Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-11-15 / 46. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 41 7 István: jairus leánya, szavalja Domantezky Irén úrhölgy. 8. Héler Béla : Ábránd a Rákóczi induló felett, előadják Egyed Aladár és Engisch György, fi fényes siker kivívásában főérdem a rendező Szhalos Emil vallástanár- és Engisch György énektanitót illeti meg. fiz estély rendezés méltó befejezéséül pedig a főgimnázium tanári testülete ugy határozott, hogy az egyházi főhatóság által kötelezőleg elrendeli gyűjtésén kiuül, ezen ünne­pély tiszta jövedelmét (53 K 50 f.) a reformáció jubileumi alapjának juttatja, egyúttal már most döntött az iránt is, hogy egészen a jubiláris esz­tendőig tartandó emlékünnepélyeinek jövedelmeit ugyanezen cél szolgálatába állitja. Örvendetes fénysugár ez a szűkmarkúság és a hitközöny mai sötét mezején és megérdemli, hogy követésre méltó példa gyanánt megsziüleljék egyházak, is­kolák és egyesek. Tudtunkkkal a tanári testületet ezen tüntető lépésre épen az a szomorú valóság sarkalta, hogy csak eszméket, gondolatokat pro­dukálunk, a tett mezeje nincs benépesitue; célt, intézményt már találtunk volna eleget, melyre a jubiláris alap forditható volna, de pénz, az mind­máig oly nevetségesen kevés gyűlt össze, hogy a szégyen pirja sütheti arcunkat. Bizony, bizony, mi korcs utódai a nagy hősöknek, érdemetlenek vagyunk arra, hogy az ő életük és vagyonuk árán kiuivott lelkijavaknak részesei legyünk. G. L. íl refomáeió emlékünnepe Poprá­don. Poprádon eddigelé rendes isteni tisztelet keretében az évforduló napját követő vasárnapon tartatott meg az ünnepünk. Ezúttal először szakított e szokással az egyházközség lelkésze és hívei nagy részének aggályai dacára az évforduló napján, vagyis hétköznapon, tartotta meg az ünnepet mely alkalommal Ciementis Géza kántortanító vezetésével a poprádi vegyes kar Nössler Ede „Erőssen áll szavad" kezdetű dalát, — a lelkész neje, Varga Imréné urnő harmónium és Brenner Mihály kántortanító hegedű előadá­ban Stradella Alessandro „templom áriáját,"­a lelkész ünnepi beszédét,­Rechnitz Emmi urle­ány Betkey Genriknek „Fel szivek" költeményét,­végül Brenner Mihály vezetésével a poprádi férfi dalkör Kapi Gyula „Isten a mi bizodalmunk" dalát adta elő. Az egyházközségi tagok és a közeli sőt távoli vidékről összeesreglett vendé­gek megtöltötték a templomot. Az összes elő­adások kiválók, a hatás mély volt, az ünnepély emléke elmoshatlanul fog az egyházhiuek szivében élni. A lelkész tehát beigazolta, hogy a reformáció évfordulójának ünnepét hétköznapon is lehet meg­ünnepelni, a hivek veszik maguknak az időt, hogy az Ur házában összegyülekezzenek, csak vezetni kell őket. Ez ünnep többet tett a reformáció em­lékezetének mint sok-sok feljajdulás, ily ünnepek után jelentőssé válhatnak a reformáció négy­százéues fordulójának alkotásai, és erősbödhetik első sorban a Protestantismus. Az egyházközség lelkésze pedig, a ki mégesak rövid idővel ezelőtt osztatlan nagy érdeklődés mellett megalkotta egy­házközségében a nőegyesületet — e két müve után a szivek megnyíltában találhat megnyuguást. Templomavatás Tápiószenímárton-' ban. A tápiószentmártoni templom 1847-ben épült „Isten imádásáraembereknek", amint azt az oromfal felirata hirdeti. Egyike a legerősebb s legimpo­zánsabb falusi templomoknak Pest megyében. Azóta több átalakításon ment keresztül. Igy az 1878-ik hatalmas vihar az egész tornyot ledön­tötte melyet az áldozatkész hivek csakhamar újra felépítettek. Egy évtized előtt kicseréltékacsillagot, befestették újra az egész templomot, renoválták az egész templom külsejét. Most a templom bel­sejének renoválása vált szükségessé.Terényi János helyi lelkész buzgólkodása folytán már évek óta gyűjtötték a hivek a szükséges összeget, amelyet végül is önkéntes kivetés és adományok utján egészítették ki. Ki vette az áldozatból a maga részét a gyülekezet nagyérdemű felügyelője Szentkirályi Kálmán is. Az eddig oldalt álló s kőből épült szószéket lebontották s az oltár fölé épitették, ahová is a feljárás az ujonnak épitett sekrestyéből vezet. Az oltár kép a régi maradt — messze földön a legszebb Krisztus-kép — de az oltár egészen uj. A templom belseje kifestetett, az ablakokig halvány barna márvány utánzattal, feljebb sima vadgalamb szinnel, a kupolán kék mezőben aranycsillagok ékeskednek. A padok újra festettek, az alsó padozat szines cementla­pokkal, az ablakok szines üvegekkel láttattak el s a. főbejárónál egy előcsarnok is épült. Egy buzgó nő egy uj csillárt ajándékozott, egy másik uj oltárteritőt, többen, — még a felavatás napján is, — pénzbeni adományaikkal mások uj padok kiszittetésével mutatták meg buzgóságukat. Nov. 9-én avatta fel a renovált templomot Sárhány Béla főesperes gyönyörű beszéd kiséretében, amely­ben a templom igazi ékességül a templomba járó, buzgó hivek sokaságát tüntette fel. Az oltári imát Bódi Pál tápiószelei lelkész mondotta, textust olvasott Terényi György szentesi s. lelkész. Az ünnepi beszédet a betegségében is csodás lel­kierőt tanusitó helyi lelkész Terényi jános mon­dotta, szólván az evang. egyház legerősebb fun­damentumáról, a hitről, melynek gyümölcsei a templomszeretet és az áldozatkészség. A gyüle­kezetet megáldotta Sárhány főesperes, keresztelt Terényi György, uruacsorát osztott és avatott a község szülöttje Törtely Lajos ezeglédi s lelkész. A szép ünnepségen megjelent Frenyó András ny. lelkész, valamint közelből és távolból igen sokan

Next

/
Oldalképek
Tartalom