Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-06-06 / 23. szám

X. év. Bu

i"* est, 1914. junius 13. 24. szám. EVANGELIKUS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű pós.tai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Nos/.kó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő. SS ® SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR. NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FÖMUNKATAKSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágialvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/nÖRYJÁNOS eperjesi főgyin. igazgató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f Hirdetént'k és |m!í ázatok ára: Egész oMal 40 K Állandó liudetésexroe«e yezés szerint TARTAtOMJEGyZÉH : VEZÉRCIKK: Vissza az iskolába. Duszik Lajos. - A kiüsd missiópól. Raffay Sándor — Egyesületi közggülés. — Belélet — Pálgázatok és hirdetések. Vissza az iskolába! Harc előtt állunk. Mint válóperben a vitázó házasfelek harcolunk a — gyermekért, a jövőért. Eddig azt hittük, hogy a két szellemi ellenfél a theista és materialista világnézet csak a filozofia porondján veszi fel a párviadalt s a lovagi tornából semmi nagyobb veszedelem nem születik; ma pedig a csata ott folyik, ahol egyházunk érdekei gyökereznek s ahol a jövő emberei szerelődnek fel, az iskolákban. Meg kell vallanunk, a materializmus csataterve elég jó, bár nem eredeti; az ostromlók a vízvezetéket akarják szétrombolni, hogy kapitulációra birják a theista világnézet várvédő seregét. Épp azok a források állanak a küzdelem közepében, melyekből egyházunk eddig erőt meritett, de amelyeknek nagy fontosságát mint ha kellően nem értékelte volna s épp azért védelmi intézkedések nélkül hagyta, vagy feladta: az iskolák. Most ne beszéljünk arról: helyes volt-e, kényszerű volt-e a feladás? Arról sem: van-e, lesz-e diadalra kilátása a materializmusnak. Egy a teendőnk: az ellenfél hadmozdulásait paralizálni megfelelő védő és támadó mozdulatokkal. Részemről őszintén örülök, hogy ma napirendre került az iskolai vallástanitás kérdése. Örülök ennek a kultúrharcnak, mert ebbe' 4^fV

ne

m rózsás fellegeket álmodó oj 'izmus ez! — egyházunk rég tartó te Résének, lélekfogyásának a megszűnt ^t ^árom, hiszem. Csak r r •;<_._ iák azok a radikális tanitói körök ezt az ügyet. Csak vonuljanak fel a rejtett hadosztályok. Csak lobogó alá itt is, ott is. Legalább tisztán látunk. Mi pedig minden tulhangos, harsogó riadó nélkül erősitsük pozíciónkat, mert ezzel nem felekezeti, nem szoros egyházi, de — majd el fog dőlni — nagy, mélységesen komoly emberi érdekeket szolgálunk. fí vallástanitás elleni mozgolódásnak oka vanl Nem gondolkozunk-e mi a fölött, hogy ez a haszonelvű, mindennek az árát nézegető közszellem, mely korunk lelki mozdulásait intézi, megkérdezi ezeket a tekintélyes összegekkel istápolt egyházakat: mit álltok nézvén a menybe ? Nő az államsegély és fogy a munka. Pedig meg fogja kérdezni. A szekularizáció ebből a kérdésből fog megindulni. fíz állami javakért kulturális, humanitárius javakkal, sőt közigazgatási szolgálatokkal fizettek az egyházak. S ma? fí terheket két kézzel igyekeznek vállaikról átdobálni az állam hátára. S a nagy teherdobálásban átad-