Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-05-30 / 22. szám

A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai külöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Nos/.kó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) küldendő H9 SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR. NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. KÖ-MUNKATA KS A K : SCHOLTZ ÖDÖN BLATN1CZKY FAL ágfalvi esperes-lelkész cinkotai lelkész. GÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi fó'gym. igazgató. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 K Félévre 7 K Egyes szám ára 40 f Hirdetések és p tljíiza ok am: K^ész oldal 40 K Állandó hirdetése« mes>e yezés szerint TARTAEsOMJEGlJJSÉK : VEZÉRCIKK : Pünkösd. *) — Mindenkihez a maga ngelvén. Smid Istuán — A hitoktatás kiküszöbölése. Krón Ferenc. — Módosított jauaslaf a lelkészi fizetésrendezésröl. Gyürky Pál. — Néliáng szó négg-százados jubileumunkhoz. Möhr Gyula. — Milgen álláspontot foglaljunk el. Törteti Lajos. — Belélet — Pálgázafok és hirdetések. Pünkösd. *) A Szentlélek kitöltésének e szent ünnnepén a Krisztus anyaszentegyházának születését ünnepeljük. Kiment néhány lelkes apostol a sokaság közé, megszólalt ajkukon az Istensége, megoldotta nyelvüket az ihlettség apostolokká avatta őket az Isten Szentlelke és a néhányból sokaság lett, mert „hozzájuk csatlakozott azon a napon mindegy három* ezer lélek." Felséges szép emlék, lelkesiíő példa, vigasztaló történet az első pünkösd nagyszerű lefolyásai Miért nem ismétlődik meg ma is a mi világunkban, mikor örökké csak a vesztességek szomorú tényein kesergünk, mikor csüggedő lélekkel nézzük, mint fosztanak le egyházunk fájáról a korhadó ágak? Miért nem örvendezünk ma is a háromezrek csatlakozásának? Miért kell oly sok vesztességet siratnunk? Pedig ma is felteszik az ezrek és a százezrek a kérdést mihozzánk is: Mit cselekedjünk, atyámfiai, férfiak? És ebben a kérdésben ma is benne van a csatlakozás készsége. Aki e kérdésre kedvezőbb választ ad, azé a tömeg, fl tétova lelkek egész serege keresi a vezérlő igazságokat. S ha igazi értéket nem kap, drága kincsként öleli magához a hamisat is. Társadalmunkban ma már a megtévelyedés olyan széles és mély réteget hatott át, hogy egyik részen a vallástalanságot, másikon a vakhitü bigottériát nyiltan hirdetik. Mi ott vergődünk a kettő között az isteni igazságok evangéliomával. Bs az a végz etünk, hogy a hozzánk is feltett kérdésre nem merjük, nem tudjuk bátran hirdetni a pünkösdi apostol szózatát: „Térjetek meg, keresztelkedjetek meg, vegyétek a Szentlélek ajándékát, mert nektek szól az Ígéret és a ti gyermekeiteknek, — szakaszszátok el magatokat e gonosz nemzetségtől 1 Nekünk, az evangyéliom népének az a szent hivatásunk, hogy a Krisztus igazainak neesak boldog, de néma és tétlen birtokosai, hanem szószólói, apostolai, élő példaképei is legyünk! Nekünk nem szabad azt várnunk, hogy a nép keressen fel bennünket, ha az Isten igéjére szomjazik. Nekünk ki kell mennünk a nép kőzé, bevinni az evangyéliom igazait mindenüvé: emberek lelkébe, családok körébe, közélet harcába, kötelességek teljesitésébe, élethivatásunk mezejére egyaránt. Hiába van a magban életnek csirája, hiába van a kovászban erjesztő erő, csak akkor támad belőlük