Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-25 / 43. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 41 7 Dr. Szelényi főjegyző ismerteti a lelheszfi­zetési alap megteremtésére kiküldött bizottság jelentését és javaslatát. A változott viszonyok között ily alap teremtése nem célszerű, mert a congrua és korpótlek törvény azt lehetetlenné teszi s azért a bizottság egy egyetemes lelkész­segélyezési alap alkotását javasolja s annak sza­bályzati tervezetét bemutatja. Sztehló Kornél, Gyurátz püspök, Wágner Géza dr., Korbély Géza s mások felszólalása után a javaslat részleteiben is letárgybltatott és elfogadtatott s a következő 9 szakaszból áll; 1. Az ágostai hitvallású evangelikus keresztyén egyház 1911. évi november hóban tartott köz­gyűlésének 71. pontjában foglalt határozata mó­dosításával egyetemes lelkészsegélyezési alapot létesit, mely az egyetemes gyűlés rendelkezése alatt az egyetemes pénztárban örök időkre, mint külön alap fog kezeltetni; 2. Ezen lelkészsegélyezési alap rendeltetése az ágostai hitvallású evangelikus lelkészek anyagi helyzetének javítása. Ezen célt az egyetemes gyűlés egyelőre a családos szegényebb lelkészek­nek adandó nevelési pótlék által fogja megvaló­sítani, fentartja azonban magának a lehetőséget, a jövőben ez alapból a lelkészeket más címen is segélyezhetni. 3. A lelkészalap megteremtése céljából az egye­temes egyház a rendelkezésére álló készpénzből ez alapba 100.000 koronát beutal, amely óvadék­képes értékpapírokban tőkésítendő. 4. A lelkészalap jövedelmei egyelőre a követ­kezők lesznek: 1. Magának az alaptőkének kamatjövedelmei. 2. Az egyetemes egyház által költségvetési­leg — beutalt összeg. 3. Adományok és az egyetemes gyűlés által esetről-esetre az alapba beutalt segélyösszegek. 5. Ezen jövedelmekből évenkint 20% tőkésí­tendő mindaddig, mig az alap tíz millió koronára nem szaporodik, 80% pedig segélyezésre fordí­tandó, illetve kiosztandó. 6. A segélyezés egyelőre, mig az egyetemes gyűlés máskép nem határoz, nevelési pótlék alak­jában a következő elvek szerint történik: a) A nevelési pótlékra igényt tarthat minden működő evangelikus lelkész és lelkészi oklevéllel biró hitoktató, kinek az egyetemes nyugdijintéze ^ által nyilvántartott összjavadalma a 3000 koronát meg nem haladja, minden 10—20 éves fiu- és 10—18 éves leánygyermeke után. amenynylben igazolja, hogy gyermeke a lelkész lakhelyén kivül valamely nyilvános iskolát látogat. A nevelési pótlékra hasonló igényük van az evangelikus lelkészek és lelkészi oklevéllel biró hitoktatók árváinak is, amennyiben nincsenek árvaházban elhelyezve. b) A nevelési pótlék összegét az e célra kiküldött bizottság fogja meghatározni a beérke­zett folyamodványok alapján az igényre jogosul­tak számához és az évenkint felosztandó összeg­hez képest. Az egyénenkint felosztandó összeg egyenlő lesz, 300 hororiát azonban egy gyermekre nézve meg nem haladhat. c) Ha a b) pont szerint történő felosztás befejeztével a felosztás alá kerülő jövedelemből még fölösleg mutatkozik, ezen fölöslegből azon lelkészek és hitoktatók részesíthetők az a) alat­tiak, akiknek jövedelme a 3000 koronát megha­ladja ugyan, de a 4000 koronát el nem éri. d) A nevelési pótlék engedélyezése iránti kérvények minden év október elsejéig nyújtandók be az egyházmegyei espereshez. A kérvényhez a jelen szakasz a) pontjában megirt feltételeket igazoló bizonyítványok csatolandók. Az esperes a kérvényeket átvizsgálva a folyamodót a netaláni hiányok pótlására rövid uton utasítja és azután a felszerelt kérvényt az adatok helyességét tanú­sító záradékolással haladéktalanul a lelkészalap bizottságának elnökéhez beküldi. Az ide novem­ber elseje után beérkezett kérvények figyelembe nem vehetők és a folyamodóknak vissza adandók. A bizottság jogosítva van a kellően fel nem szerelt kérvények elintézését függőben tartani, amikor is a hiány pótlására záros határidőt tüz. Ha a hiány záros határidőben nem pótoltatik, a kérvény elutasítandó. e) Ha a nevelési pótlék felvétele után bebi­zonyulna, hogy a gyermek, aki után a nevelési pótlék adatott, a szülő lakhelyén kivül levő isko­lát egyáltalában nem, vagy csak rövid ideig lá­togatta és a szülő a látogatás félbeszakítását elfo­gadhatóan nem indokolja, az illető szülő a jö­vőre nézve nevelési pótlékra nem tarthat igényt és amennyiben a lelkész eljárásában fegyelmi vétség jelenségei forognának fenn, az eset az illetékes fegyelmi hatóságnak bejelentendő. 7. Az egyetemes gyűlés a lelkészsegélyezési alap feletti őrködéssel a nevelési pótlékok kiosz­tásával egy, az elnökkel együtt hét tagból álló lelkészsegélyezési alapbizottságot küld ki. Ezen hét tagból négyet az egyetemes gyűlés választ

Next

/
Oldalképek
Tartalom