért alkalmas, mert nagy mennyiségbeni meg­rendelésnél tetemes az árkedvezmény. Bérmen­tes küldés mellett 1 példány árcf'20 fillér, 5 péld. 75 fillér, 10 péld. 1.40 K., 50 péld. 6 K., 100 péld. 10 K., 500 péld. 40 Korona, a pénz előleges be­küldése mellett. A könyvecske december 20-ikára megjelenik. Megrendelések Nyári Pál pécsi ref. lelkészhez intézendők. Lapunk 48 számában jeleztük, hogy Houács Andor „Behe a harcban" cim alatt beszéd és imádság gyűjteményt ad ki. A munka, melynek tartalmát ismertettük is, a napokban hagyta el a sajtót s úgy Ízléses kiállítása, mint gazdag tar­talma miatt a legmelegebben ajánlható. Kapható a szerzőnél Orosházán és a Luther Társaságnál Budapesten.

Next

/
Oldalképek
Tartalom