Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-25 / 43. szám

!X. év, 1913. október 25. 43. szám EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP A lapot szellemi és anyagi ] ekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az eset­leges reklamáció is a lap tu­lajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra Fest megye) kiiiöendő SS EI9 SZERKESZTIK: RAFFAY SÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATÁRSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi esperes-lelkész. cinkotai lelkész. GÖAÖRY JÁNOS ALEXY LAJOS eperjesi íogym. igazgató. czegl^di nvug. i<r. t.anitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára : Egész évre . 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 Hirdfítosek és paly-iyni ok : Állandó hirdetése* íne^e y ezés -szarini TARTA&GMJEeyZÉK : VEZÉRCIKK: Mit tárgyaljon a zsinat Geduly Henrik. — Cikkek: Egyetemes köz­gyűlés. N. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Mii tárgyaljon a zsinat? B t. lapok szerkesztősége kérdést intézett hozzám e tárgyban. Megadom reá a választ, — olyat, a mely illik a mi evangéliumi nyíltságunkhoz, határozott­ságunkhoz. Feleletemet a felvetett kérdés lényegi részére nézve megkönnyiti az a tudat, hogy ez évi jelentésemnek idevonatkozó része, iegalább a velem közölt értesíté­sek szerint, köztetszéssel találkozott. De ha még nem is volna igy, a köteles-nyílt­ság elvénél fogva ide iktatom annak azt a részét, a mely jelen cikkem tárgyával való vonatkozásban rövidre fogva kifejezi álláspontomat, jelentésemnek ez a része ekként hangzik: „flzt igenis érezzük mindannyian, hogy közegyházunk szervezetének mó­dosítása körül, a jogok és kötelességek, a hatáskörök és felelősség kérdésében nemcsak lehetne, de kellene valami oly mélyreható reformot alkotni, a mely az egyházhatóság képviselőinek módot adjon a kötelességek teljesítésének el­lenőrzésére, a mulasztások megtorlá­sára, az autonomikus hatáskör tisztelet­bentartása mellett olyan intézkedésekre, a melyek lehetetlenné tegyék a köte­lességek elmulasztását az autonómia védelmének eime alá rejteni; mélyre­ható reformra érett meg a lelkészi hiványok kérdése ugy a javadalmi, mint a kötelességekről szóló rész tekinte­tében; reformra érett a közigazgatás a maga mondhatatlan nehézkességével, sokszor lassúságával, egyes pontjai­ban kicsinyességével, költségességé­vel; reformra érett az állami hozzá­járulással kapcsolatosan az egyház és állam jogviszonya; reformra érett a belmisszió ügyének országos rendezése, a theologiai képzés gyakorlati kiépítése, az egyházak adózási és segélyezési viszonyai Mindez szükségessé teszi egy zsinat tartását, de nem a jelenlegi előmunkálatokkal." .. íme, jelentésem idevonatkozó részé­nek egy összefoglaló töredéke. A meny­nyiben azonban e b. lapok szerkesztő­sége jelentésem e részének ismeretében tőlem e tárgyban ujabb megnyilatkozást kiván, azt nem foghatom fel másként, mint, hogy a lap terjedelmének mérvéhez alkalmazkodva, e tárgyban valamennyire bővebben nyilatkozzam. Készségesen megteszem. De hogy ez a megnyilatkozás az adott keretek között teljes és kimeritő legyen, minde­nek előtt körvonalaznia kell azokat a tárgyakat, a melyek a küszöbön álló zsinat tárgyalási anyagából okvetlen ki­küszöbölendők, kizárandók. S ide tartozik mindaz, a mi az egységes törvényalko­tásnak, egyházi közszellemünk egységes és egészséges megnyilvánulásának út­jában állhat. Ilyenek elsősorban is a hit vallási, dogmatikai kérdések. A hitvallásos alap csak egyféle lehet. Vagy a régi hitvallás — s ez nézetem szerint a mai korbeli evangéliumi egyház hitnézetét is hiven kifejező confessio Augustana, — vagy egy uj hitvallás, a hitnézetek uj össze­foglalása és confessio alakjában való ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom