Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-05-16 / 20. szám

az egyetemes egyházi iroda vezetője az egyetemes közgyűlésen csak tanácskozási jogot nyert. Május ít~ihi ülésen a napirend előtt Dr. KélerZoltán hivatkozva az „Evangélikus Lap" 19 számában megjelent rosszhiszemű kritkára, igazolja eljárását, amikor a bizottságot kérte fel az egyháztanáesok szervezésére vonatkozó javaslatának kinyomatására s amikor nem mondott le akkor sem előadói tisztéről, amikor kénytelen volt bejelenteni, hogy a bizottságok hatáskörének kibővítésére vonatkozó megbizósnak nem tehetett eleget. Most a javaslat kinyomatására vonatkozó kérelmét tekintse a bizottság tárgytalannak, mert a saját költségén fogja kinyomatni és széjjelosztatni, előadói tisztét pedig a bizottság rendelkezésére bocsátja Csipkay Károly, Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond és többeknek a részrehajló, tendentiosus kritikát vissautasitó felszólalásai után a bizottság megállapítván, hogy épen az indítványtevőnek, Dr. Meskó Lászlónak a folyó hó 4-iki ülésen tett értelmezése szerint a bizottságok hatáskörének kibővítésére vonatkozó határozat tévesen került a f. évi január hó 27-iki bizottsági ülés jegyzőkönyvébe, mert ő és igy a bizottság is, csakis az elnökségek hatáskörének kibővítését célozta, az „Evangélkus Lap" kriiikája felett napirendre tér, az előadót legteljesebb bizalmáról biztosítja s közegyházunk érdekében továbbra is kéri odaadó szakavatott munkásságát. Egyben elhatároza, hogy az egyháztanáesokra vonatkozó jauaslatot a korábbi határozathoz képest e jegyzőkönyv mellékleteként nyomatja ki. 242.-ik §.-nál elnök felmutatja Sztehlo Kornél javaslatát, egy e szakasz után felveendő s az egyetemes bizottságok hatáskörének kibővítésére vonatkozó uj §. tárgyában. A bizottság a javaslat mellőzésével a 242. §. x.) pontját a következő szöveggel egészíti ki: „az utóbbiaknak szervezetét és hatáskörét szabály rendeletileg megállapítja;" a 242.-ik §. után pedig a 160.-ik §. után felvett §.-nak megfelelően uj szakasz felvételét rendeli el s ennek szövevegezésével az előadókat megbízza olykép, hogy azok mutassák ki a 242.-ik §. mely pontjai maradjanak meg okvetlenül az egyetemes gyűlés hatáskörében, melyeknek átutalása indokolt az egyetemes felügyelőhöz, aki az illető szakbizottságok jelenlevő tagjai 2/3-ad részének véleménye alapján köteles volna azokat végrehajtani és végül melyik pontokról kétséges, hogy minő hatáskörbe utaltassanak. A 256-ik §. szövegét hosszabb vita után a bizottság a következőképen állapitja meg : „Az egyetemes egyház ügyeinek gyors és pontos ellátása, a kerületek, egyházmegyék és egyházközségeknek a kormány és más, Budapesten székelő főhatóságoknál levő ügyeinek szorgalmazása és ellátása az egyetemes egyházi iroda feladata, melynek élén áll az egyetemes egyházi ügyvivő. A 257. és^258.-ik §.-t a bizottság egy §.-ba vonja össze a következő szövegezéssel; „fíz iroda szervezetét és hatáskörét az egyetemes közgyűlés szabályrendeletlleg állapitja meg s annak személyi- és dologi szükségleteiről s ezek fedezetéről évi rendes költséguetése keretében gondoskodik." A 264.-Ik §.-nál Dr. Szeberényi Lajos Zsigmond indítványozza olyan rendelkezés felvételét, amely szerint az egyház fizetett tisztviselői csakis evangélikus házasságban élhetnek. Csipkay Károlynak a lelkészekre és tanítókra vonatkozó rendelkezésekre való utalása után a bizottság a 264.-ik §. szövegét a következőleg állapítja meg: „Az evangélikus egyházban, bármely fokozaton, elöljáróvá és tisztviselővé csakis evangélikus egyén választható meg, aki köteles gyermekeit az evangélikus vallásban nevelni. Az evangélikus egyház fizetéses tisztviselői és alkalmazottai minden fokozaton csakis protestáns vallású nővel léphetnek házassá gra, kötelesek házasságukat egyházilag megáldatni és gyermekeit az evangélikus vallásban nevelni." Május 12-ihi záró ülésen a bizottság Dr. Kéler előadása nyomán egy uj szakaszt fogadott el, a mely — mint az alsóbb fokokon — az egyetemes elnökségnek hatáskörét a szükséghez képest van hivatva kibőviteni. Csodálkozva, sőt megdöbbenve látjuk e szakaszból, hogy a legszebben evezünk belé a kyriarehiába. Miért van e szakaszban az Iker elnökség joga teljesen az egyetemes felügyelő részére átjátszva ? Most, a mikor általános nézet kezd lenni, hogy az egyetemes felügyelői állás mint ilyen felesleges, mert ha nincs egyetemes püspök, nem kell egyetemes felügyelő sem, akkor helyezkedik szemben a közvéleménnyel a bizottság, sőt az egyetemes elnökség helyébe egyszerűen az egyetemes felügyelőt teszi meg egyedül intézkedő "hatalomnak. E szakasz ellen bizonyára báró Prónay Dezső fog a legerélyesebben tiltakozni. Az uj szakasz külömbe igy hangzik: „Ha a 242-ik §. szerint az egyetemes közgyűlés hatáskörébe tartozó valamely ügyben sürgős intézkedés tételének szüksége forog fenn, vagy ha a késedelem kárral vagy veszéllyel jár, az egyetemes egyházi és iskolai felügyelő felelősség terhe mellett a szükséghez képest azon-