Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-09-20 / 38. szám

1913 ~ . EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 373 sait rendkívül lelkesen szól arról a vágyról, mely minden káros befolyás dacára az ifjúság szivében él, hogy a szeretet mindent átható munkájában részt vehessen. Hazánkban, de különösen a kül­földön szerzett tapasztalataiból leszűri a belmisszió fogalmát, célját. E munkát a lelkész munkatársai végzik, azok a hivek, kiket e célra magának a lel­kész maga nevelt s akik oda is eljutnak, a hol a lelkészt bizonyos gyanakvással fogadják, sőt ahová a lelkész különböző okból egyáltalában el nem juthat. Bz azonban már bizonyos élőmunkát föl­tételez s nekünk mindenek előtt ezt kell elvégez­nünk. Alakitsunk ker. ifjúsági egyesületeket, ame­lyekben a szeretet munkára uj nemzedéket nevel­hetünk. Bz egyesületek különböző tipusuak: mind­egyiken visszanyomódik a speciális faji, nemzeti, országos és vallási jelleg, de valamennyinek közös jellemvonása, hogy a híveket az élet bibliája által a Krisztushoz vezesse. Bz egyesületeket szervezze s addig mig meg nem erősödnek vezesse a lel­kész, mihelyt azonban a maguk lábán megállanak bizza a fejlesztést buzgó, egyházát szerető világi egyénre. Anglia, Svéd és Németország e téren óriási eredményeket ért el s a vezetők között oly nevekkel találkozunk, mint Lord Oxford, grf. Moltke Oszkár svéd főherceg. A mindvégig élvezetes és tanulságos előadást Megyercsy néhány lelkesitő szóval fejezte be Isten áldását kérve hazánk, egy­házunk és nemzetünkre. Megyercsy előadását Scholtz G. püspök köszönte meg. Majd Raffay jelzi, hogy a belmissziói bizottság megalakulásával az első lépés e téren is megtörtént, üdvözli azokat, kik e munkára önként jelentkeztek s annak a reményének ad kifejezést, hogy a bizottság a legközelebbi alkalommal talán már pozitiu ered­ményről is be fog számolhatni. Zsigmondy Jenő a közgyűlést pont 10 órakor nyitotta meg. A napirend előtt Blatniczhy Pál, előadó bejelenti, hogy ifj. Bakay Péter a gimná­ziumi hitoktatás ellenőrzéséről lemondott s a pesti em. lelkészeinek óhajára javasolja, hogy e tiszt ellátása Hruttschnitt Antal alesperesre bizassék. A belmissziói bizottság elnökéül Raffay Sándor és Földuáry Elemér elnöklete mellett minden egyházmegyéből egy lelkész s egy világi válasz­tatott meg azzal, hogy a bizottság az önként je­lentkezőkkel magát kiegészitheti. Sárkány Béla előterjeszti a missziói lelkészek jelentéseit s a missziói segély elosztás tervezetét. Wágner G. A. az összeget (12,000) nagyon csekélynek tartja s kivánja, hogy az legalább 50,000-re emeltessék. Ennek némi fedezetéül a közalapnak fölszabaduló 9000 kor.-ja szolgálna, a még hiányzó összegből pedig az egyetemes közgyűlés oly módon intéz­kedjék, hogy az egyetemes segélyek a 4 egyház­kerület között lélekszám arányában osztassanak szét. A kerület ily értelmű fölterjesztést intéz az egyetemes közgyűléshez. Zolnay ]enő dr. erős jogi alapon álló javaslatára a kardoskuti egyház felebbezésének a közgyűlés helyt adott s kimon­dotta, hogy Kardoskut Hódmezővásárhelytől 1914­ben különválhat s területe a kir. anyakönyvvezetői II. ker.-re terjedne ki. A vagyoni kérdés tisztázá­sára a gyűlés nem tartja magát illetékesnek. Több gyülekezet elesatolási ügyének elintézése után dr. Scholtz előterjeszti a jogügyi bizottság javas­latát a kongruás lelkészek fizetésének pótlása, a kántori illetmények kettéválasztása, a lelkészek betegség esetében való helyettesítésének költségei s a tisztviselők életbiztosítása tárgyában. A szé­pen indokolt javaslatok értelmében mondattak ki a határozatok. Élénkebb vitára adott alkalmat az újvidéki egyház fölterjesztése. Karner tanitó ré­gebb idő óta végzi a jegyzői tisztei s bár e tisztre az egyházban több alkalmas egyén van, az egyház Karnert fölmenteni [nem akarja. A vita egyébként a körül forgott: elkésve érkezett-e a fölebbezés vagy idejekorán? Wagner, dr. Wág­ner, Haviár és dr. Bngel hozzászólása után a ker. a felebbezési határidőről szóló szabályrendeletet ugy értelmezi, hogy a felebbezési határidő gyü­lekezetekkel szemben a kihirdetés, egyesekkel szemben pedig a kézbesítés napjától számíttatik. Veres József ismerteti a Baldáesy bizottság je­lentését: 15,000 kor.-ból 1 s rész a püspöknek; építkező egyházaknak, szűkölködő papoknak és özvegyeknek 3330—3330 kor. jut. Kerületi segélyben 13 özvegy és árva á 92 30 K., Székács alapból 250—250 kor. részesül. Geitz alapból Lukács Pál 300 koronát kap. Theol. ösztöndijak Stadtrucker Gyula, jurányi, Rapos, Heintz eperjesesi theolo­gusoknak szavaztattak meg. Több kisebb jelentőségű ügynek elintézése után a kerület elismerését fejezi ki Raffay és Noszkónak a sajtóiroda érdekében kifejtett buz­buzgólkodásért s nekik készkiadásaik fedezésére 3 évre évi 250 kor.-t szavaz meg. Pártolólag fölter­jeszti Noszkó ajánlatát, hogy a „Belmissziói köz­löny"-t 1250 kor. s a „Hivatalos Közlöny"-t 1500 kor. átalány összegért hajlandó kiadni. A Luther nyomdának részű, társasági alapon való létreho­zását örömmel üdvöli a gyűlés, de tekintettel arra, hogy egyházi tökéket részvényekbe befektetni nem szabad, ilyeneket elő nem jegyezhet. Amennyiben a nyomda létrejön, azt a legmesszebbmenő tá­mogatásba részesiti. A főgimnáziummá fejlesztendő besztercze­bányai ősrégi gimnázium fölsegélyezésére 5 évre 1500 kor. segélyt szavazott meg, mely adományt az egyház nevében Rosenauer Lajos köszönt meg. A délutáni ülés legkiemelkedőbb pontja az aszódi ker. leánynevelő intézet jelentése volt^

Next

/
Oldalképek
Tartalom