Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-01-17 / 3. szám

28 f VANG ELI KUS ŐRÁLLÓ 1914 fíz alsóbaiomi mező g. 1,253 h. 672 öl, beesért. 488,790 H 40 f. erdő g. 2,499 „ 640 A kolozsmonostorim.g. 4,542 „ 832 erdő g. 4,427 „1072 Akolozsuárifiurieuelde. 204 „ 381 A a radnóti mező g. 4,380 „ 541 erdő g. 712 „ 617 A uáralmási mező g. 1,761 „ 527 erdő g. 7,512 „ 498,128 1.797,970 392,839 120,000 2.141,332 101,905 277,662 404,510 , ,50,, ! 55 ,70 16/ Összesen 27,293 h. 482 öl, 6.223,138 K 31 f. Kétségen kívül a többi magyarhoni vallásjelekezeteknek is vannak saját vallási és tanulmányi alapjaik és alapitványaik, melyek részint kir. adományokb ól részint pedig egyes jőpapok bőkezűségéből keletkeztek. Ott van egy például a gör. keleti egyházban a Nenadovies Pál karlóczai érsek metropolita által 1740-ben alapított karlóezai egyházi és iskolai alap. Ott van az 1769-ben keletkezett „nemzeti" alap, melynek kezelési módját az 1868-ban szentesített szerb nemzeti kongresszusi szabályzat határozta meg. Lényegesebb egyházi vagyonukat azonban az érseki, püspöki, zárdai és iskolai épületek és földbirtokok képezik. Eltekintve attól, hogy például a karlóezai érsek-metropolitának összesen 25,375 kat. hold jöldje és egyébb ingóságokban 2.677,431 kor. vagyona van, és ide nem számítva a püspököknek szintén nagy összeget képviselő vagyonát, nem számítva azt se, hogy a szerb zárdák összesen 33,431 kat. hold felett és 6.549,382 kor. értékű vagyon felett rendelkeztek: itt csak az ugy nevezett nemzeti szerb alapok és alapítványok értékét akarjuk említeni az 1896-dik évi kimutatás alapján. Alapítványi földbirtok volt5,411 kat. hold Pénzértékek, részint készpénzben, részint jelzálog kölesönökben, állami kötvényekben, osztr. és magyar aranyjáradékokban. földtehermentesitési kötvényekben, és egyébb papírokban és részvényekben, hagyományokban és épületekben 17.965,967 K16 f. összesítve a papirokértékel6.415,523 K 66fT ehhez számítva a ThökölySzáva-Jéle alapot . . 2.535,073 K99f. Összesen . . 18.950,597 K 65f. (Folytatjuk.) Felhiuás Keresztyén nő- és leónyegyletek alkotására. Bárhova vet sorsunk, bármere járunk széles e hazában, mindenütt azt a panaszt halljuk, hogy a vallási közöny mind nagyobb mérveket ölt. Sok helyen keresik a gyógyszert ellene de nem tudják, hogy hol kezdjék a bajt gyógyítani. A legtöbb protestáns nőegylet a testi nyomor enyhítésével foglalkozik csupán s nem gondolja meg, hogy Jézus nem csak azt mondja: „Eredj el és te is eképpen cselekedjél", (Luk. 10, 37.) — nem csak az éhezőket és ruhátalanokat bizza ránk hanem ezt is mondja: „Menj az én atyámfiaihoz és mondd néhih". (Ján. 20, 18.) Mária M. elment s elhirdette, hogy látta az Urat s hogy mit mondott az néki. Nem igy kellene-e minden nőnek tenni, aki látja az Urat mint élő valóságot? Elmenni s elmondani az atyafiaknak mindazt, amit Jézustól hallott 1 Ahol még nincs nőegylet, azt azok a nők, akik hajlandók evangéliumi munkát végezni, ezen az alapon kezdjék a munkát: az élő Krisztust bele kell vinni az egyleti életbe, segíteni kell építeni az Isten országát. Ha pedig már van nővagy leányegyletök úgy igyekezzenek abba az evangéliúm szellemét belevinni. A keresztyén nőegyletek mindenütt az egyház jobb kezének, emelő szárnyának bizonyultak lenni, azért minden evangéliumi egyháznak szüksége van egy ilyen egyesületre. Tudjuk, hogy az anyák kezébe van letéve a jövő nemzedék sorsa, azért arra kell törekednünk, hogy mennél több asszony, mint Jézus hű tanítványa álljon példának ott, ahová az Úr helyezte. Azt is tudjuk, hogy idősebb korban nehezebb az embereket meggyőzni, azért már. gyermekeket kell a komoly keresztyén életre megnyerni a vasárnapi iskola által s a fiatal leánynyal addig kell megismertetni a keresztyén élet szépségét, az evangéliumi munka felemelő voltát, a nemes célt, amely minden életnek tartalmat ad, mig az a sziv fogékony, mig nem ejtette teljesen hatalmába a hiúság, nagyravágyás s a múló örömök keresése, amelyek végtére is üresen hagyják. Nagy gondot fordítsunk mindennütt arra, hogy a fiatal leányok hitéletét erősítsük, őket nekik való munkába állítsuk. Ha a mi leányaink tudnák s éreznék, hogy Jézusnak, az egyháznak, a világnak szüksége van az ő szolgálatukra, bizonyosan sok kérdezné: „Mit tehetek?" De a legtöbb felnő, úgy, hogy nem is sejti, hogy vannak dolgok, melyek őrá várnak s hogy az Ur mást is vár tőle, mint csak azt, hogy éle-