Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)
1913-01-11 / 2. szám
16 EVANGÉLIKUS ŐRÁLLÓ 1913 tak egy juhászbojtárt s nagy jutalmat Ígértek neki, ha kötélen leereszkedik a virágokért. „Szívesen —feleié a fiu — ha atyámat elhívjátok s ö tartja a kötelet." Erre elhívták édes apját s a fiu rettegés nélkül lebocsátkozott a mélységbe a szép virágokért. Ragadjuk meg mi is azt a kötelet, amelyet Isten nyújt felénk szent ígéretében. Bízzunk egyedül Ö benne, mint szerető mennyei atyánkban, akkor nem kell rettegnünk semmiféle veszedelemtől s nem árthat nekünk semminemű szerencsétlenség. Tiszteletteljes válasz az Ev. Lap szerkesztőségének. Egész röviden óhajtunk az Evangélikus Lap 1 számában közölt „Előfizetőinkhez" ciniü cikkre válaszolni. Mi akkor, a midőn azt állítottuk, hogy „az Őrálló az egyedüli, a rqely mellékes szempontok nélkül a közegyház érdekeit szolgálja egyedül", sem kérkedni, sem laptársainkat sérteni nem akartunk, csupán szilárd meggyőződésünknek és egyszersmind további célunknak is óhajtottunk kifejezést adni. Hiszen azok a mell íktekintetek, a melyekre céloztuuk, lehetnek igen tiszteletreméltók. Hogy pedig a magunk lapját és annak irányát egyetemesebbnek tartjuk, mint a másik lapét, azzal még semmiféle sértést nem követtünk el és nem is akartunk elkövetni. Ennélfogva minden nagy hangú viszszautasitás kárba veszett. Nem egyszer s a kifogásolt cikkben is elismertük az Ev. Lap igen tisztelt Szerkesztőjéről azt, hogy „derék és tiszteletreméltó erőkifejtés 1 végzett;" ellenben ő rólunk még soha sem ismerte azt el, sőt mindig lekicsinylés, gúny és ehhez hasonló volt eddig osztályrészünk. Pedig ép ez az, a mi — nagy és őszinte sajnálatunkra — kizárja azt, hogy a közegyház érdekeit egymás mellett, sőt sokszor egyesült erővel egymást megértve és megbecsülve szolgáljuk. Budapest, 1913 jan. 9-én Az Evaug. Őrálló szerkesztősége. B E ü É ü E T. Köszönet. Ntű Veres József esperes ur a kedvezményes vasúti jegyekért befolyt összegből 50 (ötven) koronát a lelkészfiak egyesületének juttatott. A midőn ezen ujabb adományát a nyilvánoság előtt nyugtatom, egyszermind szives köszönetet mondok a ntű urnák ezen adományáért is Pozsony, 1913. jan. 4-én. Okályi Adocz intézeti ügyvivő. Hálás köszönet Mintegy három hónappal ezelőtt a nyitrai evangelikus fiókegyház segélykiáltást hallatott. Kérte a lelki rokonokat és ntű egyházakat, hogy mentsék meg őt a végpusztulástól, segítsék megépíteni evang. templomát. S íme bebizonyult, hogy amint szerető anya a leggyámoltalanabb gyermekét a leggondosabb ápolásban részesíti, uyy egyházaink és hitsorsosaink is ezt a segélyre leginkább szoruló elárvult ev. fiókegyházat a legáldozatkészebb támogatásban részesítették mert e rövid idő alatt közel 4000 (négy) ezer koronát nyújtottak át neki. Oly hatalmas összeg, aminőiől mi árvák álmodni sem merészeltünk. Isten áldja meg a jó kedvű adakozókat ezért, mert hitünkben is megerősítettek, reményeinkben is meggazdagitottak bennünket. Mert őszintén bevalljuk, hogy az actió kezdetén többen az u. n „Minek-a", vagy a „Má mög ... a" párthoz huztunk, de mos egy szívvel lélekkel ama seregbe álltunk, melynek jelszava „Bátran előre, a Jézus nevében". Assakürt (Nyitram.) 1913. jan. 3. Hitrokoni üdvözlettel a fiókegyház néveben Zathureczky László ev. lelkész. Rövid hirek a kultuszminisztériumtól. Örömmel értesültünk arról, kogy Barkóczy báró a kultuszminisztériumtól véglegesen megválik. Most egyelőre nyolc hónapi szabadságra megy a báró, de ezen szabadságának lejárta után nem tér többé hivatalába viszsza, hanem nyugdíjba megy. Vájjon ki és mikor fogja helyre hozni azt a sok kárt, amelyet a protestantizmus miatta szenvedett?— Balogh Jenő államtitkárnak igazságügyi miniszterré való kinevezése befejezett dolog, igy ő is ott hagyta a kultuszminisztériumot. Vezérhelyen foglalkozunk megüresedett állásával. Itt csak annyit regisztrálunk, hogy egyik evang. valiásu képviselő, Osztrolucz'.y Géza neve is konbinációban van, mint egyik jelölté az államtitkárságra. — Az igazság is azt hozná magával, hogy most evangelikus vallású államtitkár legyen, s csak örvendeni tudnánk annak, ha Oáztrolaczky lenne az. Lelkészválasztás. A pribiliniai (Liptóm.) ág. h. ev. egyház m. évi december 29-én tartott közgyűlésében Rázás Mártont, modori segédlelkészt egyhangúlag választotta meg lelkészévé. Lelkészválasztás. Folyó hó 5-én tartott lelkészválasztó közgyűlésen a kiskőrösi ev. egyházközség 3 pályázó közül 317 szavattöbbséggel a nyugalomba vonult lelkész fiát, ifj. Blázy Lajos murányhosszuréti lelkészt választotta meg lelkészévé. A Felsőőri gyülekezet. (Vasm.,) legközelebbi közgyűlésén évi 400 korona drágasági pótlékot szavazott meg lelkészének Geistlinger Pálnak. Ez nagy elismerés a lelkész iránt, aki még csak néhány hónapja van Felsőőrött s már is ennyire meghódította híveinek szivét, de dicséret magára a gyülekezetre nézve is, amely ezzel másoknak is követendő példát mutatott.
