Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-12 / 15. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 123 De hát ez még nem lenne baj. A tulajdonkópeni baj ott kezdődik, hogy a sokszor kérő lelkésznek gerince meggörbül, önérzete elernyed, tekintélye összezsugorodik. Ezt a bajt, orvosolni egyházunknak vitális éideke A ki hű tagja egyhazunknak s nem akarja azt épen papjaiban lejáratni, az tőle lehetően mindent elkövet az ellen, a mi a lelkészi tekintélyt csorbítani, aláásni, vagy egészen megsemmisíteni akarná. Ha tehát ez a tervezett segélyalap tényleg létre jön, a segélyezés modozatait és fellét eleit magában foglaló szabályrendeletnek, melyet a javaslat igér, a folpaniodásl a feltételek közül mindenesetre ki kell küszöbölni. Vannak még kérdések, a melyek saintén sz,>ros kapcsolatban állanak a lelkészi tekintélylyel, de azok már inkább egyéniek s inert megszüntetésük többékevésbbé az egyéntől függ, elhagyom. Most csak azokat iparkodtam feltüntetni, a melyek mint a kor tünetei, vagy evangeüumi egyházunk intézményei és szokásai érintik a lelkészi tekintélyt. Megszüntetésük szükséges, de csak hosszú, kitartó és egyetértő, az egyház és a lelkészek érdekeit gondosan szem előtt tartó munkával lehetséges. Ha ez a munka akár az elmondott, akar más, jobb elvek megvalósításával sikerül, a lelkészi tekintély magasra emelkedik, de nem azért, bogy a lelkészt emelje, hanem, hogy a Krisztus örök evangéliumát tisztán és odaadóan hirdető evangelikus egyházunk mostani lenézett sanyarú helyzetéből kiemel kedve dicső múltjához híven teljesítse világtörténelmi hivatását az emberiség üdvére. Akkor majd megszűnik a „papom", „papocskám" ma még siirün használt megszólítás, melyben sokkal több a lenézés, lekicsinylés és gúnyos apostrofálás, mint a baráti bizalmasság. A lelkészt is megbecsülik, nem hivatásából kifolyólag, hanem annak az erkölcsnemesitő, hiterősitő, az emberi boldogságot önzetlenül szolgáló személyes munkájának alapján, melyet mint a közjónak egyik leglelkiismeretesebb napszámosa nem a maga anyagi boldogulásáért, hanem Isten országa terjesztéséért végez (Vége) Kalászok az élet kenyeréhez. Gyűjti: S. Ö. 15. Nem titok és mégis az. A nagynevű Franklin Benjamin egyszer hosszabb időn át megfigyelt dolgozószobájából egy munkást, aki azáltal tünt fel neki, hogy mindig rendkívül jókedvű volt s mindenkihez volt egy nyájas szava s mosolya. Egyszer beszédbe ereszkedett vele s megkérdezte, hogy mi állandó jókedvének az oka? A munkás igy felelt: „Uram, az nem titok. Én áldott ember vagyok, mert feleségem egyike a legjobb asszonyoknak. Ha reggel munkába megyek, ugy a bucsucsókon felül mindég egy bátorító jó szóval s áldásával bocsát útra s ha este haza jövők ugy mindég kedves mosolylyal s csókkal jön elém. Az étel készen áll az asztalon s a nap folyamán többnyire kigondol valami kicsiséget, amivel szivemet megörvendezteti s oly boldoggá tesz, hogy jókelvűnek és megelégedettnek kell lennem." „Adjon hálát az Istennek, — szólt Franklin, — hogy ilyen bölcs és jó feleséget adoti magának" s hozzá tette : Bárcsak minden nő tudná, hogy milyen erő felett rendelkezik, férje szivét kormányozni, őt boldoggá s megelégedetté tenni, — akkor nem volna annyi nyomor és családi viszály a világon." 8 E Li É ü E T. KIADÓ HIVATAL KÉRELME. Negyed éves előfizetőnket, vdaniint hátralékos olvasóinkat tisztelettel és szeretettel kérjük az előfizetési, illetve hátralékos összegek szires beküldésére. A zsinattartás engedélyezése. Min a minisztériumból értesülünk, 0 Felsége evang. egyházunk kérelmére a zsinattartást megengedte a nélkül, hogy arra törvényes jógával élve biztost rendelt volna ki. Az engedély ugy szól, hogv a zsinat, a az 1913. évi egyetemes közQyiiUs által n<< ghatát ózandó napon, a mely idő a kormánynál be lesz jelentendő, nyitható mfg. Van még tehát elég idő arra, hogy az egyház vezetői és küldöttei jól megfontolják azt, hogy az ez évi egyetemes közgyűlésen a zsinat megnyitására vonatkozólag mily időpontban állapodhatnak meg. Rendkívüli egyházkerületi közgyűlés. A du náninneni evang. egyházkerület május hó 7-ére Pozsonyba rendkívüli közgyűlést hivott össze, melynek egyetlen tárgya : Beniczky Árpád újonnan megválasztott egyházkerületi felügyelőnek ünnepélyes beiktatása. Ezen ünnepély istentisztelettel veszi kezdetét, melyen Händl Vilmes egyházker. főjegyző imát mond, utána dr Baltik Frigyes intéz beszédet uj elnöktársához s őt hivatalába beiktatja. A beiktatott felügyelőt a testvér egyházkerületek kiküldöttei üdvözlik. A mint értesülünk nemcsak hivatalosan, de baráti körben is nagy előkészületeket tesznek arra, hogy Beniczky iránti szeretetüknek és ragaszkodisuknak mennél impozánsai)!) módon adjanak kifpjezést. Gu. Gyászeset. A ké-mírki ág. hitv. evang. kerui u lyceum p irtfogósága és tanári kara mélyen ujegszoni"rodott szívvel jelenti, hogy KoUer Károly n\ug. lyciumi tanár f. évi április ho 5-en, életének 89 ik, nyugalomba vonulásának 17 ik évében elhunyt. A megboldogult földi maradványait f. hó 7-én d. u. 3 órakor helyeztéK örök nyugalomra a késmárki temetőben. 44 évi buzgó, odaadó, lelkes tanári munkásságával maradandó emléket állított magának az intézet történetében, szerető tanítványainak szivében. Áldott emlékét szeretettel, kegyelettel őrizzük !