Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-10-24 / 43. szám

X. év. Budapest, 1914. október 24, ^ .Jr.:.. / EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. 43. szám. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű pó&tai küldemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő. S3 §9 SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATÁRSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész cinkotai lelkész. GÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi fogyni. igazgató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 H Félévre 7 k Egyes szám ára 40 f Hirdetések és pályázatok ám: Egész oldal . 40 K Állandó hirdetésed megegyezés szerint TAHTAüOMJEayZEK : VEZERG1KK : Gyurátz püspök jelentése. — Az ófesfamenínm és a háború. Dr. Deák jános — Irodalom. — Belélet — Pályázatok és hirdetések. Ciyurátz püspök jelentése. A dunánfuli egyházkerület tevékenységében fáradhatlan püspöke: Gyurátz Ferenc ez évben is elkészítette a kerületi közgyűlés elé terjesztendő, magvas, az egyházi munka minden ágazatára kiterjedő jelentését. A jelentés, mely 74 nyomtatott oldalra terjed, bevezető részében azokkal az eszmékkel joglalkozik, a melyek minket egyházi munkálkodásunkban vezetnek. — Ezeket egyetemes jelentőségüknél fogva egész terjedelmükben közöljük : „Korunkban az egyházak egyre élénkülő tevékenységet fejtenek ki. A lelki szabadság diadala s a felvilágosodás háttérbe szoritotta ama türelmetlenséget, mellyel egyik egyház minden áron a másik megsemmisítésére tört s az üldözéshez a politikai hatalom támogatását is fegyverül használta. Azon időben az egyiknek figyelmét a támadás újra és újra szeruezése, a másiknak gondját a védekezés foglalta le nagy részt. — Ma már törvény biztositja a hitszabadságot, az egyházak nem mint üldözök és elnyomottak egymással szemben, hanem mint versenyző felek állanak egymás mellett. A verseny szellemi s erkölcsi téren folyik. Mindenek előtt az iskolát törekszik mindenik hű szövetségesül biztosítani, a hatósága alá tartozó iskolák oktató, nevelő munkásságát éleszteni. Mindenik egyház jól ismeri a sajtónak nagy hatását a nép gondolkodására, mivelődésére. Mind versenyezve igyekeznek azt felhasználni arra, hogy a saját hittanaik szellemében irott minél több munkát, vallásos néplapokat adhassanak ki híveiknek lelki épülésére, ismereteik gyarapítására. Erejük arányában szaporítják a nevelő-intézeteket, internátusokat, kisdedovókat, árvaházakat. fl tanuló-ifjuságot meghatározott irányú egyesületekbe sorakozásra buzdítják azon célból, hogy ezen egyesületekben mind inkább fejlesszék megfelelő vezetés által a hithűséget, ugy hogy az ifjú az intézetből az életbe is kivigye a tenni, hatni kész lelkesedést az egyházért. Ünnepélyek, vallásos esték, felolvasások rendezésével ébresztik hiveik érdeklődését a vallás, az egyház céljai iránt. Több-kevesebb eredménynyel hívják tettre a vezérek a közrészvétet, hogy a segélyre szoruló híveket kül-életviszonyaikban is hathatósan támogathassák, ügyes-bajos dolgaikban nekik jó tanácsot, védelmet nyújthassanak. Szóval megtesznek mindent, hogy a családok, egyének érezhessék az egyháznak, mint jó anyának szerető gondoskodását egész életük folyamán. Igy folyik a verseny s ez elől egyik egyház sem térhet ki, mindenik utalva