Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-01-05 / 1. szám

IX. év. Budapest, 1913. január 5 1. szám. EVANGEL EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai külöemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöendő. SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATÁRSAK: SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi lelkész cinkotai lelkész. GÖnÖRY JÁNOS eperjesi főgym. igazgató. Megjelenik hetenként egy iven.. A lap ára : Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyeöévre 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések éa pályázatok ára : Egész oldal . . . . . . '. . 40 K Állandó hirdetéseit megegyezés szerint TARTALOMJEGYZÉK : VEZÉRCIKK. Beköszöntő. Raffay Sándor. — CIKKEK: Karácsonyi gondolatok. Geduly Henrik. — A diakónjwtsok intézményéről. Scholtz Ödön. — Belélet. Pályázatok és hirdet^ BEKÖSZÖNTŐ Midőn a több old-ilról jövő unszolásnak ós e b. lap felelős szerkesztője szíves felhívásának engedve az Őr áll ó szerkesztőségébe belépek, nem tehetem azt a nélkül, hogy e fontos lépésem okát és célját a lap közönsége előtt rövidesen ki ne fejtsem. Mióta az isteni gondviselés engem a székesfőváros egyik evang. lelkés'i hivatalára elhívott, világiak és egyháziak nem egyszer nógattak, hogy a fővárosban egyházi lapot indítsunk. Ilyen nagy vállalatba bocsátkozni nem mertem. Két évvel ezelőtt azonban kísérletet tettem arra nézve, hogy az Őrállót hozzuk Budapestre, de annak akkori szerkesztője, a tiszai kerület mostani érdemes püspöke, az időt akkor nem tartotta alkalmasnak az áttelepítésre. A lapot sürgető világiak egyik vezére akkor egy uj alapítás megindítására szólított fel s az „Evangélikus Lap" megszületett. Nagyon rövid ideig dajkálgattam ezt a lapot s mikor tőle megváltam, nem is foglalkoztam többé közigazgatási lap vezetésének a gondolatával. Ujabban azonban a helyzet nagyon megváltozott. Az „Evangélikus Lap" egyoldalú irányával kevesek felfogásának felel meg s így, bármily derék és tiszteletreméltó erőkifejtést végez is a szerkesztője, a közegyház nagyobb részének igényeit kielégíteni nem képes. Alig pár hete pedig egy^ ui lap indult meg: az „Evangélikus Egyházi Elet", amely ismét más irányban, de szintén egyoldalú és partikuláris érdekeket szolgál. Ezekkel szemben az őrálló már alapításának körülményeinél s eddigi, de különösen mostani szereplésénél fogva is egyedül hivatott arra, hogy a magyarhoni eyang. egyház egyetemes érdekeinek szószólója és istápolója legyen. E hivatása betöltésében az Őrállót támogatni egyházam iránt tartozó kötelességemnek tekintem. Egyházunk nehéz Jielyzetének ós belső meghasonlásának fejtegetésével nem akarok most foglalkozni. Siró lélekkel bánkódik azon minden evangelikus ember. A megpróbáltatások e súlyos idején nagy érdeke egyházunknak, hogy az egyháznak legalább a vezetői között lehetőleg egységes közvélemény alakuljon ki s egy azonos lélek hassa át az egyház egyetemét. Ez egységes közvélemény irányítására, tömörítésére, megszólaltatására és erősítésére ez idő szerint csak az Őrálló alkalmas és hivatott. Ezzel nem akarom a többi lap jogosultságát elvitatni, de ki kell emelnem a valóságnak megfelelő azon körülményt, hogy az Őrálló az egyedüli, amely mellékes szempontok nélkül a közegyház érdekeit szolgálja egyedül. Egy ilyen sajtóorgánum támogatására ós erősitésére kétszeres szükség van oly korban, amelyben egyházunk válságos fordulót él át Az egyházpolitikai törvények megalkotása óta egyházunk mindezideig nem volt képes helyzetét sem az államhatalommal, sem a többi egyházzal szemben tisztázni és megállapítani. Hasonlókép ismeretlenek még előttünk azok az utak, módok, amelyek az ujabban megváltozott gazdasági és társadalmi viszonyok között egyházunkat kívánatos nyugalomhoz és haladáshoz vezethetik. A közelgő zsinat tör vényre vízióval és kiegészítéssel kíván foglalkozni. Az ezekre vonatkozó eszmecsere gyümölcsöző felvételére első sorban egyetemesen ismert és elismert lap van hivatva, amely az ország egyik határától a