Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)
1913-08-23 / 34. szám
IX. év. apest, 1913. augusztus 23. 34. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemü postai küldemény, a hirbetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István elkészhez Rákoskeresztúrra Pest megye) külöenöő. t§9 t§9 SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FÖMUNKATARSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelk'sz. GÖ/nÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi főgym. igazgató. czeglédi nyug. ig. tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára : Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pályázatok ára: Egész oldal 40 K Állandó hirdetéseK megegyezés szerint TARTALOMJEGYZÉK: VEZÉRCIKK. A 400 -i a év Tor du lóhoz ! Okolicsányi Gyula. — Nyílt levél. Miklós Kálmán. Mag-yarázatul. Duszik Lajos. — Belélet. — Pályázatok ée hirdetések. A 400-ik évfordulóhoz! Meleg vallásos érzésnek jól eső dobbanása vett erőt szivemen, midőn az Evangélikus őrállónak 30-ik számában B-nek „A 400-ik évfordulón!,, cimii vezércikkét gyönyörködve olvastam. Az ott lefektetett gazdag eszméknek megvalólósitása vált elengcdhetlsn kötelességévé édes M Agyar hazánk minden Lutheránus hi vének. Lutheránus hitfelekezetünkhez tartozó mindenik hívünk, apraja-nagyja, gazdag és szegény, a legelsőtől az utolsóig hozza meg az áldozatot, tegye le a filléreit a kegyelet oltárára, melyen megépíthetjük az 1917-iki nevezetes évfordulón az alkotásnak hozzánk méltó emlékeit, hogy ennek gyümölcseit, az igaz protestáns lelkesültséggel testveri karon járó cselekvésre való ösztönzést tanulják meg egyrészről. — az alkotásnak maradandó javait pedig másrészről évszázadokrólszázadokra jótékony hatással élvezhessék hitbeli utódaink ! Luther neve elbűvölő, varázsoló erőt jelent? A hogyan és a mily mértékig tudok hódoló tiszteletemben a történelem nagy alakjai előtt leborulni, Lutherünket mi valamennyi fölött magasan kidomborodni látjuk. A jellem nagyságában. a lelki erőnek fennségében, a következetes meggyőződésnek szilárdságában, igaza keresztülvitelének megalkuvást nem ismerő bátorságában, reformáló óriási méretű munkája sikerének a biztonságában, én Ő mellette, a maga művében a sokszor tévedő nagy Napoleont kisebb gene rálisnak, országok sorsát intéző, történelmileg „nagynak" elismert diplomatáknál, koronás főknél, bölcsebbnek tekintem. Szándékosan hangoztatom Lutheránus voltunkat, mint a majdan reményelhetőleg egybehívandó zsinatnak egyik szerény tagja, én igenis azok közé kívánok soraku^ni, — ha agyán lesznek ilyenek, — kik felekezetünk elnevezésénél is „Luther" nevét szeretik használni. Avagy szégyen számba, menő körülmény már ma, a mi korunkban, ha a nagy reformátorról magunkat „Lutheránus"-oknak valjuk? Igaz ugyan, maga Luther tiltakozott a leghatározottabban az ellen hogy követői az ő nevéről nevezzék el magukat ez azonban csupán az ő, vele született szerénységének lapjára tartozik. A modern technika, ugy egyéb tudomány terén, a geniális feltalálók nevéről szokás a találmányt megnevezni. Luthernek korszakot alkotó-javító, tisztító munkája azért helyezte őt a legnagyobb roformátorok élére, mert vissza vezetett bennünket Krisztushoz. Az 0, valamennyi között a számottevő legelső reformátori műve, minden találmánynál hatalmasabb erőt jelent, valódi Lutheri alkotás s ha voltak Husziták, sokkal jogosultabban lehetünk mi Lutheránusok. Miért neveztessem én a hosszadalmas jelzésű „Magyar országi ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház hívének," mikor „Luther" maga ez a szó már ragyogó, ékes fogalmat jelent, melyben épen a keresztyén-