Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-02-03 / 5. szám

48. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912 zett a szokott négy évi időszakban. Az Egyesület ere detére és céljára vonatkozólag szükségesnek tartom megemlíteni, hogy 1892-ben alakult oly célból, hogy egyesítse és erősítse azokat az ifjakat, akik egyetemi tanulmányaik elvégzése után a missziói pályára akarják szentelni életüket és feladatául tűzte a világ evangelizálását ebben a nemzedékben. Ez különben a jeli géje is. (The Evangelization of the World m this Generation) Az Egyesület azóta folyton növekedik, jelenleg tagjainak száma: 3910, ezekből 1676 már idegen területeken mütödő misszionárius. A fentebb jelzett gyűlésen 2092 hivatalos diák delegatus vett részt; ezek közül tizen voltunk magyarok. 150 kültöldi mellett, a többi angol diák volt. Nők majd annyian voltak mint férfiak. A hivatalos kiküldöttek Liverpool keresztyén családjainál voltak elszállásolva, hol a legnagyobb vendégszeretetben volt résziik. De térjünk már most magára a konferenciára. Az előadók kik nagyrészt egyetemi tanárok, lelkészek és tanárok voltak, a következő kérdésekkel foglalkoztak: A Kelet vallási szüksége, társadalmi, politikai viszonyai, fenyegető veszedelme; a sociális problémák; az emberi testvériség; szóltak az ipar és kereskedelem problémáiról; Jézus Krisztus életéről, jelleméről, haláláról, a világot átfogó es kormányzó hatalmáról; az imádkozás nagy jelentőségéről; stb. Felhívták figyelmünket a missziói pályára, figyelmeztetve annak fontosságára, szükséges voltára ebben a nemzedékben ! Nagy t'eiadat ez, de szükség van a világ evangelizálására! Az idők sietésre intenek. Foglalkoznunk kell a pogány népek lelki üdvöségével is. Japán vezeti a Keletet, de hová ? ha tovább is igy halad, az erkölcsi sülyedés, az atheismus veszedelmébe ; China, India átalakuló félben van; itt a sok nehézség dacára is terjed az evangelium, de Japánban elvesztettük a talajt. Vigyáznunk kell azonban, hogy a keresztyénség erős gyökeret verjen és kizárólagos ura lomra jusson a pogány vallással szemben, mert különben Japán keri'.i hatalmába ezeket a területeket, ez pedig nagy veszedelem lenne ugy a keresztyénségre, mint a civilizációra nézve. Az a háromszáz millió ember az emberiségnek egy harmada s ha ez megmozdul, akármilyen irányban, az egész világra döntő befolyással lehet; előbbre viheti a civilizátiót, vagy évszázadokra visszavetheti. S mi terelheti ezt a népet a helyes irányba? mi teheti a műveltség előbbrevivöjévé? A felelet csak egy lehet: Jézus Krisztus evangeliuma. Társadalmunk napi problémái is állandó tárgyát képezték konferenciánknak. Nagyon sok baj, mulasztás, bűn van e téren is. A lakásnyomor, a munkabér kérdése, a gyári, üzleti élet áldatlan versenye komoly gondolkozásba ejtenek behnünket. A nyomor okát a bűnben szoktuk keresni, de sokszor a nyomor az oka a bűnnek. Meg kell változni a társadalomnak, egészen át kell alakulnia Csakhogy könnyű ezt mondani! Amíg az egyes ember nem változik meg, addig hiába várjuk a társadalom megjavulását. Inspirált kereskedőkre, ál lamférfiakra van szükség. Az egész világ megtérése függ a sociál s problémák megoldásától. Nem a társadalom tehát, hanem magunk vagyunk a problémák; magunknak kell megváltoznunk, ha azt akarjuk, hogy a társadalom megváltozzék. A feladat nehézsége bennünk rejlik, bennünk, akik a társadalom vezetői vagyunk, vagy leszünk. S mire van szükségünk, ? hogyan felelhetünk meg feladatunknak? Nem kell ujat cselekednünk, csak követnünk kell Krisztust, kinek van hatalma alakítani, vezetni a világot. Ezt mutatja a történelem is; nagy dolgokra csak az a nemzet képes, amely Isten szavára hallgat. Erről tanúskodik az angol nemzet története. Fel kell ismernie a társadalomnak a maga rossz és tarthatatlan voltát és hogy Jézus Krisztus az, aki megjavíthatja a jelen állapotokat. Krisztus követése első és fő kötelességünk; nem követel tőlün csudákat, csak követnünk kell parancsát: „Keressétek először Isten országát és annak igazságát és mindenek megadatnak néktek." Óriási lehetőségek vannak bennünk felhalmozva; mit tehetne a magyar diákság akkor, ha ahelyett, hogy a különböző klubbokba lépne be, Isten országának a terjesztéséi-e szövetkezne egymással! ? Azt hiszem, hogy egész más képe lenne a társadalomnak. Nagyon szép előadást tartott egyik szónok az emberi testvériségről. Szerinte több szeretetre van szükségünk; a szeretet megnemesiti az emberi életet, megszenteli a napi munkát, megóv az önzéstől, a hamis hazafiságtól, biztosítja a nemzetek békéjét. Nem igaz, hogy a háború ellenállhatatlan körülmények folytán jön létre, hanem az emberek önzése, bölcseség hiánya miatt. Angliában, hol általában a diákságot nagyobb erkölcsi komolyság jellemzi, nagy résziik már az evangelium világában él Középiskolák, egyetemek mindmegannyi erős várai az evangelíumi hitnek. Nálunk sajnos ebben a tekintetben még a kezdet kezdetén vagyunk, még a meghóditandó Kelethez tartozunk. A munka azonban megindult már nálunk is és habár sok akadály, nehézség leküzdésével jár, mégis kedvező előjelek mellett halad a főiskolai diákság evangelizálásának érdekében. Bizony itt az ideje, hogy mi magyarok is tegyünk valamit Krisztusért és ismerjük föl, hogy ö egy'ni és társadalmi szükség. Nemzetünk sorsa, jólléte függ attól, hogy milyen mértékben valósítjuk meg Krisztus evangéliumát. Ubi fídes, ibi lux et robur ! Nóvák Rezső soproni ev. theol. akad. hallgató. Theológiai iroöalom. Az „Ev. Őrálló" olvasóit ez alkalommal egy nagy jelentőségű apologetikei irodalmi gyüjtemén nyel szeretném megismertetni, t, i. a „Biblische Zeit- und Streitfragend" füzeteivel. A negativ modern theológia megindított volt egy ilyen gyűjteményt „Religions geschichtliche Volksbücher* cim alatt. Ezen vállalat füzetei közt egyik-másik higgadtabb mellett sok olyan is jelent meg, mely a modern tudományos theológia eredményeinek népszerűsítése örve alatt igen merész hipothésiseket és sokszor igen egyoldalú és egyéni nézeteket dobott a felvilágosítást váró müveit közönség soraiba. A konservativ theológia képviselői, kik szintén azon meggyőződésben voltak, hogy a tudományos theológia terén járatosak és annak eredményeit ismerik és meg tudják különböztetni a kevésbbé bizonyos feltevésektől, erre megalapították a fenti gyűjteményt a „műveltek felvilágosítására". A vállalat szerkesztője most Kropatschek Frigyes breslaui tanár, munkatársai a positiv theológia mindazon képviselői, akik a kijelentés közös alapján állanak. A vállalat kiadója kezdettől fogva Edwin Runge könyvkiadó volt Grosslichterfeldeben, Berlin mellett. Minden évben megjelenik egy-egy sorozat, mely 12 füzet-