Evangélikus Őrálló, 1914 (10. évfolyam)

1914-03-21 / 12. szám

X. év. Budapest, 1914. április !l. I133 szám EVAMELIKUS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETIlMP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemű postai külöemény, a hiröetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő ^ ^ SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. KÖMIJXKATARSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL tigfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/NÖRYJÁNOS eperjesi fögym. igazgató. TARTAtOMJEeiJZÉK : VEZÉRCIKK: Egg kis önbirálat. DP

. Zsilinszky Mihály — Homola Istuán - Beíélet. — Pálgázatok és hirdetések. Megjelenik hetenként epv iven A lap ára : Egész évre 14 H Félévre 7 w Egyes szám ára ...... . 40 f Hirdetések es pályázatok hivi: Kgész oldal 40 b Állandó hirdetésekmege: yezes szerint Reuersális statisztika. Egy kis önbírálat. Irta : Dr. Zsilinszky Mihály és felolvasta febr. 22-én iartoíí vallásos estélyen Balassagyarmaton. 11 Jegyezzük, meg, hogy a józan hl! sohasem ellenkezheíik az alapos tudománnyal. Az a küzdelem, mely a külömböző vallásfelekezetek között, nálunk ugy mint másutt, még mindig {olyik, esak azt bizonyítja, hogy az anyagi érdekek és a hatalomvágy még mindig túlságos szerepei játszanak az emberi társadalom nagy világában. Néha-néha megragadja a népek lelkét egy-egy magasztos eszme, mely rokon az istenség és a kereszténység eszméivel; melynek hatása alatt az emberek, mint testvérek összeölelkeznek és egy jobb jövő reményében közös erővel igyekeznek megoldani a közélet nagy problémáit. Ilyenek a szabadság, testvériség, az egyenlőség, az istenfiuság, az emberszeretet, a jog, a törvény és az igazság uralma utáni vágy. Vajon ki ne lelkesednék ma is az ilyen eszmék megvalósításáért? Messze vezetne el mai feladatomtól, ha ezen eszmékért, vagy ezeknek hamis cégére alatt folyó nagy küzdelem megérthetéseért példákat keresnék az emberiség nagy történelmében. Maradok tehát esak a mi szorosabb értelemben vett szereteti hazánk határai között, ahol a világot mozgató nagy eszmék mindenkor viszhangra találtak. Itt is voltak harezok nagy eszmékért, még mielőtt 8zt. István fejére tette volna a magyar szent koronát. Itt is voltak harezok a kereszíyénségért tatárral és törökkel; hazánkat is mélyen érdekelték a szent kereszt jelvénye alatí átvonult keresztes hadjáratok ; ide bent is erős százados . harcok folytak a vallási reformátióért, a jog, törvény és igazság elveinek diadaláért egész 1848-ig. Ekkor ugy látszott, hogy az egész nemzet kész meghódolni a testvériség, a jogegyenlőség és a viszonosság nagy elvei előtt. A magyar kiváltságos nemesség önkényt mondott le előjogairól; a magyar kath. egyház szivesen megosztotta régi előjogait és kiváltságait a mai vallásfelekezetekkelj Szóval: létre jött és győzött a teljes jogegyenlőség nagy elve, mely az 1848: XX. t.-czikkben nyert kifejezést. A küzdelem azonban a törvény becsületes végrehajtásáért még máig is tart. Nem tartozik ide, hogy kifejtsem okait annak, mért nem lett még végrehajtva a törvénynek az a rendelkezése, mely kimondja, hogy a törvényesen bevett egyházak és iskolák költségeit az állam fedezi. E helyett divatba jött a „segélyezés"