Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-25 / 17. szám

FVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1914 gatási moloehtól lehet valamit elvenni kulturális, humánus eélra, anélkül, hogy a moloch étvágya ki ne lenne elégitve. Ma már az egyházmegyék annyi közigaz­gatási állam segélyt hapnak, hogy minden egy­házmegye négy éven át beilleszthet költségveté­sébe az evang. lelkészek házának épitési költsé­geire évenként minimum 50 koronát. A közigazgatási államsegély terhére az egy­házkerületek is segélyezhetik az evang. lelkészek házát. Mindenik egyházkerület megerőltetés nél­kül adhat e eélra 4 éven át évenként 1000—1000 koronát. Uégül az egyetemes egyház közigazgatása sem vallana kárt, ha négy éven át évi költség­előirányzatát akképen tervezné, hogy az evang. lelkészek háza épitési költségeire a közigazgatási állam segély terhére évenkint 4—5000 koronát felvenne. Nagy mértékben előmozditaná az evang. lel­készek háza épitésének ügyét az államtól e eél­ra nyerendő segély. A kormány a református Caluineum céljaira 300.000 k-t adott. A recipro­citásnak megfelelően mi is várhatunk 130—135 ezer koronát. Az épülethez szükséges telket, hiszem hogy ingyen adná Pozsony sz. kir. város közönsége A fentebb elmondottak alapján az evang. lelkészek házának épitési költségeire fedezetül szolgálna : 1) 685 egyházközség után 70.000 K. 2) 39 egyházmegye után 8.000 K, 3) 4 egyházkerületiől 16.000 K. 4) egyet, egyháztól 20.000 K. 5) államtól 135.000 K. összesen : (Folytatjuk). 249,000 K. Lőcsei krónihás az Eperjesi egyetemről. Irta : Illgen Aurél. II. Gyűlésre ualó az efféle baj. Össze is ül egy 1667. április 12-én. (357 l.) Annál is inkább, mivel más megbeszélni valók is vannak. Wittnyedi az igért 6000 frt.-nak csak a kama­tát fizeti. Ugyanigy a többi nemes is esak az „Interessent szolgáltatja be az általa igért összeg­nek. De ez csak az ő életükre szól! Fogja-e fi­zetni esak a kamatokat a is nemes utód ? Egyébbként Hain e helyen is kimutatja bi­zalmatlanságát Wittnyedi iránt. „Csodálatos fő, az egész dolog kezdeményezője és alapitója, min­denben saját belátása szerint akar eljárni, elzár­kózva mások véleménye elől nem fogadta el a tisztelendő ur üdvös és hasznos tanácsait; Eperjes városameg szerelmes voltbele („denNarrenanlhm gefressen hatten") nem gondolva meg, hogyan ültette fel Sopront és Kőszeget („in Nieder-Un­garn") éppen egy evangélikus iskola alapításával; fájdalom, gondokban vagyok, hogy furcsán tör­ténhetik még itt is. „Tekintve az első fogadtatást, melybe ez az ember tervével részesült és a szerepet, mit most tölt be a többiekkel szemben, azt kell hinnünk, hogy valami ellenállhatatlan meggyőző ereje volt mindenkire, kivéve Haint. Ugyanezen helyen azt mondja róla, hogy egy tanárt esak azért ajánlott, mert tót volt. fi dolog ugy történt, hogy az eperjesiek megszüntették városi iskolájukat, elbocsájtották tanárait, hogy alapjait az uj egyetemnek adhassák. Itt megint egy kis csipkelődést engedd meg magának Hain a „büszke" Eperjes ellen, mondván: „Mitt der Stad Epperiess hiesse es zu der zeit mohi: Tol­luntur in altum ut lapsu graviore ruant." Mert igen nagyot áldoztak. „Dicsérték ugyan a neme­sek e tettet, de az eperjesi urak nem gondolták meg, mily nagy szabadságról mondtak le ezzel, megfosztatván a „jus VoeandiPraeeeptores Scho­lastieos"-tól. fiz állás nélkül maradt két tanár kö­zül csak Cabanius Izsákot vette át az egyetem. Hain szerint, mert tót volt és Wittnyedi ajánlotta „den Slovaken volte der Lüittnyedi haben 1" A másikat, a németet menni hagyták, jóllehet ő vi­rágoztatta fel iskolájukat. (Ez volt a hires Bayer jános.) Helyette Ladiver Illés, teplai (Liptó-megye!) lelkészt hivták meg. Ugyanekkor határozták el, hogy Pomartus Sámuel magdeburgi „Predigert" (Licentiat Theologiae) meghivják az egyetem igazgatójává. Mig ő megjő, a felügyelettel Pongratiust bizzák meg. (Később, 1667, október 4.-i dátummal (363 l.) megemliti, hogy Pomarius Eperjesre menet át­utazott Lőcsén, ahol ő, Hain fogadta, „ami Po­mariusnak annál jobban esett" mivel Hain 14 év előtt tanítványa volt Wittenbergben.) Valószinüleg a fentemiitett gyüjtőkönyvek Lőcsére érkeztét jelzi a „bitte und begehern der Stadt Epperiess" kifejezés. 1667. jun. 12-én (360 l.) gyűjtöttek Lőcsén. Először a templomban, aztán hat polgár házról-házra járt a kegyes adomá­nyokért. 918 frt,-ot irtak össze, de tekintve, hogy Lőcse városa a már megajánlott 400 frt.-nak'csak a kamatait; 24 frt.-ot' (67n) Seehman lelkész 100 frt.-nak 6 frt-nyi kamatát adta, 418 frt. volt a gyűjtés tényleges eredménye. 1667.-ből még két feljegyzést találtunk. Az egyik elmondja, hogy szeptember 26-án a sárosi 8.) Itt téuesen Jánost ír. A helyes: Sámuel. Később ő is annak írja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom