Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-05 / 14. szám

J 82 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 Beniczky Gyula, a kiváló nógrádi esperességi felügyelő oldalán állandó látogatója volt az es­peressógi közgyűléseknek s az akkori ifjak szerénységével némi áhitattal csüggött a Yeress-ek, Dessewffy-ek, Puhzky-ak, Szontágíi Pál-ok stb. hatalmas beszédein s a lelkes ifjú szivet talán el is fogta a forró vágy, vajha ezekhez a „na­gyokhoz" hasonlóan egykor ő is szolgálhatna egyházát. S ez az idő, talán előbb is, mint gondolta volna, elérkezett, még egész ifjan egy­házfelügyelővé, majd pedig 1895-ben Laszkáry Gryula kerületi felügyelővé történt megválasztá­sakor, nagy lelkesedéssel egyházmegyei felügye­lővé választatott. Svehla János akkori főesperes iktatta őt be hivatalába s iktató beszédében kedvesen figyelmeztette, mely vallásosságára cé­lozva, mit mondott neki Terbeléden, a mikor első izben tett náluk látogatást. Az ifjú Be­niczky ugyanis karon fogva az esperest Íróaszta­lához vezette s egy diszkötésü bibliára mutatva, ezt mondta : „Esperes ur ! az Urnák igéje nekem drága kincsem !" Beniczky Árpád mint egyházmegyei felü­gyelő a hozzáfűzött reményeket fényesen bevál­totta. Hithűsége s mélységes egyházszeretete volt az iránytűje, a mely működésének irányát megszabta, kormányzói bölcsesége, pártatlansága, méltányossága s finom tapintata a biztos eszkö­zök, mikkei a legnezebb kérdéseket is sikeresen — közmegelégedésre — megoldotta. Nagy elő­nye, hogy tökéletesen ismeri a gyülekezeti életet, az evang. nép gondolkozását s érzületét. A canonica visitáció alkalmával, egy-két kivételes esettől eltekintve, jelen volt a gyülekezetek mindegyikében s ezenfelül is az egyes gyüleke­zetek ügyes-bajos dolgát esperes társával a leg­szívesebben személyesen intézi el, ugy, hogy felkeresi az illető gyülekezetet. A canonica visi­tatiónál megújhodott lélekkel tért vissza s elra­gadtatással beszélt az evang. nép mély vallásos­ságáról s hitbuzgóságáról. S nem ok nélkül. Ezek a többnyire ős lutheránus egyházgyüleke­zetek tényleg hatalmas akadémiái a krisztusi hitnek. Beniczki lelkületét hiven tükrözik vissza tartalmas s kerekdett közgyűlési megnyitó be­szédei, a meíyek rendszerint egy gondolat, egy eszme körül forognak. Neki az evang. egyház­alkotmány az apáktól reánk szállt szent örökség, melyeD megbecsülni, csorbítatlanul fentartani szent kötelesség, könnyelműen eltékozolni pedig a küzdő és szenvedő apák eiíen is elkövetett merénylet és vétek. Hangsúlyozza az egymás iránti szeretetet és megbecsülést, az egymást köl­csönös megértésén alapuló buzgó munkát stb. még pedig nein csak szóval, hanem cselekedettel is. Ezért megkívánta, hogy a közgyűlési jegyzö­könyvek mindig Láziban , az o gyönyörű szép ősi házában hitelesíttessenek. S ki tudná megmon­dani, hogy ezek a feledhetetlenül szép, rendsze­rint igen népes összejövetelek, mennyi aldásnak lettek torrásaivá ? Mennyi bajnak lett így eleje véve ? Hány keletkezőben lévő ellentét észrevétle­nül elsimulva? Annyi bizonyos, hogy az ily alkalmakkor összejött egyházfelügyelők, lelkészek s taniiók sohasem távoztak jóleső s felemelő érzések nélkül. De nem is lehetett ez másként, mert Be­niczky Árpádnak talán mégis legnagyobb ereje az o véghetetlenül kedves, rokonszenves, szeretet­reméltó egyénisége. Megboldogult édes anyja, a kinek szeme fénye, bálványa volt, a legközelebbi hozzátartozói, de szereti őt mindenki, a ki csak ismeri. Szere­tik a „jó palócok", kik között lakik 8 a kik őt a maguk sajátságos kiejtésén „a mi urunk" címmel becézik, szereti őt a nógrádi jó evang. nép s nálánál magasabb fórumot nem ismer; szeretettel csügg rajta egyházmegyéje s várme­gyéje, volt országgyűlési képviselő-társai s kül­földi ismerősei, a kikkel európai utazásai alatt megismerkedett. Már tul van a 60 esztendőn, de még mindig feltűnő szép, érdekes férfialak. Aligha csalódunk, ha állítjuk, hogy rendkívüli szeretetreméltósága, fent és lent viszontszere­tetre találva, juttatta őt leginkább az egyház­kerületi felügyelőség méltóságához. S azt hissz ik az egyházi közélet legnagyobb fórumain sem mutathat fel senki szebb és tisztább mandátumot annál, mint a melyet az őszinte igaz szeretet nyújt. Szeretettel üdvözöljük mi is az uj egyház­vezért s Istennek bő áldását kérjük az egyház és haza javára irányuló minden munkájára! Életrajzi adatait a következőkben adjuk: Született 1849. január 24. Pesten. Elemi oktatást

Next

/
Oldalképek
Tartalom