Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-08-02 / 31. szám

304 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 gyámintézetí közgyűlés tartatott, melynél jól esett megállapítani, hogy a gyámintézet iránti rokonszenv és áldozatkészség évről-évre emelkedik és Sztehló Gerő pénztáros jelentése a legutóbbi gyűjtés eredményéről szinte meglepő volt, mert 1754 K. 80 f.-ről számolt be; ezt a gy. i. buzgó s áldozatkész elnöke: dr. Radványszky György — mint minden évben — ez alkalommal is még 50 K-val pótolta s igy az évi eredmény 1834 K. 80 f.-re emelte. A gy. i. gyűlésének befejezése után az egyházm. segélyző intézet közgyűlése tartatott meg s végül következett az előértekezlet, melyen megbeszélés tárgyát képezték az egyházmegyi közgyűlés napirendjére tartozó főbb tárgyak. Maga az egyházm. közgyűlés másnap délelőtt, 9 órakor kezdődött, melyet Bakay Péter főesperes fohásza után Gsipkay Károly egyházm. felügyelő nyitotta meg. A gyűlés kezdetén megejtettek a választások, melyek folyamán dr. Bárczy Emil a lemondott Varga Mihály helyébe világi jegyzővé választatott, a törvényszék és a fegyelmi választmány tagjai pedig, kiknek megbízatása lejárt, újra megválasztattak. Ezután következett a főesperes évi jelentése, melyet nagy figyelemmel kisértek a tzép számban jelen volt közgyűlési tagok. Jelentésében legelői kegyelettel szólt az elhunyt egyházi munkásokról: Droppa Gyu'a bábaszéki ny. lelkészről, Darmek Samu hontkirály falvi egyh. felügyelőről és Laszkáry Gyula dunáninneni ker. felügyelőről, másfelől meleg rokonszenvvel emlékezett meg Raab Károlyról, félszázados lelkészi jubileumát ünneplő barsi főesperesről, kinek ünnepén az egyházmegye képviselői részt nem vehettek, mert éppen össze esett a közgyűlésekkel, s igy csak távirattal üdvözöltetett, a zólyomi egyházmegye neveben, melynek szintén főespfirese volt. A jelentésben kitért a főesperes a lelkészek fizetésének korpótlékos rendezését tárgyaló legújabb törvényre, mely a lelkészek jogos igényeit ki nem elégitheti s a mellett oly intézkedéseket tartalmaz, melyek autonómiánkat érintik. Bár a kormány részéről az iránt megnyugtató kijelentéseket hallottunk, hogy az 1898-ki kongrua törvény alapján megállapított lelkészi javadalom ujabb becslés, illetve revisió tárgyát képezni nem fogja, mégis vannak példák, melyek az ellenkezőről tanúskodnak; igy a zólyomi egyházmegyében a zsibritéi lelkészi javadalom felülvizsgáltatott s a miniszter nemcsak megvonta az eddig adott 204 kor. 84 f.-nyi kongruát, de a lelkészt 3 évre visszamenőleg a kongrua visszatérítésre is kötelezte; a miniszter ezen intézkedése ellen beadott panaszt a kir. közigazgatási bíróság visszutasitotta azon cimen, hogy az esetben nem tartja magát illetékesnek a panasz elbírálására, mert a kongruát nem büntetésképpen vonta el a miniszter, hanem azért, mert a lelkészi javadalom az 1600 K.-t ugy is eléri; pedig annak idején a minisztériumban ugyanazon dijlevél alapján állapították meg a kongruát. Továbbá a jelentés rámutatott a baptisták mozgolódására, kik már Zólyom megyében is próbálkoztak hivek szerzésével — bár egy-két esetet kivéve — eredménytelenül; mégis szükséges, hogy a lelkészek mint az egyház őrállói, fokozott éberséggel vigyázzanak, hogy híveiket a tévelygő apostolok csábításaitól megóvják. A hivek egyházszeretetén megtörik az izgatók megejtő kísérlete, s az egyházszeretetnek alig lehet ékesebben szól^ bizonyítéka, mint az áldozatkészség, mellyel egyházunk céljaira adakoznak; igy az elmúlt évben is a hívek adományai 94762 K.-t tettek ki. Az is a hivek hithüségét bizonyítja, hogy a vegyes valiásu jegyesek gyermekeik nevelésére kötött egyezségénél túlsúlyban egyházunk előnyére szólt a reverzális. Népesedési mozgalom adataiból megemlíthető, hogy a hivek lélekszáma 45484 a születések száma 1536 (33'54%), a halálozásoké 1094, urvacsorához járultak száma 30000, (65%). a theologusok száma 69. Az egyház fenntartására szolgáló alapok összege 396462, egyéb határozott célú alapoké 603239 K. Általában a főesperesi jelentés felölelte mindazon adatokat, melyek az egyházi élet különféle,jelenségei és állapota felől tájékoztatnak. Ugyan ugy tájékoztatta alesperes a közgyűlést az iskolaügy állapotáról, mely eléggé kedvelő képet mutat, a menynyiben a mindennapi tanköteleseknek 98'93% a tényleg iskolába járt s igy ezekből csak l-07°/° maradt el az iskolától, hozzávéve az ismétlősököt is 97"27% esik a beiskolázottakra. Az iskolák (45) fenntartási költsége 122369 K.-á tett ki. Ebből a tanitók (59) fizetésére fordíttatott 87,932 K., iskolai épületekre 19869 korona, felszerelésre 1157 K. vegyesekre 14412 K. Az iskolai bizottság javaslatára a közgyűlés kötelezőleg elrendelte az iskolai ifjúsági és tanítói könyvtárak szervezését s itt első sorvan a Luther Társaság által összeállított typus beszerzése ajánltatott. A számvevőszék részéről Sztehlo Gerő elnök tett jelentést az egyházak számadásainak megvizsgálásáról s itt eldöntés alá bocsátott egy kérdést, mely a számvevőszék tagjai között vita tárgyát képezte. Némelyek azt vitatatták, hogy az egyházi számadásokba felveendő volna az egyházi tisztviselők oly javadalma is, mely nem az egyházi pénztár utján szolgáltatik ki részökre, mint például a stóla jövedelem az offertórium, a személyesen haszonélvezett föld jövedelme sőt az államsegély is, noha azt nem az egyháztól s közvetlenül kapják; mások ellenben azon állás pontot foglalták el, hogy az egyház számadásába oly télelek nem vehetők fel, melyek az egyházi pénztár bevételeivel és kiadásaival nincsenek kapcsolatban. A közgyűlés az utóbbi álláspont mellett döntött. A zsinati képviselőkre beadott szavazatokat a közgyűlésből kiküldött bizottság felbontotta s a megállapított érvényes szavazatok alapján kihirdette az eredményt, mely szerint zsinati képviselőkül a világiak sorából Csipkay Károly és báró Radvánszky Antal, a lelkészek sorából Bakay Péter és Vitális Gyula választattak meg, A zsinati előmunkálatokkal különbizottság foglalkozott, melynek észrevételeit a közgyűlés magáévá tette. A nagygeresdi egyezséget felbontanáónak jelentette ki a közgyűlés, mert híveinek lelki gondozásáról saját egyhá-