Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)
1913-08-30 / 35. szám
312 EVANG ÉLIKUS ŐRÁLLÓ 1913 hagyattak. A Baldácsy alapból segélykérő folyamodványok pártolólag felterjesztetnek a kerülethez. A kerül, közgyűlésre képviselőül kiküldettek: Kiss Béla és Petrovics Pál lelkészek, továbbá Mátis János és Sára András világiak (ig. tanitók) megbizó levéllel; Moór Gyula és Sexti Kálmán lelkészek, valamint Kocsis János ig. tanitó jkvi kivonattal. Zsinati képviselőkül egyhangúlag választattak meg: Molnár Viktor esp. felügyelő és Moór Gyula brassói lolkész, volt esperes. A reformáció 400-dos évfordulójának megünneplésére vonatkozó fontos kérdés tárgyában elfogadta az esp. közgyűlés Petrovics Pál lelkész azon javaslatát, hogy miután az ezen kérdésben elfoglalt tömérdek álláspont, — magának az egyetemes gyűlésnek is már kétiendbeli álláspontja — azt mutatja, hogy e nagy kérdés körüli eszmék még a forrongás állapotában vannak; és miután a mult évi egyetem, gyűlés által propagált ingyenes lelkészképzés eszméjének megvalósit asa, a a papi fizetések gyökeres és megfelelő rendezése nélkül, csakis félut volna a szándékolt célhoz, nem is tekintve, hogy a reformáció szellemének és jelleméní k sem igen felelne meg : a reformáció 400-dos évforduójának méltó megörökítésének kérdésében az egyetemes gyűlés még várakozó álláspontot foglaljon el; addig is a Luther alapra folytassa a gyűjtést, a különféle egyházi szervezeteket pedig hívja fel történeteik meg ratásának, belmissziói intézmények létesítésének előkészítésére. Elfogadta továbbá a közgyűlés Szórády Lajos alesperesnek a lelkészválasztási szabályrendelet módosításának kérdésével kapcsolatos azon indítványát, hogy oly szabályrendelet készítessék, mely mind a négy kerületre nézve kötelező legyen, s melyben az önálló és vegyes házasságban élő nők is közvetlen szavazati jogot nyerjenek. Még több, kisebb ügy elintézése után Molnár Viktor esp. felügyelő, mielőtt berekesztette volna a közgyűlést, örömének adott kifejezést a felett, hogy a „prot. egyház egyik kiváló vezére, tudósa, csillaga" Raffay Sándor végighalgatta a gyűlést, s azzal a benyomással távozik, hogy az esperesség lelkészei, akik idegen elemek, ellenségek (nemzetiségek) közt, — tehát nehezebb viszonyok közt élnek, mint más lelkészi kar, — a világiakkal összefogva, lelkes buzgósággal és egymást megértő szeretettel működnek az egyház és haza felvirágzásán ! Mire az egész gyűlés ugy Raffayt, mint az esp. felügyelőt és a főesperest lelkes óvációban részesítette, ezzel a gyűlés véget ért. Délután pedig közebédre gyűltek össze az esperességi gyűlés tagjai, köztük a vendég Raffay és a másik kedves vendég: Kardos Gyula dunáninneni püspöki titkár is, akiknek lelkes köszöntői, szintén bele vegyültek az eszmegazdag, sokszor humoros tósztok tömkelegébe, amelyek során Molnár Viktor indítványára lelkesen üdvözöltetett táviratilag Geduly Henrik szeretett főpásztorunk. A dunántuli egyházkerület „evangeliomi egyesülete" (lelkészi értekezlet) a kerületi gyűlésnek mintegy bevezetéseül f. hó 26-án tartotta Kőszegen évi közgyűlését. Közének és Madár Mátyás imája után Gyurátz Ferenc püspök-elnök tartott mély hatású megnyitó beszédet, azt hangoztatva, hogy a világot ma átható fogalomzavarok és társadalmi ellentétek között fokozott mértékben van szüksége az élet vándorutján hiven vezető lelki kalauzra, mely csak a kijelentett Ige lehet, s ennek erejében felszólította a jelenvolt 71 tagot, ezen lelki eszközzel az Istenországa ügyének fokozott lelkesedéssel való buzgó felkarolására s ápolására. A megnyitó után a közgyűlés jegyzőkönyvébe iktatta Lőw Fülöp, Brunner János, Zábrák Dénes, Szalay László és Péter Lajos elhunyt lelkészek, valamint Szeniczey Géza elhunyt esp. felügyelő tagok emlékét. Kapi Béla egyes, jegyző az esperességi lelkészegyesületek mult évi működéséről referált, mely főképen a püspöki kérdő pontok, a zsinattartás és a lelkészek anyagi s erkölcsi érdeke körül csoportosult. A nagygeresdi egyezséget illetőleg annak felbontása 'gmellett foglalt az egyesületállást, mégis ugy, hogy a hivek szükség esetén külön külön léphessenek egymással szövetségre a felsőbb egyházi hatóságok ellenörzese es jóváhagyása melleti. A lelkészfizetés rendezeset illetőleg az egyesület az 1600 K. alapfizetés mellett foglal állást, mégis ugy, hogy tekintettel a 40 éves szolgálati időre hét 400 koronás korpótlék és azonfelül családi pótlék állapittassék meg törvényhozásilag. (Érthetetlen, hogy miért nem fogadták el a memorandumot ?) Megbízza az egyesület Scholtz Ödön tagot, hogy jövőre az „Allgemeine ev. Inth. Konferenz" idei nürnbergi kongresszusáról tegyen jelentést, hogy az ahoz való szükséges benső viszony közöttünk is kialakulhasson. Varga Gyula esperes az egyházmegyék belmissziói egyesületek áldásos működéséről referált. Az elkeszitett alap^zabálytervezet az „Evang. Egyesület" irattárába helyeztetett, ahonnan az érdeklődőknek rendelkezésre áll. — Az egyesület által kiadandó „Felolvasás Gyűjtemény" tervezete elfogadtatott s annak ez alapon való szerkesztésével Kapi Béla bízatott meg. — Tavaly az egyesület 200 K. pályadíjat tűzött ki, egy az év minden napjára rövid elmélkedést és imát tartalmazó népies modorban irt könyvre. A beérkezett 3 pályázó közül az egyesület a jutalmat Balikó Lajos kőszegi lelkésznek itélie oda. A mü kiadásra a Luther-Társaságnak lesz felajánlva, de ha az nem vállalkoznék rá, akkor maga fog az egyesület a kiadásról gondoskodni. Ezután a felolvasások meghallgatására tért az értekezlet. Scholtz Ödön esperes „A vasárnapi iskoláról s annak jelentőségéről", Mesterházi/ Sándor pápai másodlelkész „A cserkészetről" tartott felolvasást, amelyek egész terjedelmükben felvétetnek a jegyzőkönyv függelékébe. A „Harangszó"-ról előterjesztett jelentés beszámol a lap nagy elterjedtségéről, áldásos munkájáról de egyúttal nehéz anyagi helyzetéről. A derék, szakavatott szerkesztőnek Kapi Bélának elismerő köszönet szavaztatott s felkérettek a lelkészek és tanitók a lap
