Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-07-19 / 29. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 301 amikor a felavatásra jövő Geduly Henrik püspököt a ki>hi»iti esperesség egyházainak képviselői, élükön M -dveczkv Sándor egyházm. felügyelővel és Gyürky Pál fő;ísp>;re3sel üdvösölték a rimaszombati állomáson. Rimaszombattól Rimakokováig tiz kocsitól kisérve a négyes fogaton haladó püspököt,[a közbeeső falvakban az evang. hivek lekészeik, tanítóik vezetésével, meleg ünneplésben részesítették s ragaszkodásuk, szeretetük jeléül a diadalkapuk alatt átrobogó kocsi sort virágesővel árasztották el. Ez az impozáns fogadtatás tetőpontját Rimakokován érte el, hol a város határán felállított diadalkapunál a püspököt a képviselő testület fogadta s nevében a biró üdvözölte. Innen a menet élén 70 tagot számláló festői lovas bandérium haladt. Ujabb diadalkapu állt a város szélén. Itt a püspököt, a presbitériummal a helyi lelkész fogadta, kinek üdvözlő szavai után a bandérium és a kocsisor csak lassan haladhatott előre az ezrekre menő, egyházi énekeket zengedező tömegben, a tűzoltóság sorfala közt a város terén át a lelkészlakásig, hol az egyház ifjúsága nevében a püspököt egy fehérruhás lányka köszöntötte. Bár nem volt több 7 óránál, az egész város ki volt világítva. Este a tűzoltóság a püspök tiszteletére, fáklyás zenét, rendezett, a toronyban Virosztek tanitó által szervezett vegyeskaru dalárda gyönyörű darabokat adott elő. Másnap a templomavató ünnepély féltiz órakor kezdődött. Ott volt a kishonti egyházmegye mindenegyes lelkésze, sőt voltak lelkésztestvérek a szomszédos gömöri és nógrádi egyházmegyékből is. Geduly püspök hatalmas, magasan szárnyaló beszéddel, magával ragadó imádsággal avatta fel s adta át rendeltetésének a templomot. E'után az egyházmegye 16 lelkésze az oltárnál elénekelte a „Confirma deus" kezdetű ősrégi avatóéneket, mely szemmel láthatóan mély hatást gyakorolt az ünneplő gyülekezetie. A templomban Kemeny Lajos egyhm. főjegyző magyarul, — a templomteret megtöltő sokaságnak Farkas József tótul prédikált az urvacsorát Gyürky főesperes szolgáltatta ki a presbitereknek, Kolbenheyer József liturgizált, Kolbenheyer Lajos keresztelt, Zatykó János egyházkelő asszonyt avatott. Ünnepség számba ment a templomi szertartást követő közebed is, ame'yen számos felköszontőben részesítették egyházi életünk vezérembereit és munkás közkatonáit. Sok felköszöntő hangzott el Geduly Henrik püspökre, a távollevő kerületi felügyelőre, Szentiványi Árpádra, aki szintén elindult Rimakokovára, de közbejött váratlan körülmények miatt, mindnyájunk sajnálatára. kénytelen volt útját félbeszakítva, Rimaszombatból visszatérni Sajógömörre. Meleg ünneplésben volt része az egyházmegyei elnökségnek: Medveczky Sándor egyházm. felügyelőnek és Gyürky Pál főesperesnek, különösen pedig Banczik Sámuel alesperes-lelkésznek, ki csodával határos tevékenységével a rimakokovai egyházat valósággal ujjá teremtette. Örömünnepe volt e nap a rimakokovai egyháznak és a városnak valláskülömbség nélkül. Velük örült az egész kishonti egyházmegye igazán, szivhől, hogy a két évvel ezelőtt elveszettnek hitt egyház hamvaiból megifjodva, megerősödve támadt fel. Barátk Károly ev. lelkész. Az arad-békési egyházmegyei közgyűlés folyó hó 9-én Medgyesházán tartatott meg s zsinati képviselőkül dr. Zsilinszky Endre 22, br. Solymosy Lajos 4 szavazatot, egyháziak részéről dr. Szeberényi Lajos Zs. 18, Csepregi György pedig 8 szavazatot nyert s igy dr. Zsilinszky Endre s dr. Szeberéuyi Lajos Zs. lettek zsinati képviselőkül megválasztva. Egyházmegyei papigyiilés. A brassói ev. magy egyházmegye a f. évi julius 1 1-én Brassóban tartotta gyűlését, amelyen az esperesség összes papságán kivül a két legutóbb nyugalomba vonult Horváth László és Feyér Gyula is megjelentek. Bohus Pál kir. tanácsos főesperes üdvözölte a papság nevében a hosszas betegségből felgyógyult Deák Sándor, s a barcza-ujfalusi uj állásba került Jónás András lelkészeket és a napokban beiktatott zajzoni és pürkereczi uj testvéreket, Dávid Károlyt és Vietorisz Lászlót. A mult gyűlés jkve tudomásul vétetvén, ennek kapcsán Moór Gyula brassói lelkész indítványára köszönet szavaztatott Deák Sándor és Petrovics Pál lelkészeknek azon fáradságos, nagy gonddal készített űrlapért, melyet a papság megbízásából az 1848. XX. t.-c. végrehajtása végett bekivánt egyházi szükségletek lehetőleg való egyöntetű összeírására állítottak össze. A brassói ref. lelkész okozta azon sérelem, hogy az evang. gyermekeket elkereszteli és elkonfirmálja, a püspök úrhoz felterjesztett. A gyűlés legfontosabb tárgya volt a zsinati képviselők jelölésének és megválasztásának kérdése. Az elnök mindenek előtt hangsúlyozta, hogy a zsinati javaslatok, noha három évig készültek, mégis ugy látszik, mintha a nagy nyilvánosság kizárásával jöttek volna létre. Nem vették számba a készítők azon korkövetelte javaslatokat, amelyeket esperességek, kerületek és a sajtó is hangoztattak. Remélhető, hogy ujabb és jobb, korszerűbb és különösen a pupi fizetés gyökeres rendezését illetőleg korszerűbb javaslat fog készülni. A brassói esperesség csak két képviselőt küldhet az Alkotmány szerint. A papság egyhangúlag Bohus Pál esperest és Molnár Viktor ny. államtitkár-felügyelőt kívánta jelölni. Az esperes azonban köszönettel hárítja el magától a bizalmat. „Szokás, ugy mond, hogy zsinati képviselőkül az esp. elnökség választassák meg. Ez azonban nem mindig helyes szokás. Igaz, hogy az esperesek hajtják végre a törvényt, ők tapasztalják azok hiányait s igy első sorban ők vannak hivatva segíteni e hiányokon." Ö azonban a sok időt igénylő zs. képviselőséget — oly messze távol az egyházmegyétől — és az esperesség teendőit is egyszerre nem hordozhatja, az esperességnek és egyházának kiván inkább élni. Maga helyébe Moór Gyula volt esperest ajánlja zs. képviselőül. Szóba hozatott a vil. képviselőségre jelölésnél Zelenka Lajos, a türkösi egyh.felü-