Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-11 / 41. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 411 Azt hiszem ennek a nyugdíjigénybe való beszámítása — papiron legalább — semmi nehézségbe nem ütközik, Annál kevésbbé, mert az e. nyugdíjtörvény 19, §-nak b. pontja is elismeri ezt. De sérelmes is, épen ezért megváltoztatandó ezen pontnak az a része, mely a korpótléknak a nyugdíjigénybe való beszámithatóságát csak akkor engedi meg, ha ez után a járulékok már legalább 5 éven át fizettettek! Ilyen nyugdíjtörvényt sehol a világon nem találunk I Mindenféle testületnél — állami és magántestületnél egyaránt, — ha valaki előlép egy magasabb fizetési osztályba, nyugdíjigénye is azonnal ugyanakkora összegei emelkedik, amennyivel a fizetése emelkedett 1 Hova is vezetne az ilyen abszurd § ? Ugy-e bár oda, hogy az a 40 vagy 45 éve szolgáló elaggott, munkaképtelen lelkész, aki az idén kapta meg először azt a 800 kor. korpótlékot, s aki ennek megkapása nélkül talán már az idén nyugdíjba ment volna, kénytelen még 5 évig húzni az igát, ha csak azt nem akarja, hogy nyugdija 800 koronával csorbuljon 1 fiz e. nyugdijintézeti szabályrendelet 19 §nak b. pontját tehát — a megváltozóit viszonyoknak megfelelőleg — a következőképp kérem módosítani; . . . . „személyi pótlék, illetőleg korpótlék" . . . ., a mely után azonban, ha a nyugdíjra jogosult tag nyugdíjba menése előtt 5 éven át még nem fizette volna a járulékokat, — ezek az illető nyugdijából mindaddig levonatnak, míg az 5 évi járulék meg nem térüli Ezen módosítás keresztülvitele ellen legfollebb financiális érdeket lehetne felhozni, t. i., hogy a nyugdíjintézet jelenlegi pénzügyi helyzete esetleg nem engedi meg a nyugdíjjárulékok ily nagy fokú emelését. Ez ellen is van orvosságom, illetőleg indítványom] Ha a nyugdíj intézet jelenlegi pénzügyi helyzete nem engedi ezt meg, gondoskodni kell a nyugdíjintézet pénzügyi viszonyainak kedvezőbbé tételéről! fl mi a fölemelt és még ez ideig le nem kötött államsegélynek e célra leendő felhasználásával, — továhbá ugy a tagok, mint a gyülekezet évi nyugdíjjárulékának felemelésével történhetik meg. flzt hiszem a felemelt államsegélynek e célból valő felhasználása semmi nagyobb akadályba nem ütközik. Hiszen a gyülekezetek terhén az eddigi adóalapi segélyekkel is elég jól könnyitve van. fl hivek terheinek, — e. adójának — nagyobb mérvű leszállítása nem szükséges, sem nem kívánatos. „Sub pondéra exeseit palmal" — Ha e helyett a fölemelt államsegélyt a lelkészek nyugdijának emelésére — a mi szintén elsőrangú gyülekezeti érdek isi — a fennmaradó részt pedig építkező gyülekezeteknek segélyezésére fordítjuk, séma törvény betűjével, sem pedig szellemével nem jövünk ellentétbe. fl nyugdíjintézet tagjai szintén szívesen belemennek évi nyugdíjjárulékuk emelésébe, — feltéve, hogy nyugdíjigényük is emelkedik ! S így legfölebb a gyülekezetek évi járulékának emelésénél mutatkoznának némi nehézségek, lévén nálunk a hívek e. adójának emelése: „noli me tangere 1" .De azt hiszem egy kis jóakarattal és magyarázattal ezek a nehézségek is könnyen leküzdhetők. Hiszen ha már mi lelkészek olyan humánusak és loy alisak vagyunk gyülekezeteinkkel szemben, hogy holmi fizetésjavitást, drágasági vagy pláne családi pótlékot, amiknek megadására pedig elsősorban a gyülekezet, mint fentartó testület volna kötelezendő, — még elő sem hozzuk; s ha már oly igazán nobilis gyülekezet kevés akad is, mint p. o. a szombathelyi egyesült proí. gyülekezet, a melyik, csakhogy lelkészének magasabb nyugdijat biztosithasson, lemondat azzal a kongruáról és a maga erejéből adja meg azt neki, — sőt többet annál 1: — az ellen talán még sem lesz egyetlen egy gyülekezetnek se ellenvetése, hogy az e. nyugdíjintézetre az eddigi csekély 24 kor. évi járulék helyett ezentúl mondjuk évi 48 koronát fizessen, — különösen ha megmagyarázzuk neki hogy ezt nem lelkésze könnyebb megélhetéséért, hanem azért fizeti, hogy annak idején majd elaggott, munkaképtelen papjától előbb megszabadul. Ez a 3 forrás, t. í. a ölemelt államsegély, — továbbá a tagok és gyülekezetek évi járulékának megfelelő emelése bőven elég lesz az e. szabályrendelet 19 §. b. pontja általam javasolt módosításának keresztül vitelére! Kissomlyó. Tompa Mihály evcing. Lelkész. Leuél. Veres József lelhészegyesületi elnök úrhoz a höuethezö levelet intézte a. tiszai ág. h. eu. egyházke. ület lelhészegyesülete. Nagytiszteletü Elnök Ur! Folyó évi szeptember hó l?-én Mikolcz városában tartott lelkészegyesületi gyülésünk nevében és határozata értelmében terjesztjük e levelünkben kifejezendő kérelmünket Nagytiszteletü Elnök Ur képviseletében a Magyarhoni Evangélikus Lelkész-Egyesület elé. A lelkészi korpótlékról intézkedő törvény immár szentesítve. Az ebből a törvényből egyházunk vérrel szerzett és annyi keserves küzdelemmel fenntartott önkormányzatára, lelkészi karunk tekintélyére annyi ártalmat, illetve le-