Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-04-04 / 14. szám

1914 Harmadszor: az egyházak tanácskozása irányítani fogja a közvéleményt s hozzá fog já­rulni az ujvilágnézet kialakulásához; ez kiilöm­ben közvetlen letagadhatatlan hatása minden bé­kekongressusnak. Avagy tagadhatja-e valaki, hogy a hábaruk dacára az egyesek szivébén és a társadalom lelkiismeretében a békeeszme hódit? Nem bizo­nyiíja-e az egyeseknek a békemozgalom iránti rokonszenvét pl. Eckstein B. Anna urnő vállal­kozása, hogy az 1915-ben tartandó III. hágai bé­keconferencia elé a világbéke érdekében egy világpetitió terjesztessék 100 milió aláírással? Ha az aláírók nem is fogják elérni ajellzett óri­ási számot, a petitio mégis hatalmas, impozáns megnyilatkozása lesz a modern kor lelkiismere­tének a világbéhe mellett. S egyházi téren nem jelenti-e a békeeszme ujabb térfoglalását a hozzánk legközelebb álló osztrák evangélikusok legutóbb tartott zsinata, mely a békenapnak quasi modo geniti vasárnap­ján való kötelező megtartását törvénybe iktatta? S pl. a párbajellenes mozgalom fejlődése nem jelenti-e szintén a békeeszme — bár lassú, de biztos hódítását társadalmi téren ? Nem adott e ki legutóbb a hadügyminiszter oly rendeletet, hogy a katonai beesületíigyi tanács bizonyos esetekben köteles azt tanácsolni a feleknek, hogy az ügyet — horribile dictu — békésen intézzék el s hogy a katonai épületekben tilos a párbaj megtartása? S valamint meggyőződéssiink, hogy idővel a társadalmi becsületbíróság fog ítélkezni a peres magánfelek becsületügyében, ugy hisszük hogy a nemzetközi vitás ügyeket is nemzetközi békebiróság fogja eldönteni. S valamint a bárbaj­ellenes mozgalom akkor fogja teljesen elérni esz­ményi célját, mikor a társadalom által elitéit pár­baj a büntető törvénykönyvben az őt megillető bűnténynek [lesz minősítve és kérlelhetetlen szi­gorral büntetve, ugy a békemozgalom is akkor fog teljes diadalra jutni, ha a világbéke az egye­sek, a világi és egyházi társadalom agitátiója folytán az egyetemes békeszerződésben és a nemzetek és népek törvényhozásában lesz eo­difikálua. Hogy ez mikor fog bekövetkezni s hogy a békebiróságok sanctiója *) oly erős és biztos lesz-e, hogy a békeeszme a maga teljes ideáliz­musában fog megvalósulha/ni, az a jövő alaku­lásának sok tényezőjétől függ s ennek eldönté­séhez a messze jövőben tekin/ő prófé/ai szem *) A döntőbíróság sanctiója a békemozgalom leg­érdekesebb problémája, mely arra a kérdésre felel, mi a döntő biróság határozatai megtartásának biztositéka, ga­rantiája. E részletkérdésre azonban a jelen cikk szűk ke­retei között kitérnünk nem lehet. kellene, a mivel halandó nem rendelkezik. He­lyezkedjék azért a congressus az idő kérdésével is a bibliai álláspontra, tegye meg kötelességét a legjobb tudás és lelkiismeret szerint, a jövőt, a sikert és áldást pedig bizza az Úrra, a kitől jő minden jó adomány és minden tökéletes ajándék. Eltekintve végül a tervezett békecongres­susnak a békeeszme ügyében végzendő munká­jától, áldásos lessz az egyházi képviselők tanács­kozása annyiban is, hogy akiküldöttek a szemé­lyes érintkezés és közös eszmecsere utján meg­ismerik az egyes országos egyházak égető napi kérdéseit, feladatait, szenvedését, küzdelmét és dicsőségét s uj lelkesedéssel térnek majd vissza hivatásuk mezejére s kezüket az eke szarvára téve, uj bizalommal előre tekintve végzik tovább szent munkájukat az Ur szőlejében. Mindezek alapján befejezésül kérjük evang. egyházi életünk nagyrabeesiilt vezető egyénisé­geit, a kerületek mélt. püspökeit, egyetemes egy­házunk mélí. elnökségét, hogy magyarhoni evang. egyházunknak a berni congressuson való méltó képviseltetésétől gondoskodni és a részvételt idejekorán illetékes helyen bejelenteni szíves­kedjenek. Jahn Jahah evúng. lelkész. fi lelksszfizBfési föruényjauasiaf és a horuáíországi lelkészed Gyürky Pál ev. egyházunk fáradhatlan épí­tője ismét nagy munkát végzett: a lelkészi fize­tésrendezés égető kérdésének egyetlen lehetsé­ges megoldási módját megjelölve elkészítette a lelkészi fizetésrendezéséről szóló törvényjavas­latot. Ezt az egyházi lapok már részletesen is­mertették. A javaslat indokolásában jelzi, hogy e rendezés nem tekinthető véglegesnek, de a mai viszonyok közt minden lehetőt megad és éppen ott segít, ahol a segítésre a legnagyobb szükség nan. Az állam előtt pedig nyitva hagyja az ajtót, hogy az az alapfizetést a közohaj sze­rint 2400 koronára emelje fel. fí javaslat alapelvein változtatni nem igen lehet, mert a fizetésrendezés megoldására a csa­ládi pótlék létesítése — az egyedül lehetséges megoldás. De a részletek módosítása elől, bizo­nyára nem zárkózik el sem az előadó, sem pedig a zsinati bizottság. Módosító indítványt teszek tehát a javaslat 19. és 29, §-ára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom