Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-26 / 17. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 123 nárt, a rózsonyi főgimnáziumhoz dr Szélényi Ödön pozsonyi ág. h. ev. teol. akad. tanárt. 5. Az erdélyrészi ág. h. ev. egyházkerületben : a besztercei főgimnáziumhoz Nosz Gusztáv nagyváradi áll. főreálisk. tanárt, a brasői főgimnáziumhoz Hirschmann Nándor pozsonyi ág. h. ev. főgium. igazgatót, a medgyesi főgimnáziumhoz dr Schneller István kolozsvári tud. egyet. ny. r. tanárt, a nagyszebeni főgimnáziumhoz és főreáliskolához Schuster Alfréd budapesti III. kerületi állami gimn. tanárt, a segesvári főgimnáziumhoz dr Gombócz Zoltán budapesti Eötvös kollég. tanár, tud. egyetemi tanárt. Dunántuli esperesi értekezlet. A dunántuli esperesek április 22-én tartották Pápán Gyurátz Ferenc püspök elnöklete alatt ezidei közgyűlésüket. Már előtte való este előértekezlet volt a püspök lakásán. Az értekezlet mindenek előtt részvéttel értesült Stettner Gyula felső vasi esperesnek betegsége miatti elmaradásáról, Brunner János felső soproni esp. betegség miatti lemondásáról s mindkettőnek meleg üdvözlését határozta el azon hő kívánsággal, hogy a jóságos Isten legyen erősségük, vigasztalójuk, és segítőjük szenvedésükben. Részvétét iktatja az értekezlet jegyzőkönyvébe Szalay László volt veszprémi esperes korai elhunyta felett s üdvözli Scholtz Ödön soproni felső egyházmegyei uj esperest, ki ezen minőségében először vesz részt az értekezleten. Az értekezlet első sorban a vasárnapi munkaszünet szorgalmazásának s a korcsmák vasárnapi zárvatartásanak kérdőével foglalkozott, miről Horváth Sámuel győri esperes iártott értekezést. Az értekezlet szükségesnek tartja, hogy ezen tárgyban a kerületi közgyűlés ismét tegyen előterjesztést az egyetemnél s annak utján a magas kormánynál ezen ügyben s kötelességévé teszi az esperesnek, hogy a lelkészekkel, felügyelőkkel s tanítókkal karöltve indítsák meg a mozgalmat ugy a vasárnap teljes megszentelése, mint esetleg a „kék kereszt*, ügy előmozdításával az iszákosság terjedése ellen is A gyülekezeti alaptőkék gyűjtésének kérdése, melyet első sorban a dunántuli egyházkerület tárgyalt hivatalosan, szintén beható tanácskozás tárgyát képezte s abban állapodott meg az értekezlet, hogy ilyen alaptőke gyűjtése minden gyülekezetre életbevágó kérdés s azért mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy a gyülekezetek erkölcsi kötelessége ilyen alaptőkék gyűjtése, bizonyos évi összeg s esetleges adományok hozzácsatolása által s hogy csak azon gyülekezetek részesülhetnek segélyben, melyek ilyen fentartási alap gyűjtését elhatározták. Kund Samu közép vasi föesperes a missziói központok szervezésének szükségességéről s közelebbi névszerinti megjelöléséről értekezett. Elijesztő adatokat közölt esperessége vend vidékének egyházi és iskolai gondozatlanságáról, melyek hatása alatt az értekezlet a legégetőbben teljesítendő szükségkép indítványozza a kerületi közgyűlésnél, hogy a legsürgősebben tegye lehetővé minden rendelkezésre álló anyagi eszköz felhasználásával Felsőcsalogányon és Tótkereszturon egyegy missziói lelkészi illetőleg segédlelkészi állás, Szentsebestyénben pedig ev. felekezeti tanítói állás szervezését. A zalai egyházmegyében Keszthely, a somogyiban Barcs, Horvátszlavonország területén pedig Mlinszka és Bosljanicza; a soproni felsőben Sopronbánfalva jelöltetnek ki uj missziói lelkészi állomások szervezésére s azonfelül a szórványok gondozására minden esperességben szervezendő volna egy missziói lelkészi állás. Szivére köti a püspök ur az espereseknek s általuk a lelkészeknek az elemi iskolai tanfolyamokat végzett növendékeknek konfirmandus egyletek kötelékében együttartását, a melyek mintegy előkészítenék az ifjúsági egyletek szervezésének lehetőségét. Állást foglal az értekezlet amellett, hogy a községi felsőbb leányiskola szerveztessék át polgári leányiskolává, de egészíttessék ki tanitónőképezdével, mivel eddigi alakjában a felső osztályok teljesen elnéptelenednek. (Az V. osztályban 7 növendek van a VI-ban egy sincs). A lelkészfizetes rendezésének kérdésében minimális követelésképen 2400 K. alapfizetést és legalább 5 négyszáz koronás ötödéves korpótlékot tart az esperesi értekezlet szükségesnek. Azonfelül igen méltányosnak és igazságosnak tartaná a családi pótlék engedélyezését. A lelkészek felhivandók, hogy egységes módon ily értelemben töltsék ki az 1848. XX. t.-c. megvalósítása érdekében kiállítandó iveket. Az „Isten Igéje" cimű Masznyik-féle füzetes vállalatra nézve Stráner Vilmos előadása alapján elismeri az értekezlet a jó szándékot és szükségességet, de kifejezést ad azon meggyőződésnek, hogy a szerkesztésnél a szó és tárgy magyarázatra több gond fordittassék, a képek száma olcsóbbá tétel végett — redukáltassék, minden szám lehetőleg befejezett egész legyen s gyorsabb tempóban jelenjenek meg a füzetek. Több kisebb jelentőségű folyó ügy megbeszélése után az értekezlet imával véget ér . Ebédre püspök ur látta vendégül az értekezlet összes tagjait. Esperesek értekezlete. A bányai egyházkerület kötelékébe tartozó esperesek Budapesten április 21-én tartották meg értekezletüket, a melyet Veres József, kerületi főjegyző s békési esperes hívott össze. Az értekezleten megjelent, az összes espereseken kívül, Dr. Zsigmondy ker. felügyelő is, mig Scholtz püspök — ép az nap érkezett vissza szabadságáról — nem jelenhetett meg. Az értekezletet Dr. Zsigmondy nyitotta meg jelezvén az első sorban megvitatandó fontos tárgyat, az 1848. XX. t.-c. végrehajtásához összeírandó szükségletet s megemlíti, hogy itt két irányban kell az összeírást eszközölni. Az egyik, hogy mennyi szükségeltetik évenként, a másik pedig, hogy mily nagy lenne