Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-12-13 / 50. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 41 7 Sárkány Béla. fi hérvényinek elnöke Terray Gyula, előadója és jegyzője Dr. Szelényi Aladár. A gazdaságinak elnöke báró Radvánszky Antal, jegyzője Sárkány Béla. A naplóbirálónak elnöke Kaezián jános, jegyzője Moháesy Lajos. Prónay jelentette, hogy a tárgysorozat ki van merítve és az ügyrend értelmében még némi tájékozásokat nyújtott a zsinati képviselőknek. Geduly Henrik püspök a következő javaslatokkal lépett a zsinat elé: Először, hatalmazza fel az elnökséget arra, hogy ha a bizottságok munká­lataikat befejezték, hivja össze az elnökség a zsinatot. Második javaslata az, hogy a bizottsá­gok, különösen a négy nagyobb bizottság együttes üléseket is tartson és kérjék fel báró Prónay Dezső elnököt, hogy ezen együttes üléseken az elnöki tisztet vállalni szíveskedjék. Uégül java­solta, hogy a bizottsági ülések as egyházi sajtó­ban kellőképen legyenek hirdetve, hogy ezekről még idejekorán tájékozást szerezzen az egyház közönsége és esetleg észrevételeit, avagy javas­latait az illető bizottság előadójához beadhassa. Egy kéréssel zárta be Geduly szavait, t. i. hogy a miben megállapodnak, azt tartsák meg. — (Mi még egygyei, megtoldjuk t. i. azzal, hogy kívánatos lenne hogy a bizottságok a végzett munkáról egymást és az egyházi sajtót azonnal értesítsék, hogy a munkáról kellő időben a más bizottság tagjai, a többi zsinati képviselők és a kiküldők is tájéko­zást szerezzenek.) Gyurátz püspök az egyetértésre, békeszere­tetre és a?testvériségre hívja fel a zsinati képvi­selők figyelmét, hogy amint együtt munkálkodtak ilyen érzelmekkel, ugyanilyen érzelmeket vigye­nek haza és terjesszék a maguk körében. Báró Prónay Dezső elvállalta a bizottságok együttes tanácskozásánál az elnöki tisztet, fi másik javas­latra vonatkozólag pedig ugy véli, hogy körül­belül a jöuö évi október elején lesz összehívható a zsinat. Az időpontra vonatkozólag többen szólaltak fel, igy Moháesy Lajos, Uitélis Gy^a, Szitiványi Árpád, Bognár Endre, végül Prónay báró javas­lata lett elfogadva. Prónay báró javaslatára meg­állapították még a legközelebbi (októberi) ülés napirendjét, azután elnöklő Báró köszönetet mondott a gazdának, a jegyzőknek, a többi közreműködőknek s a zsinat összes tagjainak. A jegyzőkönyvnek hitelesitése után Baltik püspök a zsinat nevében mondott hálás köszönetet lelkes éljenzés közepette báró Prónaynak, ki meghatva, meleg szavakkal mondott hálát az őt kitüntető biza­lomért (lelkes és szűnni nem akaró éljenzés) s további támogatást kér a zsinat tagjaitól. Baltik püspök buzgó imádságával fejeződött be a zsinat első ülésszaka. Az üléseken rendes parlamenti gyorsiroda működött s ennek munkája után készül hitelesen a zsinat naplója. A milyen lélekemelő, szép egyetértést tanú­sító, munkára kész volt a kezdett, legyen olyan a további folytatás is s akkor aggodalmaink igazi örömre fognak változni s egyházunk jövője biztos alapokra lesz helyezve. — Legyen igy az Ur dicsőségére. Noszkó István. Az egyházi háztartás a zsinati jauaslatban. Irta: Tompa Mihály. (Folytatás.) A 308. §. adóelengedésben akarja része­síteni a több gyermekes családokat. Az elv maga nagyon szép és dicséretreméltó. De félek, hogy elfogadása annyira összebonyolítja — kü­lönösen népesebb gyülekezetekben — akivetéseket, hogy nemcsak gondnokot, de még papot és tanítót sem kapunk, a ki annak kivitelére ingyen vállalkozzék! Tehát vagy hagyjuk ki teljesen ezt a §-t, vagy ha már megakarjuk tartani minden áron, ugy a 20-ik életévüket még be nem töltött gyermekek hslyatt 12-ik életévüket még be nem töltött gyermekeket vegyünk s csak ezeknek ad­junk kedvezményt, mert a 12-ik életévüket már betöltött gyermekek kereset- és épen ezért fizetőképesek is ! Nem is szólva a 16—20 éves gyermekekről, a kik javaslatom szerint feltétlenül megadóztatandók. A 311. §-on nagyon meglátszik, hogy nem gyakorlati ember, hanem egy elméleti szobatudós készítette ezt a javaslatot, a kinek a falusi gyülekezetek ügykezeléséről, kivetéseiről, pénz és gabonajárandóságok beszedéséről talán sej­telme sincs 1 Azt mondja ez a §.: „a részletes kivetést az egyháztanáes eszközli, még pedig ugy, hogy ez a részletes kivetés az egész költségvetéssel együtt a végleges megállapítást megelőzőleg 14 napig közszemlére kitehető és a költségvetési évet megelőző december hó végéig, de legkésőbb a költségvetési év első három hó­napjában közgyülésileg végleg megállapiható legyen", Ez olyan stilus és olyan tartalom, a milyen­nel az ország budgetjének megállapítását, ille­tőleg tárgyalását szokják előírni. Szeretném ezen §. szerzőjét egy falusi gyülekezetbe papnak beállítani, mit csinálna ott egy esztendővel előre kidolgozott részletes ki­vetéssel ? Hogyan szedné be p. o. a 1913. év végével kivetett összegeket 1914. év őszén? (Mert azt nem szabad feledni, hogy falusi gyü­lekezetekben, a hol az e. adó jó része termé­nyekből áll, máskor mint ősszel e. adót beszedni nem lehet 1 Igy tehát fel kell tennem, hogy ő is ugy gondolja, hogy az év végével megállapított részletes kivetés csak a következő év őszén szedendő, illetve szedhető 1) Hiszen e szerint a kivetés és beszedés közt csaknem egy teljes év volna! Mennyi változás áll elő ezen idő alatt egy gyülekezet beléletén? Hányan maghalnak, hányan elköltöznek, hány birtok cserél gazdát ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom