Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-05-23 / 21. szám

1914. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 241 az 1913. évi korpótléktörvénnyel, de meg fedezeti forrás hiánya miatt a 2400 koronás minimum a zsinati törvénybe nem állitható be, hanem ha az állam az egyház egyetem kezéhez szolgáltatna a eongrua s korpótléktöruényben ev. egyházunknak biztosított pénzösszeget, ennek felhasználásával a lelkészi javadalmak az egyház saját hatáskörében leendő uj összeírása esetén, nagyon is megközelíthető lenne a 2400 boronás minimum. Barátja a gyermek nevelési pótlékadásnak, de családi pótlékban nem kivánja részeltetni a feleséget, valamint a nőtlen s gyermektelen lelkészeket. IV. Megkezdődvén ez előadói javaslat feletti általános vita, az összes felszólalók méltányolva Gyiikry Pál előadónak mélyreható tanulmányra valló, a fontos kérdésnek minden részleteire kiterjeszkedő és jóindulat sugallta munkálatát, melyért előadó a lelkészi kar hálájára érdemes, a javaslatot általánosságban és részletes tárgyalás alapjául elfogadták, annak hangsúlyozása mellett, hogy miuel ezidőszerint az államtól a lelkészi fizetések feljavítására segélyt nem nyerhetünk, magának az egyháznak kell diilőre uinni — lehetőség határain belül — a rendelkezésre álló eszközökkel a megoldásra jogosan váró kérdést. Részletes tárgyalás. 1. §. Eljogadtatik ezen kiigazítással: „egyházközségi tisztviselői jogviszonyának természetes folyamánképen." 2. §. Elfogadtatik. 3. §. Elfogadtatik azzal, hogy az „az egyházmegyeileg" kitétel helyébe írandó : „illetékes felsőhaíósága által." 4. §. Elfogadtatik. 5. §. E § helyébe Magyary Miklós bizottsági tag rámutatva azon közismert fényre, hogy a lelkészi javadalmi tételeknek természetben történő kiszolgáltatási módja rontja meg sok egyházban az egyházi tisztviselők s a fizetést természetben szolgáltató egyháztagok közt az áldásos működés feltételét képező békességet, de meg a mai kor követelményeivel egyáltalában nem egyeztethetők össze azok a természetbeni fizetési tételek, melyek a múltban helyénvalók lehettek s mert a mostani zsinat feladatához tartoznék — szerinte — a hiványök korszerö átalakítása, a következő uj §-i ajánlja: „A lelkészi alapfizetés alkatrészeit kitevő természetbeni járandóságokat, a zsinati törvény hatályba lépte után a járási (vagy városokban polgármesteri) közig, hatóság a legutóbbi 10 évi átlag szerint értékeli a lelkész meghallgatásával s az értékelés összegét, valamint a készpénzbeli fizetést, az egyházközség körébe tartozó hitsorsokra, a közadók módjára a községi (városi) elöljáróság veti ki, szedi be s szolgáltatja át az adóhivatalnak, a honnét a lelkészek alapfizetésük ezen részét évnegyedenkénti előleges részletekben kapják. A lelkészi javadalomhoz tartozó ingatlanokra e rendelkezés nem vonatkozik." A bizottság nagy többsége az inditványozott uj paragrafust elveti azzal, hogy az beleütköznék az 1898. évi eongruatörvény szellemébe s sértené a lelkészek anyagi érdekeit s fenntartja az 5-ik paragrafust teljes egészében, mégis törölve e kitételt „az egyházmegyei elnökségnek hozzájárulása, illetőleg." 6. §. Elfogadtatik. 7. §. Magyary Miklós bizottsági tag a következő szakasz felvételet ajánlja; „A lelkésznek járandóságait az egyházközség gondnoka (pénztárosa) tartozik beszedni a lelkész közreműködése nélkül." fl bizottság az inditványozott szakaszt egyhangúlag elfogadja s a jauaslat 7 paragrafusának elejére helyezi. 8. §. Elfogadtatik azzal, hogy „állami és községi" szavak töröltetnek s „terheket" szó elébe „köz" szó tétetik. 9. §. Elfogadtatik. Congrua. A 10. és. 11. §.- helyébe a következő uj 10. §. lép : „A lelkészi és segédlelkészi jövedelem kiegészítéséről ez időszerint az 1898 évi XIU. illetve 1909. évi Xlll. t. ez. intézkedik." 11. §. lesz a mostani 12-ik, de e bővítéssé a lelkész szó után : az „egyházközség hozzájárulása és . . ." Horpótléh. Az előadó eredeti javaslatának 13. 14. 15. 16. 17. 18. §-ait részben törölvén, részben ujakkal helyettesítvén, a bizottság egyhangúlag hozzájárult az ujakhoz, amelyek szószerint igy köuetkeznek: 11. §. Az államkincstárból jár a korpóílék azon lelkészek részére, akik az 1913. évi XXXVlll. t. e. alapján birnak arra igénnyel, az ugyanazon törvényben meghatározott feltételek s korlátok között s azon törvény 4. §-ában megszabott mérték szerint. 13. §. Azon lelkészeket, akik az 1913. 38. t. c. korlátozó határozmányai következtében az ugyanazon törvény 4. §-ában megszabott korpótlékhoz csak részben, vagy egyáltalában nem birnak igénnyel, az egyetemes egyház látja el korpótlékkal a vallás és közokt. miniszter által folyósított államsegélyből, az ennek kiutalásánál a miniszter által az illető lelkészek számára egyenkint megállapított mennyiségben. E korpótlékot az illető lelkészek esak addig igényelhetik