Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-01-18 / 3. szám

IX. év. Budapest, 1913. január 18. 3. szám. EGYHÁZI ÉS ISKOLAI HETILAP. A lapot szellemi és anyagi tekintetben illető minöennemű postai küldemény, a hirdetések szövege és ára, valamint az esetleges reklamáció is a lap tula jöonosához: Noszkó István lelkészhez Rákoskeresztúrra (Pest megye) külöenöő. i9 i9 SZERKESZTIK: RAFFAYSÁNDOR NOSZKÓ ISTVÁN budapesti lelkész. rákoskeresztúri lelkész. FŐMUNKATÁRSAK : SCHOLTZ ÖDÖN BLATNICZKY PÁL ágfalvi lelkész. cinkotai lelkész. GÖ/nÖRY JÁNOS eperjesi fogym. igazgató. Megjelenik hetenként egy iven: A lap ára: Egész évre 12 K Félévre .. .. 6 K Negyedévre .. 3 K Egyes szám ára 40 f. Hirdetések és pályázatok ára : Egész oldal ". . 40 K Állandó hirdetések megegyezés szerint TARTALOMJEGYZÉK : VEZÉRCIKK. Tankönyveink engedélyezése. Blatniczky Pál. — CIKKEK: Belmiszsziól melléklet Wa.lrabenstein Jakab. — A középkor szelleme. Figyelő. Innen-onnan. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Tankönyveink engedélyezése. Az az általános érdeklődés, mellyel a Krug-féle olvasókönyv min. approbálásának megtagadását nemcsak egyházi, de napilapjaink is kisérik, arra késztet, hogy e tárgyhoz történeti, és jogi szempontból hozzászóljunk Az 1790/1 XXVL t.-c 5 §. azon rendelkezését, hogy az ev. egyháznak joga a tanítás és tanulás módját megállapítani, az 1868. LIII. t.ec. 11 § a tankönyveket illetőleg már közelebbről is meghatározza, amikor szóezerint ezt mondja: „A hitfelekezetek .... a tankönyveket maguk szabhatják meg". És a mi ág. hitv. ev. egyházunk e törvény biztosította jogát, melyet még az 1893. XXVI. t.-c. sem érintett, egészen az 1907. XXVII. t.-c.-nek törvényerőre való emelkedéséig oly módon gyakorolta, hogy a felekezeti iskolák számára irt tankönyveket megbiráltatta s a bírálók véleménye alapján engedélyezte vagy az engedélyt megtagadta. Az igy engedélyezett tankönyvek használatba vételéhez semmi oly tényezőnek, mely egyházunk körén kívül esett, hozzászólása nem volt. Mégis megtörtént, hogy a kir. tanfelügyelők egyes tankönyvek tartalma ellen kifogásokat emeltek. Ily esetekben a nehézményezett részletek módosítása tárgyában a min. kérelemmel fordult egyházi hatóságainkhoz. Igen érdekes kérelmet terjesztett a min. megbízásából dr. Axaméthy min. tanácsos 8532/1903 sz. a. boldog emlékű Sárkány Sámuel püspökünkhöz. A besztercebányai r. k. püspök 2207/1902, sőt maga a hercegprímás 411/1903 sz. a. panaszt emelt egy ev. vallású tanulóknak szánt egyháztörténeti tankönyv ellen. Nevezett min. tanácsos a róm. k. püspök és érsek föliratára való hivatkozással arra kérte nagynevű főpásztorunkat, hatna oda, hogy a szerző tankönyvének ujabb kiadásánál egyes „könnyen a gyűlölködés szitására magyarázható kitételeket" mellőzzön. Midőn a szerző a min. leiratra azzal válaszolt, hogy a tankönyvében foglalt adatok a történeti igazságnak megfelelnek s hogy ha a min. a róm. kat.h egyház iskoláiban használt tankönyvekből a mi egyházunkat sértő szakaszokat kiküszöböli, szíves készséggel hajlandó a kifogásolt két részletet egyhébb hangzású szóval kifejezni: a min. e kérdés fölött napirendre tért. Ma azonban a helyzet [némileg változott. Az 1907 évi XXVII. t.-c. 20 § s az e törvény végrehajtása tárgyában 76,000/1907 sz. a. kiadott utasítás 37. § az államsegély elnyerhetésének egyik különös föltételéül megszabja, hogy az államsegélyre szoruló nem magyar tannyelvű iskolákban „ a vk. min. által is helybenhagyott hazafias tartalmú tan és olvasókönyvek" használtassanak, amiből következik, hogy az a szerző, aki ambicionálja, hogy tankönyve minden iskolába bevezethető legyen, tűrni kénytelen, hogy munkáját erre nemcsak az egyházi hatóság találja méltónak, hanem a min. is. Ugy emlékszem — az egyet, közgyűlési jk. sajnos még nincs kezemnél —, hogy a Krug-féle olvasó és tankönyvet Góbi Imre bírálta s arról az egyet, tanügyi bizottságban a legnagyobb elismeréssel nyilatkozott. Ez a körülmény elegendő kezességet nyújt arra nézve, hogy a szóban levő könyv,