Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-25 / 17. szám

1914 191 nélkül senki rendes lelkésznek nem választható. A 92. §. b. pontja mégis meg­adja a püspöknek azon jogot, hogy „az egy évi szolgálati idő alól felmentvényt adhat". Ez utóbbi intézkedést törölni kérjük azért, mert inkább legyen egyik másik gyülekezet egy ideig lelkész nél­kül, mintsem hogy teljesen gyakorlatlan ifjak foglalják el a hivatalt s gyakorlat­lanságukkal a gyülekezeteket tönkre te­gyék. Sőt közegyházunk érdeke az len­ne, hogy legalább két évi segédlelkész­séget követeljünk. Ugyancsak a 92. §. B. h,) pontját ki­fogásoljuk, amely kimondja, hogy lelkészi hivatalra nem jelölhető az, „aki valamely egyházközségben megválasztatván a hi­ványt elfogadta ugyan, de még mielőtt hivatalát elfoglalta volna, már is más lelkészi állomásra pályázik". Ez oly szi­gorú intézkedés lenne, a mely főleg a családos lelkészeket sújtaná. Mert tegyük fel például, hogy egy családos lelkészt megválaszt egy nagyobb falusi gyüleke­zet, az üleíő a hiványt már el is fogadta, de hivatalát még nem, e közben alkalma nyilik pályázni egy városi gyülekezetbe, a hol gyermekeit könnyebben és gondo­sabban neveltetheti; e szakasz értelmé­ben erre az állásra nem jelölhető, holott nemcsak családjának érdeke kivánja, de talán egyénisége, arra valósága is a vá­rosi gyülekezetbe vonza. Szerintünk ez egy lehetetlen intézkedés. Legfeljebb annyi mondható ki, hogy ilyen esetben a illető a választási költségeket megtériteni tartozik s addig, mig ezt meg nem teszi, nem jelölhető. fl 94. §.-ban foglalt discretionális jogra vonatkozólag lapunkban már több cikk jelent meg. Erről most nem szólunk, de fogunk még vele legközelebb foglalkozni. Szót kell emelnünk azonban már most a 112 §-bart foglalt javaslat ellen, a mely azt mondja, hogy „a katonai lelké­szek a három évi rendes szolgálatot be­töltött lelkészek közül .... neveztetnek ki", Nem tudjuk megérteni, hogy miért kell itt három évi rendes szolgálatot kö­vetelni, s igy a segédlelkészek és val­lástanárok ki lennének zárva. — Telje­sen feleslegesnek, sót bántónak tartjuk ezen intézkedést; hát a katonai lelkész­jelöltnek'több gyakorlatra van szüksége, mint egy gyülekezeti rendes lelkész je­löltnek ? Itt ugyan olyan feltételek állapi­tandók meg, mint a gyülekezeti rendes lelkészek alkalmazása, illetve választ­hatósága alkalmával vannak a 81. §. szakaszban megállapítva. A 126 §.-ban a Néptanítók Eapja van megjelölve, mint olyan lap, a melyben a fanitói pályazatok kiírandók. Törvényben egy lapot névszerint megnevezni nem lehet, hátha megszűnik, vagy más ne­vet kap. — Hogy általában a pályázatok mely egyházi, vagy kulturális lapokban közlendők, azt időről időre vagy a ke­rületi elnökség, vagy a létesítendő köz­ponti iroda határozhatja meg. Az egyházközségre vonatkozó sza­kaszok közül kisebb észrevételeink van­nak még a 36. §.-ra, ahol az egyházi il­letőség világosabban szabályozandó ; a 42. §-ra, hogy a közgyűlés nem csak délelőtt, de délután is kihirdetendő, sőt esetleg a templom ajtajára is kifüggesz­tendő a meghivó; hogy a 69 §. mint fe­lesleges, kihagyandó, s hogy a 107. §. utol­só mondata világosabban fogalmazandó. (Folytatjuk), fl zsinati pénzügyi bizottságnak ülése. A zsinati pénzügyi, háztartás és lelkész fize­tésrendezési bizottság f. hó 20-án Sztehlo Kornél elnöklete alatt tartott ülésében Dr. Flórián Károly előadó által felvetett elvi kérdésekre a követke­zőkben állapodott meg : 1) Egyházi adókivetésről csak ott lehet szó, ahol az egyházközség ingó és ingatlan jövedelme vagy a város, illetve polit. község járuléka és a hivek önkénytes egyházi járuléka a felmerülő szükségletetek fedezésére elégtelen, 2. Ha valamely egyházközségben önkénytes egyházi adózás divik s valamely egyháztag ön­kénytes járulékot vállalni vonakodik, akkor az

Next

/
Oldalképek
Tartalom