Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-08-30 / 35. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 357 fizikailag bebizonyitott dolgon kivül mást nem ismer, öntudatlanul is hivő ne legyen. Látnia kell a tudomány haladását, az ujabb felfedezéseket, amiket, még rejtve voltak, nem hitt és hinnie kell, hogy még nincsen minden felfedezve és hogy még sok dolog lesz nyilvánvaló, ami eddig rejtve volt és a felfedezéseknek nincs vége és nem is lesz a világ végéig. A tudománynak haladásával a hitnek is erősödni kell, mert, a valódi mély tudományosság nem vezet el Istentől, sőt inkább hozzá vezet. Kétségkívül vannak hitcikkelyeink, metyeket a mai tudomány magaslatáról tekintve, vita tárgyává tehetünk. Az nem is ellenkezik a protestantizmus szellemével, mely a haladást vallási téren sem zárja ki. Ezen elvből kiindulva Jépett fel az ujabb időben Jatho kölni lelkész, ki a szentírásban foglalt isteni eszmék helyett, uj világfelfogást hirdet, mely a mai kor eszmeáradatával haladva leginkább erkölcsi elvekre és a jelen élet boldogságára fekteti a fősúlyt, lényegteleneknek jelentve ki az üdvtörténeti tényeket, a kegyelmi eszközöket, mint alapvető keresztényigazságokat. De éppen azért mert azt a kutforrást támadja, melyből gondolatvilágát merítette, nem származhatik tanaiból áldás és nem lehet oly eredménye, melyet ékesszólása, felebaráti szeretet érzése is fedhetetlen jelleme, különben létrehozott volna. Nála a tudomány ós felvilágosultság valóban azon hit rovására nyilatkozik meg, melyet századok megszenteltek. Pedig a tudomány fejlődésével csak erősiti a hitet, mely megmarad állandóan az örök igazság és örök istenség tudatában, mely mellőzi a vallási formaságokat és szertartásokat és boldognak érzi magát egyedül Krisztus tanainak követésében, mert a ki hisz örök életet nyer. (Ján. VI. 47). Jatho még csak a hitet igyekszik megrendíteni, de korunk egy másik áramlata már az erkölcsiséget is támadja, mintegy villanyerővel hatva az érzékiségre és felhasználja erre a tudomány, az irodalom és művészet minden eszközét. Az irodalom szinte tobzódik az ideg izgató leírásokban, a színházak mintha csak a hanyatló Kóma erkölcsi életét tükröznék vissza, a festészet élveteg vágyakat ébreszt, a zene, a tánc túllépte nemes formáit és az őrjöngésig menő exaltatióba igyekszik ragadni. A korcsmák vasárnap és ünnepnapokon gramophonnal és mozgóképekkel ig)ekeznek a kifáradt munkást pihenésre és szórakozásra hivni ós vigasztalást, lelki megnyugvást nem abban a borban keresni, melyet az oltári szentség nyújt, hanem abban, mely a testet sorvasztja, az elmét bódítja és nemesebb indulatokra képtelenné tesz. Miképpen lehet a mai kor ezen szabadosságában csapongó áradatát megfékezni? Váljon születik-e négyszáz év multán egy második reformátor, ki a feljebbvalók keresésére megtanít és az ut, igazság és az életre vezet, nagy kérdés, melyre bár hozná meg a forduló század a megoldást. A kormány és az országgyűlés nagyon keveset tesz, a társadalom még kevesebbet, mert vagy úszik az árral vagy közönyösen nézi azt, egye .iül az egyház küzd és harcol, de g) ozedelmet, diadalt, a két másik tényező segítsége nélkül nem arathat. De Északamerikában már megtörtént az első lépés. New-York szállodáinak minden szobáiban van egy biblia. Kétségkívül vallásos érzületet kelt még azokban is, kik azt nem olvassák. Angliában vasárnap csak a templomok vannak nyitva. Ott érezzük csak igazán, mi a vasárnap, mi az ünnepi hangulat. Ott pihen a munka s terhes aggodalom, a napot szentebbé teszi a nyugalom, 8 milliomok szive imádja azt, ki az ember legjobb hive Kiss János superiniendens idejében még nálunk is igy volt, mert igy irta, de mi buzgóság dolgában visszafelé fejlődünk, Igyekezzünk vallási téren is követni a felvilágosodott protestáns nemzeteket, kik a tudomány haladása mellett szilárdan vallják, hogy az igaz ember hitből él, hogy más fundamentumot senkisem vethet azonkívül, a mely vettetett, mely a Jézus Krisztus és nincsen senkiben másban üdvösség: mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene megtartatnunk. (Csel. IV. 12). Ezen szellem vonul át az ez évi püspöki jelentésen is, hol a lefolyt év eseményei felsorolva és teendőink tárgyalásra és határozat hozatalra előkészítve vannak. Ezen munkánkra Isten áldását kérve összesereglett híveinket szívből üdvözölve évi rendes közgyűlésünket megnyitom.