Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-10-11 / 41. szám

1913 E szomorú helyzetünkön segíteni akart a magyar országgyűlés, mely a jog és igazság szavára hallgatva 1848-ban megalkotta az 1848 évi XX-dik törvény^ cikket. Ugy de ennek megvalósitása annyira húzódott, még ma is részben késik, a szükség pedig nálunk is egyre fokozódott, hogy tovább már nem vár* hattunk: Székáts megalkotta a magyarhoni e. e. e. gyámintézetet, hogy segítsen szegénységünkön, s fejlessze a közszellemet. Sok a bomlasztó, a széthúzó elem, kevés az összekötő kapocs evang. egyházunkban. így a közszellem kialakulását nehezen vártuk. Helyette a széthúzás gyöngesége vett rajtunk erőt. Innen volt, hogy a rosszlelkü emberek akárhányszor könnyen éket verhettek a nemzet testébe egyházi téren is, innen volt, hogy míg egyik superintendensünkből a válságos idők mártyrsuperintendest csináltak, tanúim rá a kufsteini madarak, — addig egy másik szinte vezérszerepre hivatott protestáns pap kaszákkal kapákkal felfegyverzett gerilla-csapat élén, mint egykor a bősz Goriolán hazája ellen tör, annak kapuit döngeti, innen volt, hogy mikor az élet szinpadán nemzeti tragődiánk utolsó felvonását is eljátszottuk és az 1859 évi szept. pátenst akarták a hazai protestánsokra ráerőszakolni, akkor is, mig a többség az aulikus Zsedényiuel és Máday superintendenssel az élén, Késmárkon hadat üzen a pátensnak, addig a kisebbség a kard éléről nyújtott csalétket mohó örömmel fogadja és a szerint berendezkedett. Hol itt a protestáns közszellem megnyilatkozása 1? Székáts ezen a bajon is segiteni akart és megalkotta a magyarhoni e. e. e. gyámintézetet. Legyünk tehát rajta, kicsinytől a nagyig, aE elsőtől az utolsóig, időt, erőnket, tehetségünket nem kiméivé, munkáljunk közre, hogy a gyámintézet felvirágoztatásával minél alaposabban hathatósan segitsünk a szegényeken, és az eddig is kárunkra nélkülözött közszellemet megteremtsük, fejlesszük és minél biztosabb alapokra fektessük. E helyen meg kell még emlékeznem arról a szövetségről, melyet 1886 dee. 29-én illetve 1887 május 13-án a német Gusztáv Adolf egylettel kötöttünk, nn ehhez a szövetséghez tántorithatatlanul ragaszkodom, mert nagy anyagi és erkölcsi hasznunk van belőle. Az anyagi haszon, hogy 50 év alatt több mint egy millió segélyt nyújtott hazai ev. egyházunknak az áldott Gusztáv Adolf egylet. Tehát majdnem annyit, mint amennyit idehaza mi magunk gyüjtöttünk. Kijelentem továbbá, hogy a segélyek elaprózásának nem vagyok barátja, mert meggyőződésem szerint, ez az eljárás csak étvágygerjesztésre jó, de gyökeres orvoslását a valódi bajoknak nem eszközli. Nekünk pedig arra kell törekednünk, hogy ott a hol baj van, gyökeresen akarjunk segiteni, hogy azután, a kit egyszer lábra állitottunk, az idegen segélyre többé ne szoruljon, hanem Isten segítségével tudjon járni a maga lábán. Végül Nagyméltóságodhoz a bölcsek bölcséhez, szeretve tisztelt elnöktársamhoz és az egyházkerületi gyámintézeti Elnök Urakhoz és közp. bizottsághoz fordulok azzal az alázatos kéréssel: Legyenek segítőtársaim a nagy munkában. Tartsunk össze, fogjunk kezet és tartsanak meg továbbra is nagyrabecsült jóindulatukban, hogy így közös erővel minél nagyobb áldás koronázza gyámintézeti munkálkodásunkat. Ezzel még egyszer megköszönve a kitüntetést, elnöki székemet Isten szent nevében elfoglalom! Egyetemes gyámint. közgyűlés. Egyházi közgyűléseink közül mindig a legmegkapóbb, a legmeghatóbb, a legszebb a gyámintézetnek a közgyűlése, a melyet tudvalevőleg minden évben máshol szoktunk megtartani. Hitet, egyház szeretetet ébresztők azok a szép epizódok, a mikor a közgyűlésen előállnak az egyes testületek, egyletek, öregek és ifjak s előadják a magok szeretet adományait. Az ilyenkor nyújtott lelkitáplálék nem csak nemessé teszi a szivet, hanem áldozatkészségre is hangolja. Igen szép, megható és felemelő két napot éltek át ez évben is mindazok, a kik az október 4 és 5-én Léván tartott egyetemes gyámintézeti közgyűlésen jelen lehettek. Léva városa a szives fogadtatásban, a lévai evang. egyházunk a kedves vendéglátásban, a tetszetős és helyes ünnep rendezésben valóban kitettek magukért s elismerést és köszönetet szereztek. A város polgársága, felekezeti különbség nélkül, élén Bódog Lajos polgármesterrel, a ki az érkező vendégeket az állomáson fogadta, a legnagyobb szeretetre-méltósággal segitett részt