Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-05 / 14. szám

1913 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 123 hogy a gyülekezetek szavazatai f. évi április ho 24-ig adandók be az egyházmegyei felügyelőnél. Lelkészi értekezllt. A zólyomi ev. egyházmegye lelkészei egyes napirenden levő kérdesek megbeszélése végett március hó 26-án Besaérczebáuyáa értekezletre gyűltek össze, melyet Bakay Péter fóesperes-elnök tartalmas beszéddel nyitott meg. Az értekezlet tárgyai között elsőnek az egyházmegye területén szórványokban lakó hiveink missziói gondozásának ügye került megbeszélésre, melynek szabályozása, iletve rendszeresítésének közelebbi megállapítása ez alkalommal nem jutott, megoldásra, de a jövö értekezlet újból tüzetesebben fog ezen fontom kérdés rendezésének módjával foglalkozni. További megbeszéles tárgyát képezte a patronage felkarolása, melynél az értekezlet abban állapodott meg, hogy mivel Besztercebányán a kir. törvényszék hatáskörére terjedőleg a társadalom szélesebb körű bevonásával már megalakult a patronage egyesület, azért ilyen egyesületnek még külön az egyház körén belül leendő megalakítását nem találta szükségesnek, azonban a lelkészek és tanítok felhivatnak, hogy a vármegyében már megalakult beszterczebányai patronage egyesületet erkölcsileg és cselekvőleg támogassak. A nagygeresdi egyezség dolgában a lelkeszi értekezlet véleménye abban alakult ki, hogy ezen egyezseg minden esetre felbontandó, mert egyházunk elengedhetetlen feladata, hogy híveinek lelki gondozását maga lássa el s ahol e tekintetben nehézségek varrnak, — okulva a református atyafiak példáján, — módot kell találnia a nehézségek elhárítására. Azonban addig, mig ennek módja biztosítva lesz, ahol a különleges viszonyok ugy kívánják, megengedhető, hogy az érdekelt felek — a nagygeresdi egyezségtől teljesen eltekintve — sajátos körülményeik szerint szerződést köthessenek a másik felekezet lelkészi szolgálatának igénybevételére, illetve ennek feltételeire nézve, mely szerződés esetről-esetre mindkét egyház felettes hatósága által megerősítendő s a helyzet változásával bármikor felbontható legyen. A reformáció jubiláris alapra folyó gyűjtés hovaforditása tekintetében az egyetemes közgyűlés határozatával az értekezlet nem volt megelégedve, mert a theologiai ingyenoktatást — mely részben már .«ost is megvan — nem tartja megfelelőnek a jubiláns alkalomhoz. E kérdésben az értekezlet fenntartotta mult évi megállapodását, mely szerint a cél határozott megjelölése most még korai s azért a jubileumi alkalom elérközéséig a gyűjtés hovaforditása függőben tartani kivánja. Ha majd a gyűjtés befejeztetett, akkor a rendelkezésre álló tőke és a legégetőbb szükség figyelembe vételével állapitassék meg az alap közelebbi rendeltetése, melynek minden esetre produktiv belmissziói jelentőségű intézmény felé kell irányulnia, hogy egyházunknak a reformáció szellemében tegyen szolgálatot. A zsinat elodázása iránt több felől felhangzott kívánságot az értekezlet indokoltnak nem találta, sőt ha egyébért nem, a lelkeszi fizetések rendezése szempontjából mielőbbi megtartását égetően szükségesnek nyilvánította. Az értekezlet a maga kebeléből bizottságot küldött ki, mely hivatva lesz a zsinati előmunkálatokra észrevételeit és módosító javaslatait megtenni. Szóba került az egyetemes felügyelő újból szándékolt lemondása, melylyel szemben az értekezlet — bár kifejezést adott aggályainak, hogy nehéz lesz oly férfiút találnunk, ki annyi odaadással szentelje magát egyházunk ügyeinek, mint báró Prónay Dezső mégis indokait tiszteletben tartva, azon véleményre jutott, hogy lemondásába bele kell nyugodnia egyházunknak. (Kár volt e kérdést bolygatni, mivel most nem időszerű. Szerk.) Az 1848 évi XX. t.-c. szellemében az állammal szemben fenntartott igények mérvét megállapító szükséglet szempontjából az egyházmegye administrativ kiadásaira vonatkozólag az értekezlet szamokban kifejezett javaslatot fogadott el. A kormány által folyósított lelkészi korpótlékot, mint a kormány jó indulatának jelét, az ertekezlet köszönettel vette tudomásul, de egyúttal kimondotta, hogy ezzel sem a lelkészi fizetesek ügyének teljes rendezését elintézettnek, sem egyházunknak az 1848 évi XX. t.-c. alapján támasztott igényének kielegitését elértnek nem látja s ezeknek törvényszerű állandó biztosítását kívánja. Intézkedett az ertekezlet, hogy a reformáció négyszáz éves évfordulója alkalmára az egyházmegye monographiáji elkészüljön, melynek megírásával Vitális Gyula tótpelsőczi lelkész közremüködese mellett Szlávik János dobronyai lelkész bízatott meg, ki már eddig is sok történeti adatott gyűjtött egyhazaink multjara vonatkozólag. Az értekezlet folyamán Sztekh Geró pénztáros jelentést telt a?. ertekezlet pénztári vagyonáról, mely a mult év végével 803 K t tett. Több üyynek megbeszélése az egyházmegyei közgyűlést megelőzőleg tartandó értekezletre halasztatoit el. A Magyarhoni Evangelikus Lelkészegyesület pénztárába március hó folyamán rendes tagsági dijakat befizették: Márgócsy István (Acsa), Sztik Gusztáv (Felsőpetény), Szluka János (Bagyan), Hodzsa János (Szucsánv), Bohus károly (Temesvár), Schrődl József (Lajtaujfalu), Valásek János (Ujszabadi), Henriczy Béla (Poltár), Bázlik Pál (Nemeskosztolány). Totpelsőcz, 1913. ápr. 1. ^ ^ i. egyesületi pénzt. M. G. Dániel ev. utazólelkész Perzsiának Chat bár nevű városból március hó 28—31 napjain missziói előadást tartott Nyíregyházán a keleti misszióról, hol perzsa, hol angol nyelven, melyet aztán dr Prőhle Vilmos nyíregyházi főgimn. tanár fordított magyarra s adott elő az elemi iskola nagy termét mindig zsúfolásig megtöltött érdeklődő hallgatóságnak. A nevezett lelkész a missziói céljaira tekintélyes összeget gyűjtött. Lelkészi iktatás. Sőrkűton (Szepesm.) április 6. iktatják be hivatalába a megválasztott lelkészt: Tarcay Andort.