Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-09-20 / 38. szám

mm a v*«.-". -r: , :x. év. Buc ä #í, 1913. szeptember 20. TOM 3X. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető mindennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tulajdonosához: Noszkó István elkészhez Rákoskeresztúrra Pest megye) küldendő S3 SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATA RiSAK ; ÖDÖN BLATNICZKY PÁL SCHOLTZ ág-falvi esperes-lelkész. GÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi íogym. igazgató. ciukotai lelkész. ALEXY LAJOS czeglédi nyug. ig-, tanitó. Megjelenik hetenként egy iven A lap ára : Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pályazatok ára: Kjíész oldal 40 K Allaudo hirdetéseK me°e yezés szerint TARTAEOMjESyZÉKf! VEZÉRCIKK : A miral senki sem beszél. — r — a — Cikkek: A tiszai egyházker. közgyűlése. N. — A bányai ág. h. eu. egyházkerület közgyűlése. B. Válasz. Veres József. -- Belélef. — Pályásatok és hirdetések. A miről senki sem beszél. E lap hasábjain többféle eszmét vetettek fel arra vonatkozólag, mily alkotással kellene a reformáció négyszázadik évfordulóját megünnepelnünk. Nem kívánom az indítványokat itt elsorolni és birálni, hanem a meglevőkhöz egy uj eszmével akarok hozzájárulni. Tudvalevő dolog, hogy az 1912 évi egyetemes gyűlés - nagyon helyesen — megengedte a középiskolai leány-magántanulóknak, hogy a tanitást látogathassák. A mikor az egyetemes gyűlés ezt tette, csak a fenálló viszonyokkal vetett számot. Ha már megengedte, hogy középiskoláinkba leányok is beiratkozhassanak, bár egyelőre csak mint magántanulók, egészen méltányos volt, hogy nekik a tanitás látogatását is lehetővé tegye. A leányok, ha önálló kenyérkeresetre vannak utalva, gyengébb testi szervezet mellett több akadálylyal kénytelenek megküzdeni, mint a fiuk. Nemcsak a pálya elfoglalásánál gördülnek uíjokba akadályok, a milyenek az elfogultság, kevesebb nekik megnyiló pálya, hanem az előkészülésnél is, mert nem lehetnek rendes tanulók, legalább nálunk nem, mivel nincs evang. leánygimnáziumunk. Talán nem is lesz, de ez nem meni fel attól a kötelességünktől, hogy a leánytanulóknak is meg kell engednünk, hogy rendes tanulók lehessenek. A méltányosság, a belátás és az idő néhány éven belül ezt is meg fogja hozni. Azt hiszem ugyanis, azon tul vagyunk, hogy a felett vitatkozzunk, szükseges-e a leányokat középiskolába engedni, mivel az élet erre a kérdésre már megadta a feleletet. Ha mi nem engednők a saját középiskoláinkba, elmennének idegen állami és más felekezetű iskolákba. Nekünk pedig az az érdekünk, hogy ha már leányainkat az élet arra kényszerűi, hogy maguk tartsák fenn magukat, saját középiskoláinkba neveljük őket, mert esak igy lehetünk nyugodtak az iránt, hogy egyházunk számára el nem vesznek. Ha pedig már neveljük, szereljük fel, lássuk el épen olyan útravalóval az életre, mint a fiukat, vagyis ha nem tudunk leánygimnáziumot állitani, engedjük meg nekik, hogy rendes tanulók lehessenek.*) Egyházunknak nemcsak az az érdeke, hogy leányaink épen olyan miveltek képzettek legyenek, mint más egyházakéi, hanem hogy az életben épen olyan hivatalokra, foglalkozásokra legyenek alkalmasak, mint más felekezetek leányai, hogy egyházunk érdekeit, szellemét ott is képviseljék és érvényesítsék. Ha ettől elvonjuk őket, vagy nekik azt megnehezítjük, egyházunk ellen vétünk legelsősorban s ellentétbe jutunk annak tradícióval. Egyházunk mindig a józan haladás egyháza volt, annak kell maradnia a jövőben is s nem szabad elzárkóznia attól, amit tőle a jelen viszonyok követelnek. Egyházunk kötelességei azonban a leányok középiskolai képzésével nem szűnnek meg, sőt a középiskola után vár *) fí hódmezőuásárhelyi ref. főgimnázium fenntartó hatósága elhatározta, hogy f. éui szeptember hó 1-től leányokat rendes tanulóknak is feluesz.