Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-03-28 / 13. szám

EVANGELIKUS ORALLO 1914 * nak ifjúsága legszebb éveit. De im kész! kezében oklevele — várja, hogy kilépjen az életbe, a tágas munkamezőre, hogy az életnek ő is tevékeny tényezője legyen s beilleszkedjék az emberiség társadalmába, nagy családjába. Évek óta táplált reménye, hó vágya im teljesebésbe megy. Egyszerre csak a püspök becsapja orra előtt az élethez vezető ajtót ! S a szegény, aki még bánt el sem követett, már is büntetve van a legrabszolgáibb büntetéssel e világon : az önrendelkezés, az élet jogának elrablásával, vele született emberi szabadságának konfiskálásával s a ki éuekig tanult és koplalt és lelkesedett: most a cél előtt nem szabad az élet porondjára, választott munkamezejére lépnie, mert tiltja a püspök, kit a disaretionális jog modern rabszolgatartóvá léptetett elő! Hát ez jog, kérem? Szabad valakit büntetni, mielőtt bünt elkövetett volna ? Szabad valakit rabszijra fűzni, az élethez való jogát elrabolni s önrendelkezési jogától megfosztani? Engedjék meg kérem ügyész urak, kik a puritán evang. egyház sorsát akarják irányítani, ez a legruiabb lelki rabszolgaság a XX. században a szabad evangelikus egyházban, mely azt hirdeti, hogy Isten az embert szabaddá teremtette s hogy mi emberek — kivétel nélkül — Isten előtt egyenlők s egymással édes testvérek vagyunk! 3., A választó egyház. A szabad választás joga a keresztyén egyház lényegéuel van adva. Nem a zsinat adta az egyháznak ezt a jogot, tehát el se veheti tőle. Benne van az minden ev. gyülekezet, minden ev. ember vérében. Most az egyháznak ezen vitális őseredeti, tesíéüel összeforrt jogát el akarják venni. A merénylet ellen a gyülekezetek nem igen fognak tiltakozni, de nem veszik tudomásul a discretionális jog törvénybe iktatását sem! Az egyházunk zömét alkotó földmives nép nem szeret elvont dolgok felől elmélkedni, de conkrét esetek elkalmával sarkára áll. Hogy ezzel az államjogilag is szentesített zsinati törvény haragját vonja magára, az természetes, de méltéztassék jól megjegyezni: fgas jogok védelmében — a történelem tanitja — a vér sohasem volt drága! S ha eddig nem voltak papi választások katonai asszisztenciával, lesznek ezentúl, mihelyt a püspök kizárja a pályázatból azt a gyülekezetnek ismerős, rokonszenves egyént, kit a gyülekezet rég szivébe zárt, s kiről a gyülekezet rég megállapította : ez lesz a mi papunk! A discretionális jog gyakorlati alkalmazásában becstelen, mert jellemtelen besugáson alapszik s a gyakorlati életben tönkreteszi püspökeink intakt jellemét, tekintélyét, magasztos állásukkal együtt járó nimbuszát úgy lelkészek, mint gyülekezetek előtt — kik benne fogják a bünkabot keresni. E jog tönkreteszi sok fiatal ember életét, ott büntetve, ahol bün még nincs és büntetve a legrettenetesebb büntetéssel, a személyes jogok elkobzásával. És ki áll majd jót az információk igaz voltáért ? Lát valaki annak a fiatal embernek lelkébe ? E jog feldúlja gyülekezeteink belbékéjét s ha az eddigi választásokon a pártok csak egymással küzködtek — kénytelenek lesznek ezentúl a püspökkel is küzdeni! fí discretionális jognak bibliai alapja nincsen, Ha ezt a jogot a zsinat mégis szentesíti, lerántotta egyházunkat egyedül, biztos fundamentumáról : a Szent írásról. S mihelyt egyházunk lecsúszott erről a biztos alapról: többénem méltó az euang. keresztyén névre ! És e ponton félek a hithű egyházközségek separatiójától az előrelátható üldöztetések dacára is. A discretionális jog, mint alattomos eszközökkel dolgozó jog nem méltó se a nyílt becsületes magyar, se az egyenes őszinte protestáns névhez! Az Isten óvja evang. egyházát az ily szörnyszülött eszmék törvénybeiktatásától! Mayer Pál, eu. lelkész. Az elemi népiskola Ul. osztályának éuzáró uizsgája. A bányai egyházkerület összes körlelkészei bizonyára már megkapták Főtisztelendő Püspök Ur 1025 914. számú, február 21-én kelt rendeletét, melyben arra utasítja őket, hogy az évzáró vizsgák napját a kir. tanfelügyelőségekkel idejekorán tudassák. Ezt az 1907 évi XXVll. t. c. értelmében teszi. A „Néptanítók Lapja" máre. 7-iki rendkívüli kiadása közli a Vallás és közoktatásügyi miniszter márc. 5-én kelt 33.302 914. sz. az elemi népiskolák Ul. osztálya évzáró vizsgájára vonatkozólag egy rendeletét, melynek 3-ik bekezdése 2-ik albekezdése azt mondja, hogy „az évzáró vizsga az illetékes iskolafelügyelő — a minister által kinevezett — által megállapítandó napon (április, május és junius hónapokban) a többi osztályok vizsgájától elkülönítve tartandó meg. Azt hiszem, hogy e törvény hozói nem gondolták meg, hogy e törvény végrehajtása Eris almája lehet az egyházi és állami hatoságok között. Autonómiánk értelmében u. i. az évzáró vizsgák idejét - tekintetbe véve az országos tör-